Idő 
Értékelés 
Értékelés A poéta munkaeszköze…
(Bokorrímes csokorban)
Gondom, hogy kinek írhatnék, közben meg pengetül a lélekhúrom,
Miközben kimegyek, a konyhába lantomat magam után húzom…
Leülök, és csak magamnak játszom el az örömöm és bánatom.
Síró lélekkel előveszem ceruzacsonkom,
Ránézek és látom, nekem bizony ez a valóm…
De, megvannak a szavak! Összeállt a mondandóm.
Nagy szeretettel szemlélem régi társamat, a ceruzacsonkom,
Pici lett már, éppen alig bírom megfogni, pedig nincs nagy markom…
Ő a társam, ő önti rímekbe és versbe a mondanivalóm.
Olvasónk majd, bízzunk, hogy élvezetében a dallamon szánkázik,
Olvasás közben meg a lelke is él, meg talán ki is csírázik…
Ha ő is poéta, akkor eszébe juthatna, hogy nem káprázik.
(Anaforás, belső rímes)
A költő hallgat, és menetrendszerűen ír,
A költő hallgat, és ha baj van, akkor sem sír…
A költő hallgat, ír, mert ő nem egy hős-mártír.
(Anaforás, belső rímes)
Ahogy esteledik, meg is gyújtom, égjen a pici gyertyacsonkom,
Ahogy esteledik, megy tovább a világ, mert ég a gyertyacsonkom…
Ahogy esteledik, megyek aludni, leégett a gyertyacsonkom.
Vecsés, 2015. december 5. - Kustra Ferenc József
(Bokorrímes csokorban)
Gondom, hogy kinek írhatnék, közben meg pengetül a lélekhúrom,
Miközben kimegyek, a konyhába lantomat magam után húzom…
Leülök, és csak magamnak játszom el az örömöm és bánatom.
Síró lélekkel előveszem ceruzacsonkom,
Ránézek és látom, nekem bizony ez a valóm…
De, megvannak a szavak! Összeállt a mondandóm.
Nagy szeretettel szemlélem régi társamat, a ceruzacsonkom,
Pici lett már, éppen alig bírom megfogni, pedig nincs nagy markom…
Ő a társam, ő önti rímekbe és versbe a mondanivalóm.
Olvasónk majd, bízzunk, hogy élvezetében a dallamon szánkázik,
Olvasás közben meg a lelke is él, meg talán ki is csírázik…
Ha ő is poéta, akkor eszébe juthatna, hogy nem káprázik.
(Anaforás, belső rímes)
A költő hallgat, és menetrendszerűen ír,
A költő hallgat, és ha baj van, akkor sem sír…
A költő hallgat, ír, mert ő nem egy hős-mártír.
(Anaforás, belső rímes)
Ahogy esteledik, meg is gyújtom, égjen a pici gyertyacsonkom,
Ahogy esteledik, megy tovább a világ, mert ég a gyertyacsonkom…
Ahogy esteledik, megyek aludni, leégett a gyertyacsonkom.
Vecsés, 2015. december 5. - Kustra Ferenc József
Tudod, mi van benned?
(sedoka)
Rejtély vagy titok,
Benned van... nem ismered.
Titok, amíg rá nem jössz.
Nem is tudsz róla,
Ám tudtodon kívül is
Benned szunnyad a rejtély.
*
(HIAQ)
Ez az egész élet
Egy nagy rejtély, titok, tabu…
Vajon, ez szükséges?
**
Hallani róla...?
Beszélni meg irtózol.
Nem hiszed? De, benned van.
Rágondolnod meg
Pánik. Azt hiszed tiltott.
Tagadod, ezért vívódsz...
*
Megrettensz magadtól?
Veselkedj neki, gyűrjed le!
Magadnak, ne tagadd!
**
Titkod még, tabu
Tudatosulásra vár.
A segítség szükséges.
Ha lesz ki segít
Fölismered magadban,
Tudatalatti tabud.
*
Igyekezz, ismerd föl!
Magadat szemben, kíméljed.
Gyorsan lépj túl rajta!
**
Ha foglalkoztat
Már titkod, rádöbbensz, hogy:
Bensődben régen ott van.
