Jó vagy, megkörnyékezlek Tilda!
Kérlek engedd, ez lelkem vágya!
Ölelve csókolni,
Csókolva ölelni…
Csókkor túrnék én a hajadba!
Kedves Ádám, te csábos lélek,
Versedtől majd’ elszáll az ének!
De ne légy oly’ hévvel,
Bánj velem szép szívvel.
Ádám, légy a fodrászom... kérlek!
*
Nem tudom hol laksz, keress engem,
Csinos lényed érdekel engem.
Ölelve csókolni,
Csókolva ölelni…
Botolj ölembe… Te vagy kellem!
Már tudom merre keresselek,
Úgy áhitlak, nem eresztelek!
Remegve csókolni,
Csókolva remegni...
Az öledbe omolni vágyok!
*
Ha nem teszed, nem akarsz engem!
Láttalak… az óta élsz bennem…
Ölelve csókolni,
Csókolva ölelni…
Szeretnélek Tilda s Te engem?
Ádám kedves, szavaid bátran,
A szívemre hullanak, lágyan.
Csókolni, ölelni...
Nem csak beszélni.
Oh, szeretlek, - rebegem halkan!
Vecsés, 2025. május 2. – Siófok, 2025. május 2. -Kustra Ferenc József- írtuk: rom. LIMERIK csokorban, én a páratlanokat. Szerző-, és poéta társam Gránicz Éva írta a párosakat!
Kérlek engedd, ez lelkem vágya!
Ölelve csókolni,
Csókolva ölelni…
Csókkor túrnék én a hajadba!
Kedves Ádám, te csábos lélek,
Versedtől majd’ elszáll az ének!
De ne légy oly’ hévvel,
Bánj velem szép szívvel.
Ádám, légy a fodrászom... kérlek!
*
Nem tudom hol laksz, keress engem,
Csinos lényed érdekel engem.
Ölelve csókolni,
Csókolva ölelni…
Botolj ölembe… Te vagy kellem!
Már tudom merre keresselek,
Úgy áhitlak, nem eresztelek!
Remegve csókolni,
Csókolva remegni...
Az öledbe omolni vágyok!
*
Ha nem teszed, nem akarsz engem!
Láttalak… az óta élsz bennem…
Ölelve csókolni,
Csókolva ölelni…
Szeretnélek Tilda s Te engem?
Ádám kedves, szavaid bátran,
A szívemre hullanak, lágyan.
Csókolni, ölelni...
Nem csak beszélni.
Oh, szeretlek, - rebegem halkan!
Vecsés, 2025. május 2. – Siófok, 2025. május 2. -Kustra Ferenc József- írtuk: rom. LIMERIK csokorban, én a páratlanokat. Szerző-, és poéta társam Gránicz Éva írta a párosakat!
Mosolyrügyeit
Elsorvasztja a közöny...
Búbánat-kóros.
Kedvtelenséget
Űző szép gondolatok...
Derültségesek.
Szórakoztató,
Sziporkás szösszenetek...
Szikraszórósak!
Hangulatvesztés...
Kinn a természet ölén
Orvosolható.
Lelked beérik
Miként hajad fürtjei
Kifehérednek.
Megírattatott:
Végzet elől menekvés-
Lehetetlenség!
Borús időkben
Dagonyás, lucskos utak...
Létszekér döcög.
Zavaros jövőt
Szennyes idők vizében
Gyermek is látja.
Gaz-tettek nőnek,
Mint égig érő paszuly...
Mértéktelenség!
Elsorvasztja a közöny...
Búbánat-kóros.
Kedvtelenséget
Űző szép gondolatok...
Derültségesek.
Szórakoztató,
Sziporkás szösszenetek...
Szikraszórósak!
Hangulatvesztés...
Kinn a természet ölén
Orvosolható.
Lelked beérik
Miként hajad fürtjei
Kifehérednek.
Megírattatott:
Végzet elől menekvés-
Lehetetlenség!
Borús időkben
Dagonyás, lucskos utak...
Létszekér döcög.
Zavaros jövőt
Szennyes idők vizében
Gyermek is látja.
Gaz-tettek nőnek,
Mint égig érő paszuly...
Mértéktelenség!
Emberek! Már pediglen
Legyen már egy párom íziben!
Jöjjön estére!
Ember! Lelked szava száll,
Párod eljön, kitartó legyél!
Holnap átölel!
*
Emberek! Szerető pár
Minden vágyam! Kérem a jussom!
Ah! Még nincsen itt!
Ember! Szíve kitárva,
Cirógasd meg amikor belép!
Érted sóvárog!
*
Emberek! Kell valaki!
Nem nagy kívánság… nem teljesül?
Én most szeretném…
Ember! Megkaptad jussod!
Elhagyni eszedbe se jusson!
Most már a tiéd.
Gyál, 2025. április 4. – Siófok, 2025. április 7. Kustra Ferenc József – Írtuk: anaforás, senrjon versszakokban. A páratlanokat én írtam, a párosakat, Gránicz Éva, szerző-, és poéta társam.
Legyen már egy párom íziben!
Jöjjön estére!
Ember! Lelked szava száll,
Párod eljön, kitartó legyél!
Holnap átölel!
*
Emberek! Szerető pár
Minden vágyam! Kérem a jussom!
Ah! Még nincsen itt!
Ember! Szíve kitárva,
Cirógasd meg amikor belép!
Érted sóvárog!
*
Emberek! Kell valaki!
Nem nagy kívánság… nem teljesül?
Én most szeretném…
Ember! Megkaptad jussod!
Elhagyni eszedbe se jusson!
Most már a tiéd.
