Idő 
Értékelés 
Értékelés Van egy közeli-szomszéd háborút, és fölütötte a fejét a -majdnem élő- világháborús világhely-zet…
(senrjú csokor, félhaiku láncban)
Bőszen bombáznak.
Emberélet még adott?
Gőgös pojácák!
Emberhalál, még
Csak föl sem rémlik nekik!
Gőgös pojácák!
*
(gőg: leírása)
1/.
Elbizakodott önhittség; mások megvetésében megnyilatkozó erős önteltség.
Elbizakodott önhittség; más bántó lenézésében mutatkozó erős önteltség.
Saját, eltúlzott kiválósága feltételezése, minthogy ő egy különlegesség…
Valójában szánalomra méltó alak, aki gőgöt mutat,
Lenéző gőg nem is igaz-kiváló tulajdonságot mutat…
2/.
Önérzet, büszkeség; ez maga az önmagunkba vetett hit, bizonyosság.
A gőggel, ha az ember eredményei támasztják alá… nincsen bajság.
Költő büszke gőgje is -lehet- megjelenik verseiben.
Olvasó meg átérezheti olvasói szeretetben…
*
(anaforás, bokorrímes, kétszeres belsőrímes)
Fogadok, hogy kosoknak műmájer a mosolyuk,
Fogadok, hogy nekik megengedi a vagyonuk…
Fogadok, hogy a gazdag fekete kosok, nagyon-túlzón szívtelenek,
Fogadok, hogy ezek a kosok -háború mutatja- lélektelenek…
*
(anaforás leoninus)
Egy fekete kos, maga a bársony bőrű vasököl, ő úr és nem kérdezi mi köll…
Egy fekete kos, maga a gödröcskés vasököl, ő az úr és legott üt is, ha köll…
Ez fekete kos teste, amit pénz tölt ki, nem üres, de az agya, lelke ah, üres.
*
Zúgva és bőgve
Nyilatkoznak tarackok.
Gőgös pojácák.
*
Nyugdíjasokat
Is már, elviszik frontra.
Gőgös pojácák.
*
(anaforás leoninus, tizenkétszeres belsőrímes, önrímes)
Veszett kosoknak még kell a háborús pénz, ez a kérdés? Vagy éppen ez nem kérdés?
Veszett kosok döntnökök, még háborús pénz, ez a kérdés? Vagy éppen ez nem kérdés?
Veszett kosok csak ilyenek! Háborús pénz, ez a kérdés? Vagy éppen ez nem kérdés?
*
(leoninus duó)
Emberek! Társadalmi szintű divat, a férfi és nő átformálása! Legyen divat!
Manapság! Menő a fekete kosok önteltsége, önimádata, szellem tiprása.
Halló fiúk! Közben a sorozatvetők vehemensek, hogy hullnak katonaemberek...
Halló lányok! Közben robbannak kazettás -betiltott- bombák, kipusztulnak a családfák.
Manapság! Ijesztő fekete kosok nézete, míg pénzdúsak... háború éledése.
Rémisztő! Közeleg, frontra viszik az orvosnőket is, meg persze gyógyszerésznőket is…
*
Fekete kosok
Találták ki háborút!
Gőgös pojácák.
Fekete kosok
Gyártják a fegyvereket!
Gőgös pojácák.
Fekete kosok
Bezsebelik pénzeket!
Gőgös pojácák.
Fekete kosok!
Sok százezer a halott!
Gőgös pojácák.
Fekete kosok
Mér’ csak a fegyvergyártás?
Gőgös pojácák.
Micsoda embert és jóérzést megsemmisülésbe tipró,
A csak folyvást gazdagodó kosok uralma… nagy népírtó!
Nem ismernek sem embert, sem istent, ördög… ők maguk!
Nem akarnak semmit, csak minél jobban gazdagodjunk…
Vecsés, 2023. október 5. – Kustra Ferenc József- íródott; a világ, az emberiség jelen -katasztrofális és élő háborús- történelmi helyzetéről. Naponta láthatjuk, minden TV híradóban a videókat is… kendőzetlenül!
