"G. Ferenc Harry barátomnak."
Kint a rikító élettengeren
Csatangol szerteszét egy szürke gálya
Roncs a fája, tépett a vitorlája.
A gálya tűnő sorvadt életem,
A vitorla ezerszer tépett lelkem
Lelkem, melynek nyugalmát sohse leltem.
Kint a rikító élettengeren
Csatangol szerteszét egy szürke gálya
Roncs a fája, tépett a vitorlája.
Kint a rikító élettengeren
Csatangol szerteszét egy szürke gálya
Roncs a fája, tépett a vitorlája.
A gálya tűnő sorvadt életem,
A vitorla ezerszer tépett lelkem
Lelkem, melynek nyugalmát sohse leltem.
Kint a rikító élettengeren
Csatangol szerteszét egy szürke gálya
Roncs a fája, tépett a vitorlája.
"Lillynek. Boldogok kik sírnak,
mert ők megvígasztaltatnak.
Máté evangéliuma 5.4."
Arcomon kacag a bánat,
Véresre roncsolja számat
A bánat, a bolond bánat.
Szememben él a szenvedés,
Hasítja testem mint a kés
A szenvedés, a szenvedés.
Lelkemben dúl a fájdalom,
Ezért sikolt minden dalom:
A fájdalom, a fájdalom.
mert ők megvígasztaltatnak.
Máté evangéliuma 5.4."
Arcomon kacag a bánat,
Véresre roncsolja számat
A bánat, a bolond bánat.
Szememben él a szenvedés,
Hasítja testem mint a kés
A szenvedés, a szenvedés.
Lelkemben dúl a fájdalom,
Ezért sikolt minden dalom:
A fájdalom, a fájdalom.
"Szegedi Istvánnak."
A lelkem mint egy ódon ravatal,
Fekete selymekbe dúsan burkolt,
Tompa fényben gyászolja múltam.
Arcom bársonyán bú remeg,
Borús bánat, tavaszi halál,
Őszi levélhullás bús fájdalma.
Szívem mezején, e vérmezőn
Pipacsok nyílnak, véres pipacsok,
Vörösen nyílnak a nyár virágai.
Homlokomnak ívelt ívén
ezernyi ránc ballag fáradt csendben
Lomha lábbal, lankadt ínnal.
Testemben csendben kering a vér,
Némán folyik csobogva lágyan
Szívemnek piros életfolyója.
A lelkem mint egy ódon ravatal,
Fekete selymekbe dúsan burkolt,
Tompa fényben gyászolja múltam.
Arcom bársonyán bú remeg,
Borús bánat, tavaszi halál,
Őszi levélhullás bús fájdalma.
Szívem mezején, e vérmezőn
Pipacsok nyílnak, véres pipacsok,
Vörösen nyílnak a nyár virágai.
Homlokomnak ívelt ívén
ezernyi ránc ballag fáradt csendben
Lomha lábbal, lankadt ínnal.
Testemben csendben kering a vér,
Némán folyik csobogva lágyan
Szívemnek piros életfolyója.
Hazudjunk kacajt és vígságot
Hazudjunk cifra hazugságot,
Hazudjunk,
Hazudjunk, mert kell a tested
Kell a lelked, szűzi lelked
Kell a szemed, búja szemed
Kell a kezed, halvány kezed
Hazudjunk,
Hazudjunk és éljünk vakon
Nézzünk homályos ablakon
És hazudjunk,
Hazudj hitet és hűséget
Hazudjon ajkad ezer szépet
Hazudjon ezt, hazudjon azt
Hazudjon,
Csak ne hazudd a csókot, a mámort
Ölelj, csókolj; soha ne mondd: kár volt.
Hazudj, hazudj, ha űz az élet
Ha nem találsz más menedéket,
Hazudj, hazudj.
Hazudjunk cifra hazugságot,
Hazudjunk,
Hazudjunk, mert kell a tested
Kell a lelked, szűzi lelked
Kell a szemed, búja szemed
Kell a kezed, halvány kezed
Hazudjunk,
Hazudjunk és éljünk vakon
Nézzünk homályos ablakon
És hazudjunk,
Hazudj hitet és hűséget
Hazudjon ajkad ezer szépet
Hazudjon ezt, hazudjon azt
Hazudjon,
Csak ne hazudd a csókot, a mámort
Ölelj, csókolj; soha ne mondd: kár volt.
Hazudj, hazudj, ha űz az élet
Ha nem találsz más menedéket,
Hazudj, hazudj.
"Azoké a vers, akinek szűz a
lelkük, de érintett fiatal testük."
Miért zokogsz szép Magdolnám
S bánod nem létező bűnöd?
Miért átkozod pompás tested?
Hogy az örömöket kerested.
Miért sikolt imát ajkad?
Hogy szűzi tested odaadtad.
Miért sírod: bűnös vagyok
Hogy a lelked csak kacagott.
Ha céda lennél, ócska céda
Ha bűnöznél is néha, néha.
Ha ezer bűn szennyezné lelked.
Ne félj, hiszen az élet kerget.
Ha millió csók égette ajkad
Foltot nem hagyott egy se rajtad.
Ha mindenkié voltál lettél
S a bűnök között feketedtél.
Akkor is szűz, tiszta maradtál
Akkor is ha hazudtál, csaltál.
Akkor is ha bűnös lennél
Ha szeretnél, nem szeretnél.
Akkor is mint Szűz Mária
Tiszta lennél, fehér tiszta.
lelkük, de érintett fiatal testük."
Miért zokogsz szép Magdolnám
S bánod nem létező bűnöd?
Miért átkozod pompás tested?
Hogy az örömöket kerested.
Miért sikolt imát ajkad?
Hogy szűzi tested odaadtad.
Miért sírod: bűnös vagyok
Hogy a lelked csak kacagott.
Ha céda lennél, ócska céda
Ha bűnöznél is néha, néha.
Ha ezer bűn szennyezné lelked.
Ne félj, hiszen az élet kerget.
Ha millió csók égette ajkad
Foltot nem hagyott egy se rajtad.
Ha mindenkié voltál lettél
S a bűnök között feketedtél.
Akkor is szűz, tiszta maradtál
Akkor is ha hazudtál, csaltál.
Akkor is ha bűnös lennél
Ha szeretnél, nem szeretnél.
Akkor is mint Szűz Mária
Tiszta lennél, fehér tiszta.