Gyál, 2025. április 4. – Siófok, 2025. április 7. Kustra Ferenc József – Írtuk: anaforás, senrjon versszakokban. A páratlanokat én írtam, a párosakat, Gránicz Éva, szerző-, és poéta társam.
Bók neked,
Hegynyi csók veled…
Imádlak!
Tűz vagy bennem perzsel szavad, csókod édes íze bennem marad.
*
Bókolok,
De csókolnálak…
Imádlak!
Szavaddal szívemet gyöngéden átöleled... forró csókjaimmal felelek neked...
*
Szeretet
Bókolásomhoz.
Imádlak!
Éltet szíved, tündöklő fényed ragyog, imádlak, vágyam hozzád szárnyal, lobog.
*
Bókokhoz
Jöszöl-e Te már?
Imádlak!
Lángod éget, úgy remeg testem, szóval hívsz, s már eszem vesztem.
*
Szeretés,
Át kell, hogy menjen.
Imádlak!
Érzem a szereteted minden pillanatban és reszket szívem a mellkasomban.
*
Bók neked,
Veled szeretni!
Imádlak!
Vágyban szívem, hogy veled összeérjen... s hozzád lelkem is, szelíden térjen.
Vecsés, 2025. május 12. – Siófok, 2025. május 13. írtam: romantikus HIQ csokorban. Alá a romantikus leoninusokat szerző-, és poétatársam, Gránicz Éva írta.
Hegynyi csók veled…
Imádlak!
Tűz vagy bennem perzsel szavad, csókod édes íze bennem marad.
*
Bókolok,
De csókolnálak…
Imádlak!
Szavaddal szívemet gyöngéden átöleled... forró csókjaimmal felelek neked...
*
Szeretet
Bókolásomhoz.
Imádlak!
Éltet szíved, tündöklő fényed ragyog, imádlak, vágyam hozzád szárnyal, lobog.
*
Bókokhoz
Jöszöl-e Te már?
Imádlak!
Lángod éget, úgy remeg testem, szóval hívsz, s már eszem vesztem.
*
Szeretés,
Át kell, hogy menjen.
Imádlak!
Érzem a szereteted minden pillanatban és reszket szívem a mellkasomban.
*
Bók neked,
Veled szeretni!
Imádlak!
Vágyban szívem, hogy veled összeérjen... s hozzád lelkem is, szelíden térjen.
Vecsés, 2025. május 12. – Siófok, 2025. május 13. írtam: romantikus HIQ csokorban. Alá a romantikus leoninusokat szerző-, és poétatársam, Gránicz Éva írta.
Hosszú lenne az én tirádám,
Ha minden búmat fölsorolnám…
Valóság is kicifráz engem,
Unom, hogy lét froclizik velem…
Kérek türelmet,
könnyek között is születhet,
remény, öröm, új kezdet.
*
Életemben nem létezik jó kellem.
Életemet ellenségnek tekintem.
Olykor hiszem Istent, de ő nincs velem…
Éltem nem hagytam… kellene kezdenem?
Az életben,
nincsen véletlen,
benned élő fény, remény a sötétben.
*
Köröttem szép a havas táj, bele bájolgok,
Negatív rezgéseitől nagyon viszolygok.
Fájó az élet, lehet, hogy el kéne tűnnöm?
Jelen komfortzónámból át kén’ lényegülnöm?
Veled van az Isten!
Lélek alszik télen,
hogy tavasszal újjászülessen!
*
Sorskönyvemben mindenestől írva, benne vagyok,
A baj azonban, hogy nem tehetem mit akarok.
Adott a sorsod,
de te választod,
rabja vagy, vagy formálod.
*
Hiába benne mindenem, vannak összeragadta lapok, de végén van lényegem…
Lapozni már nem lehet, a vég megérkezett rozsdállt kaszával, majdan suhint egyet.
Múltad könyve zárt,
lelked ír még csodát,
túléled a suhintást.
Vecsés, 2025. április 5. – Siófok. 2025. május 3. Kustra Ferenc József- íródott: alloiostrofikus versformában. A páros versszakokat szerző-, és poétatársam Gránicz Éva írta!
Ha minden búmat fölsorolnám…
Valóság is kicifráz engem,
Unom, hogy lét froclizik velem…
Kérek türelmet,
könnyek között is születhet,
remény, öröm, új kezdet.
*
Életemben nem létezik jó kellem.
Életemet ellenségnek tekintem.
Olykor hiszem Istent, de ő nincs velem…
Éltem nem hagytam… kellene kezdenem?
Az életben,
nincsen véletlen,
benned élő fény, remény a sötétben.
*
Köröttem szép a havas táj, bele bájolgok,
Negatív rezgéseitől nagyon viszolygok.
Fájó az élet, lehet, hogy el kéne tűnnöm?
Jelen komfortzónámból át kén’ lényegülnöm?
Veled van az Isten!
Lélek alszik télen,
hogy tavasszal újjászülessen!
*
Sorskönyvemben mindenestől írva, benne vagyok,
A baj azonban, hogy nem tehetem mit akarok.
Adott a sorsod,
de te választod,
rabja vagy, vagy formálod.
*
Hiába benne mindenem, vannak összeragadta lapok, de végén van lényegem…
Lapozni már nem lehet, a vég megérkezett rozsdállt kaszával, majdan suhint egyet.
Múltad könyve zárt,
lelked ír még csodát,
túléled a suhintást.
Vecsés, 2025. április 5. – Siófok. 2025. május 3. Kustra Ferenc József- íródott: alloiostrofikus versformában. A páros versszakokat szerző-, és poétatársam Gránicz Éva írta!

Értékelés 

