Könnyeink, ha nagy orgiát ülnek,
A kísérőhang, nem jó a fülnek!
Baj, ha valamit zokogva kell elsiratni,
De ha zokogónak nincs oka, ő oktondi.
Csillagok betakarnak a horizonton át,
De könnyek, csak tovább folytatják az orgiát?
Elég legyen, hagyjátok abba, ez meg minek?
A sírást közvetítitek, miért és kinek?
Könnypatak, immáron apadjon el,
Nevetés, már reggel ébredjen fel.
Kacagjon inkább… sírás és a bánatos szó,
Egereket itatni, minek… mire való?
Nézd a dolgot inkább a jó oldaláról,
Élvezd inkább, az öröm kábulatából.
Nevess, fájjon csak nagyon a rekeszizmod,
Örülj, mert ettől aztán nem lesz tumorod…
Vecsés, 2015. január 31. - Kustra Ferenc József
A kísérőhang, nem jó a fülnek!
Baj, ha valamit zokogva kell elsiratni,
De ha zokogónak nincs oka, ő oktondi.
Csillagok betakarnak a horizonton át,
De könnyek, csak tovább folytatják az orgiát?
Elég legyen, hagyjátok abba, ez meg minek?
A sírást közvetítitek, miért és kinek?
Könnypatak, immáron apadjon el,
Nevetés, már reggel ébredjen fel.
Kacagjon inkább… sírás és a bánatos szó,
Egereket itatni, minek… mire való?
Nézd a dolgot inkább a jó oldaláról,
Élvezd inkább, az öröm kábulatából.
Nevess, fájjon csak nagyon a rekeszizmod,
Örülj, mert ettől aztán nem lesz tumorod…
Vecsés, 2015. január 31. - Kustra Ferenc József
Minden szerelmet,
Mint minden tűzet,
Éleszteni kell.
Együttlét felold,
Energiát ad,
Ezért tenni kell.
Ad önbizalmat,
Mint javadalmat,
Ez az, ami kell.
Több ágyba bújás,
Sok bujálkodás,
Ez mi sokszor kell.
Újból és újra,
Kell biz' a társa...
Szerelemhez kell.
Összeborulás,
Több mint bármi más...
Csak akarni kell.
Budapest, 1997. március 4. – Kustra Ferenc József
Mint minden tűzet,
Éleszteni kell.
Együttlét felold,
Energiát ad,
Ezért tenni kell.
Ad önbizalmat,
Mint javadalmat,
Ez az, ami kell.
Több ágyba bújás,
Sok bujálkodás,
Ez mi sokszor kell.
Újból és újra,
Kell biz' a társa...
Szerelemhez kell.
Összeborulás,
Több mint bármi más...
Csak akarni kell.
Budapest, 1997. március 4. – Kustra Ferenc József
Végigsüvölt…
Hangos szél... végigsüvölt a háztetőn,
Dübörögve... mint lovas had a mezőn.
Engem üldözne, de én lekushadok,
Védelmet ellene, sehol nem kapok.
Elvagyok, mint cirkáló a tengeren
Egy csóró pórnép vagyok a végeken.
Én lennék más... pici szerencsém volna,
De nincs (!) csak a pech szól... utolsó szóra.
Már kitörnék, mint bika karámjából
Mert már elegem van az olcsóságból…
Én megtennék többet is, ha tudnám mit!
Fogadnám, bárki... őszinte segélyit….
Vecsés, 2002. december 20. – Kustra Ferenc József
Hangos szél... végigsüvölt a háztetőn,
Dübörögve... mint lovas had a mezőn.
Engem üldözne, de én lekushadok,
Védelmet ellene, sehol nem kapok.
Elvagyok, mint cirkáló a tengeren
Egy csóró pórnép vagyok a végeken.
Én lennék más... pici szerencsém volna,
De nincs (!) csak a pech szól... utolsó szóra.
Már kitörnék, mint bika karámjából
Mert már elegem van az olcsóságból…
Én megtennék többet is, ha tudnám mit!
Fogadnám, bárki... őszinte segélyit….
Vecsés, 2002. december 20. – Kustra Ferenc József
Nincsen tető a fejem fölött
És nincsen vaj a fülem mögött
Nincs tető, nincsen oszlopcsarnok,
Körülményem nem jó, akarnok…
Vecsés, 2003. augusztus 16. - Kustra Ferenc József
És nincsen vaj a fülem mögött
Nincs tető, nincsen oszlopcsarnok,
Körülményem nem jó, akarnok…
Vecsés, 2003. augusztus 16. - Kustra Ferenc József
Zúg a vihar, félrevert harang dacára,
Senki nem figyel a segélyes szavára.
Már nincs erőm szólni, csak állok, mint vitéz
Aki vesztes csata után, csak áll és néz.
Vajon kihúznak-e a holt nyugalmábúl?
Tér és idő nekem vajon még kitágul?
Tekintetes Pech rám néz, gúnyol nevetve…
Reá vitézre, kinek kardját elvette.
Budapest, 2000. augusztus 17. – Kustra Ferenc József
Senki nem figyel a segélyes szavára.
Már nincs erőm szólni, csak állok, mint vitéz
Aki vesztes csata után, csak áll és néz.
Vajon kihúznak-e a holt nyugalmábúl?
Tér és idő nekem vajon még kitágul?
Tekintetes Pech rám néz, gúnyol nevetve…
Reá vitézre, kinek kardját elvette.
Budapest, 2000. augusztus 17. – Kustra Ferenc József

Értékelés 