Gondolat bánt de,
Tudatban elfogadod.
Mélyen rejtve őrizted.
*
Meg fogsz könnyebbülni,
Ha már túl vagy vívódáson.
Menj tovább utadon.
**
Oszd meg félelmed,
Vele... lelki társaddal.
Ismerd meg tabud s magad.
Kiben megbízol,
Fedd fel, oszd meg rejtélyed!
Tárd ki lelked, törj gátat.
*
Titkolózás vége
Legyen, őszinte kitörés…
Túl kell esni rajta!
**
Lelked szabad lesz,
Élvezd a szabadságát.
Félelem nem úr többé...
Meggyógyult lelked,
Már szabadon szárnyalhat.
Megváltozik életed.
*
Meglásd, fölséges lesz.
Megkönnyebbülsz, felszabadulsz…
Élted, szabadabb lesz!
*
Szabadka, - Vecsés, 2018. április 28. – Kustra Ferenc József - a HIAQ csokrot, én írtam. A sedoka –t, Jurisin Szőke Margit, szerző és poéta társam. A címe: ’Lélekürítés!’
(sedoka)
Rejtély vagy titok,
Benned van... nem ismered.
Titok, amíg rá nem jössz.
Nem is tudsz róla,
Ám tudtodon kívül is
Benned szunnyad a rejtély.
*
(HIAQ)
Ez az egész élet
Egy nagy rejtély, titok, tabu…
Vajon, ez szükséges?
**
Hallani róla...?
Beszélni meg irtózol.
Nem hiszed? De, benned van.
Rágondolnod meg
Pánik. Azt hiszed tiltott.
Tagadod, ezért vívódsz...
*
Megrettensz magadtól?
Veselkedj neki, gyűrjed le!
Magadnak, ne tagadd!
**
Titkod még, tabu
Tudatosulásra vár.
A segítség szükséges.
Ha lesz ki segít
Fölismered magadban,
Tudatalatti tabud.
*
Igyekezz, ismerd föl!
Magadat szemben, kíméljed.
Gyorsan lépj túl rajta!
**
Ha foglalkoztat
Már titkod, rádöbbensz, hogy:
Bensődben régen ott van.
Gondolat bánt de,
Tudatban elfogadod.
Mélyen rejtve őrizted.
*
Meg fogsz könnyebbülni,
Ha már túl vagy vívódáson.
Menj tovább utadon.
**
Oszd meg félelmed,
Vele... lelki társaddal.
Ismerd meg tabud s magad.
Kiben megbízol,
Fedd fel, oszd meg rejtélyed!
Tárd ki lelked, törj gátat.
*
Titkolózás vége
Legyen, őszinte kitörés…
Túl kell esni rajta!
**
Lelked szabad lesz,
Élvezd a szabadságát.
Félelem nem úr többé...
Meggyógyult lelked,
Már szabadon szárnyalhat.
Megváltozik életed.
*
Meglásd, fölséges lesz.
Megkönnyebbülsz, felszabadulsz…
Élted, szabadabb lesz!
*
Szabadka, - Vecsés, 2018. április 28. – Kustra Ferenc József - a HIAQ csokrot, én írtam. A sedoka –t, Jurisin Szőke Margit, szerző és poéta társam. A címe: ’Lélekürítés!’
Elmélkedés a lélekről…
Lelki párnád szegletén, nyugtatod a fejed,
Álmodsz de, ernyedtségedben mozog a kezed…
Ölelkező pillák...
Félálom édes álmot szül.
Kezem kezedhez ér.
*
Lassan vége a nyárnak és kiveszőben az izzadt képek,
Izzadtságcseppek, már nem lesznek a szemedben látás-fékek.
Vágy
Szőte
Szép álom.
Szerelembe,
Test, testet izzaszt.
*
Fáradtan pihensz, de utad kivilágítva, éppen ezt álmodod,
Képzeletbeli érzésekbe, magadat lassan belefásulod…
Utam hozzád vezet, oly ragyogó, fényes,
Majdhogynem elhittem... álmom vétkes.
*
Fejedet már lehajtottad a lelki párnádra?
Fáradtságtól reményed sincs… hát még, jövő mákra!