(senrjú csokor, félhaiku láncban)
Bőszen bombáznak.
Emberélet még adott?
Gőgös pojácák!
Emberhalál, még
Csak föl sem rémlik nekik!
Gőgös pojácák!
*
(gőg: leírása)
1/.
Elbizakodott önhittség; mások megvetésében megnyilatkozó erős önteltség.
Elbizakodott önhittség; más bántó lenézésében mutatkozó erős önteltség.
Saját, eltúlzott kiválósága feltételezése, minthogy ő egy különlegesség…
Valójában szánalomra méltó alak, aki gőgöt mutat,
Lenéző gőg nem is igaz-kiváló tulajdonságot mutat…
2/.
Önérzet, büszkeség; ez maga az önmagunkba vetett hit, bizonyosság.
A gőggel, ha az ember eredményei támasztják alá… nincsen bajság.
Költő büszke gőgje is -lehet- megjelenik verseiben.
Olvasó meg átérezheti olvasói szeretetben…
*
(anaforás, bokorrímes, kétszeres belsőrímes)
Fogadok, hogy kosoknak műmájer a mosolyuk,
Fogadok, hogy nekik megengedi a vagyonuk…
Fogadok, hogy a gazdag fekete kosok, nagyon-túlzón szívtelenek,
Fogadok, hogy ezek a kosok -háború mutatja- lélektelenek…
*
(anaforás leoninus)
Egy fekete kos, maga a bársony bőrű vasököl, ő úr és nem kérdezi mi köll…
Egy fekete kos, maga a gödröcskés vasököl, ő az úr és legott üt is, ha köll…
Ez fekete kos teste, amit pénz tölt ki, nem üres, de az agya, lelke ah, üres.
*
Zúgva és bőgve
Nyilatkoznak tarackok.
Gőgös pojácák.
*
Nyugdíjasokat
Is már, elviszik frontra.
Gőgös pojácák.
*
(anaforás leoninus, tizenkétszeres belsőrímes, önrímes)
Veszett kosoknak még kell a háborús pénz, ez a kérdés? Vagy éppen ez nem kérdés?
Veszett kosok döntnökök, még háborús pénz, ez a kérdés? Vagy éppen ez nem kérdés?
Veszett kosok csak ilyenek! Háborús pénz, ez a kérdés? Vagy éppen ez nem kérdés?
*
(leoninus duó)
Emberek! Társadalmi szintű divat, a férfi és nő átformálása! Legyen divat!
Manapság! Menő a fekete kosok önteltsége, önimádata, szellem tiprása.
Halló fiúk! Közben a sorozatvetők vehemensek, hogy hullnak katonaemberek...
Halló lányok! Közben robbannak kazettás -betiltott- bombák, kipusztulnak a családfák.
Manapság! Ijesztő fekete kosok nézete, míg pénzdúsak... háború éledése.
Rémisztő! Közeleg, frontra viszik az orvosnőket is, meg persze gyógyszerésznőket is…
*
Fekete kosok
Találták ki háborút!
Gőgös pojácák.
Fekete kosok
Gyártják a fegyvereket!
Gőgös pojácák.
Fekete kosok
Bezsebelik pénzeket!
Gőgös pojácák.
Fekete kosok!
Sok százezer a halott!
Gőgös pojácák.
Fekete kosok
Mér’ csak a fegyvergyártás?
Gőgös pojácák.
Micsoda embert és jóérzést megsemmisülésbe tipró,
A csak folyvást gazdagodó kosok uralma… nagy népírtó!
Nem ismernek sem embert, sem istent, ördög… ők maguk!
Nem akarnak semmit, csak minél jobban gazdagodjunk…
Vecsés, 2023. október 5. – Kustra Ferenc József- íródott; a világ, az emberiség jelen -katasztrofális és élő háborús- történelmi helyzetéről. Naponta láthatjuk, minden TV híradóban a videókat is… kendőzetlenül!
