Maradj még egy percet karjaim között!
Ne siess! Maradj itt velem!
Ne tűnj el még az álmaimból,
engedd, hogy melletted legyek!
Csak még egy múló, röpke órát,
hogy érezzem bőröd illatát
orromban, mint a tömjénfüstöt
mely belengi csöppnyi kis szobám.
Csak még egy forró ölelésre
hogy válladra hajthassam fejem,
hogy emlékezzem rá minden éjjel,
amikor nem vagy itt velem.
Még egyetlen gyöngéd érintésre
mely minden ízemig fölkavar!
Ölelj át! Kérlek! Oly szelíden,
ahogy a napfény a dombokat.
Azután hagylak megpihenni
olyan halkan és nesztelen.
Hogy halljam szívednek dobbanását
csitulni lassan, csendesen.
Ölelj át kérlek! Szeress engem!
Oly nagy szükségem van reád!
Ne kérdezz semmit csak szoríts magadhoz!
Ne kérdezd tőlem hogy mi bánt!
Nem kell hogy megérts most engem,
csak ölelj át! Vigyázz reám!
Úgy, ahogy először tetted
azon a forró éjszakán.
Mama kérlek ! Maradj itt vélem !
Oly hűvösek az éjszakák !
Mama kérlek ! Maradj mellettem !
Nélküled üres a szobám .
Mama kérlek ! Ölelj magadhoz !
Had érezzem az arcodat !
Mama kérlek ,aludj mellettem !
Te őrizd most az álmomat !
Mama ! Ha itt vagy ,nem is félek !
Nem riasztanak démonok ,
elég ha érzem érintésed ,
s olyan szépeket álmodok .
Mama kérlek ,szoríts magadhoz !
Válladra hajtom kis fejem ,
s csöppnyi kezemmel megsimítom
én is az őszülő fejed .
Anya hidd el ! Szeretlek téged !
bár tudom hogy sokszor rossz vagyok ,
megbántani sosem akarlak ,
csak önmagammal harcolok .
Anya hidd el ,én nem vagyok rossz !
Csak megtévedtem mint bárki más ,
sajnos ,mit édennek hittem ,
nem volt , csak csupasz délibáb .
Anya hidd el ,megbántam régen !
Bár helyrehozni már nem tudom,
s ha szemedben könnyeket látok ,
csak önmagamat vádolom .
Anya hidd el ,szeretlek téged !
Ezentúl sokkal jobb leszek !
Ölelj magadhoz !Had érezzem
vállamon vénülő kezed .
Mama szeress !Akkor is ,kérlek
amikor rossz vagyok talán,
amikor füllentek néha,
vagy elszakítom a ruhám.
Mama szeress!Akkor is,kérlek
amikor senki sem szeret,
ne tégy mást csak ölelj át engem,
s ne engedd el a két kezem!
Mama szeress ! Akkor is, kérlek
ha nem hallgatok mindig reád,
mikor a fénylő napsütéstől
nem látom a fellegek hadát.
Mama szeress !Maradj mellettem!
Most oly nagy szükségem van reád!
Mint azon az édes őszi estén
mikor először néztél reám!