Párnán pihen fejem,
Elvesztettem hitet, reményt.
Elfáradt életem.
*
A pillanat képzelete, vajh’ a képzelet pillanata?
Párnádon a fejed, álmodban csendül, udvar madárdala…
Mily’
Szépen
Trillázik,
Dalát hallom,
Szerelemről szól.
*
Álmodj a párnádon, öntsd bele reményt, a holnapi mákba,
Lankás domboldalon, bicajozz le a mai valóságba…
Álomvilágból valóba érkezek,
Napsugár ébreszt, reményt érlelek.
Talán még élhetek...
Vecsés, 2015. január 15. – Szabadka, 2017. augusztus 14. – Kustra Ferenc József – A verset én írtam, alá HIAQ -kat, apevákat és 10 szavasokat szerző- és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A kiegészítés címe: ’Ölelkező pillák...’
Lelki párnád szegletén, nyugtatod a fejed,
Álmodsz de, ernyedtségedben mozog a kezed…
Ölelkező pillák...
Félálom édes álmot szül.
Kezem kezedhez ér.
*
Lassan vége a nyárnak és kiveszőben az izzadt képek,
Izzadtságcseppek, már nem lesznek a szemedben látás-fékek.
Vágy
Szőte
Szép álom.
Szerelembe,
Test, testet izzaszt.
*
Fáradtan pihensz, de utad kivilágítva, éppen ezt álmodod,
Képzeletbeli érzésekbe, magadat lassan belefásulod…
Utam hozzád vezet, oly ragyogó, fényes,
Majdhogynem elhittem... álmom vétkes.
*
Fejedet már lehajtottad a lelki párnádra?
Fáradtságtól reményed sincs… hát még, jövő mákra!
Párnán pihen fejem,
Elvesztettem hitet, reményt.
Elfáradt életem.
*
A pillanat képzelete, vajh’ a képzelet pillanata?
Párnádon a fejed, álmodban csendül, udvar madárdala…
Mily’
Szépen
Trillázik,
Dalát hallom,
Szerelemről szól.
*
Álmodj a párnádon, öntsd bele reményt, a holnapi mákba,
Lankás domboldalon, bicajozz le a mai valóságba…
Álomvilágból valóba érkezek,
Napsugár ébreszt, reményt érlelek.
Talán még élhetek...
Vecsés, 2015. január 15. – Szabadka, 2017. augusztus 14. – Kustra Ferenc József – A verset én írtam, alá HIAQ -kat, apevákat és 10 szavasokat szerző- és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A kiegészítés címe: ’Ölelkező pillák...’
Van, hogy a gondolat zabolátlan, mint egy csikó!
Vibrál és ugrál, kavarog, mint az örvénylő hó!
Van, hogy a gondolat zabolátlan, mint egy csikó!
Csak
Jönnek
Mint árvíz.
Megfékeznem?
Írni sem győzöm.
*
Nagy dolgok is sűrűn eszembe szoktak jutni,
Ha marhaság, akkor érzem, el kéne futni.
Nem
Írom
Mindet, csak
Az értékest,
Többi hadd fusson.
*
Egy észrevétlen
Pillanat és tovaszáll…
Csak úgy elröppent.
Egy gondolat... pillanat
Alatt elszáll... agylakat.
*
Ha leköti a
Figyelmemet, hajrá-haj!
Kivel osszam meg?
Egy elcsípett gondolat,
Már verset kovácsolhat.
*
De már öregen,
Néha, csak erőlködők!
Üres gondolat!
Ha már nincsen gondolat,
Hiába van akarat.
*
Figyelem, hogy figyelek én, lelkesen és szinte mindenre,
De leragadok már minden emberfeletti ökörségre...
Ha már, csak ez érdekel, akkor kell-e gondolkoznom,
Vagy nem és lassan, biztosan kezdeni kell halódnom?
Még
Köti
Figyelmem,
Ám fonál vész.
Ezt hozza vénség?
*
Huh! Ezt is, hogy végig tudtam gondolni, itt fönt...
Az agyam működött, jól van... és visszaköszönt...
Huh! Ezt is, hogy végig tudtam gondolni, itt fönt...
Vecsés, 2017. december 31. – Szabadka, 2018. február 17. – Kustra Ferenc – A verseket és a haikukat én írtam, az apevákat és a tankák versét, szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: ,,Egy elcsípett gondolat’’
Vibrál és ugrál, kavarog, mint az örvénylő hó!
Van, hogy a gondolat zabolátlan, mint egy csikó!
Csak
Jönnek
Mint árvíz.
Megfékeznem?
Írni sem győzöm.
*
Nagy dolgok is sűrűn eszembe szoktak jutni,
Ha marhaság, akkor érzem, el kéne futni.
Nem
Írom
Mindet, csak
Az értékest,
Többi hadd fusson.
*
Egy észrevétlen
Pillanat és tovaszáll…
Csak úgy elröppent.
Egy gondolat... pillanat
Alatt elszáll... agylakat.
*
Ha leköti a
Figyelmemet, hajrá-haj!
Kivel osszam meg?
Egy elcsípett gondolat,
Már verset kovácsolhat.
*
De már öregen,
Néha, csak erőlködők!
Üres gondolat!
Ha már nincsen gondolat,
Hiába van akarat.
*
Figyelem, hogy figyelek én, lelkesen és szinte mindenre,
De leragadok már minden emberfeletti ökörségre...
Ha már, csak ez érdekel, akkor kell-e gondolkoznom,
Vagy nem és lassan, biztosan kezdeni kell halódnom?
Még
Köti
Figyelmem,
Ám fonál vész.
Ezt hozza vénség?
*
Huh! Ezt is, hogy végig tudtam gondolni, itt fönt...
Az agyam működött, jól van... és visszaköszönt...
Huh! Ezt is, hogy végig tudtam gondolni, itt fönt...
Vecsés, 2017. december 31. – Szabadka, 2018. február 17. – Kustra Ferenc – A verseket és a haikukat én írtam, az apevákat és a tankák versét, szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: ,,Egy elcsípett gondolat’’
Új szépirodalmi irányzat. Kritérium: a versnek legalább 2 sorból és 10 szóból kell állnia és rímelnie kell.
Télen hideg van,
Házban meleg van.
Rekedt énekes
Hang, különleges!
*
Hóesés, pelyhek,
Mind-mind hidegek.
Kéményből füst jő,
Mikulás jő!
*
Bicajozni jó!
Ez sportolásnak való!
Tandem? Kemény!
Hegynek felfele, remény…
*
A törött kocsirúd,
Már nem vezetőrúd.
Haladást valósan
Gátló, hamarosan!
*
Szereptévesztés, öntudatkeresés,
A szükségletek elégítettek?
Menopauza!
Már a nő kora.
*
Az elhunyt ember. Elveszett lelkek,
Szellem, nem ember. Hiányos éltek…
*
Rosszkor, rossz helyen lenni, a sikertelenség záloga,
Agresszivitás, csak önámítása…
*
Az előítélet, tévedést követ?
A saját élet, ne érjen véget.
*
Ha fárasztó a nap, prédikálhat pap…
Hogy befejezze, kényszerérzetet kap.
Vecsés, 2015. február 17. - Kustra Ferenc József
Télen hideg van,
Házban meleg van.
Rekedt énekes
Hang, különleges!
*
Hóesés, pelyhek,
Mind-mind hidegek.
Kéményből füst jő,
Mikulás jő!
*
Bicajozni jó!
Ez sportolásnak való!
Tandem? Kemény!
Hegynek felfele, remény…
*
A törött kocsirúd,
Már nem vezetőrúd.
Haladást valósan
Gátló, hamarosan!
*
Szereptévesztés, öntudatkeresés,
A szükségletek elégítettek?
Menopauza!
Már a nő kora.
*
Az elhunyt ember. Elveszett lelkek,
Szellem, nem ember. Hiányos éltek…
*
Rosszkor, rossz helyen lenni, a sikertelenség záloga,
Agresszivitás, csak önámítása…
*
Az előítélet, tévedést követ?
A saját élet, ne érjen véget.
*
Ha fárasztó a nap, prédikálhat pap…
Hogy befejezze, kényszerérzetet kap.
Vecsés, 2015. február 17. - Kustra Ferenc József