Az évek árnyékából
Emlékek élménye köszön
Túl lép a lét
Egy újabb kor-kövön
Minden nap öleljen
Szeretet élet-öröm
Isten éltessen
A lelkedet örökkön
Milliónyi csillag fénye
Szemedből tündököl
Kivetül az égre
Mint tükör
Lelked hologramja
Lényed beragyogja
Isten éltessen
Áldva boldogságba
....és még ezernyi gondolat
Száll ......csak száll
Fénnyel telik a kívánságkosár
Emlékek élménye köszön
Túl lép a lét
Egy újabb kor-kövön
Minden nap öleljen
Szeretet élet-öröm
Isten éltessen
A lelkedet örökkön
Milliónyi csillag fénye
Szemedből tündököl
Kivetül az égre
Mint tükör
Lelked hologramja
Lényed beragyogja
Isten éltessen
Áldva boldogságba
....és még ezernyi gondolat
Száll ......csak száll
Fénnyel telik a kívánságkosár
Nagyapám apja
Szürke kalapja
A fogasra felakasztva
Az ajtó mögött lógott.
Úrnapjára finoman átkefélve a fejére tette,
Hogy a felgyülemlett gondokat vele lefedje,
s elindult...,
hogy lelkében megtisztulva,
hitében megerősödve térhessen haza
a kályha melegéhez.
Vasárnap délelőtt az áhítat ideje volt.
A hétköznapi teher nyomasztó súlya
Egy napra
Félre tevődött egy zug rejtekébe.
A templomba belépve
kopottas ünneplő kalapját bal kezével
leemelte gondterhelt fejéről,
s jobb kezének szenteltvízbe mártott
öregujjával keresztet rajzolt
homlokára,
majd ujjai begyét ismét
a megszentelt folyadékban benedvesítette,
s letérdelve ájtatosan keresztet vetett.
A hagyomány nagy dolog.
A hagyomány tiszteletre méltó,
sérthetetlen, követendő.
A hagyomány a szívben dobog,
Az ősök vérét emeli
Az emlékek homályosult oltárára.
Ezt így élték meg akkoriban
kicsik s nagyok, ifjak és vének egyaránt.
Ez volt a mérvadó, s követendő példa.
Az istentisztelet malasztos lelki békét,
a fáradság, a gyötrelem enyhülését oltotta
az emberekbe.
A megbecsülés, az összetartozás,
a hit ereje, a kimondott szó súlya
természetes, ösztönszerű velejárója volt
minden magatartásnak.
Az ájtatos közös ima ,
az orgona kíséretében felhangzó ének
összekovácsolta a lelkeket.
A kérgesedetteket sajgókat,
a közönybe burkoltakat, a frissen sebzetteket,
az örömtől duzzadókat.....
mind, egy fuvallatba tömörülve feszítették
a bizakodás hajójának vitorláját.
A megváltó kitárt karja
a megbocsájtás, a béke tömjénes párájával ölelte
a résztvevőket,
hogy szeretettel átitatott
áldást vigyenek a betegeknek,
az otthon maradottaknak.
A remény s a bizakodás az éltető
Energiája, motorja minden tettvágynak,
Az értelem fonala Ég s Föld között....
...........
A szív pitvarába, ahol Isten beköltözött
A szeretet gyémánttá tömörödött.
Szürke kalapja
A fogasra felakasztva
Az ajtó mögött lógott.
Úrnapjára finoman átkefélve a fejére tette,
Hogy a felgyülemlett gondokat vele lefedje,
s elindult...,
hogy lelkében megtisztulva,
hitében megerősödve térhessen haza
a kályha melegéhez.
Vasárnap délelőtt az áhítat ideje volt.
A hétköznapi teher nyomasztó súlya
Egy napra
Félre tevődött egy zug rejtekébe.
A templomba belépve
kopottas ünneplő kalapját bal kezével
leemelte gondterhelt fejéről,
s jobb kezének szenteltvízbe mártott
öregujjával keresztet rajzolt
homlokára,
majd ujjai begyét ismét
a megszentelt folyadékban benedvesítette,
s letérdelve ájtatosan keresztet vetett.
A hagyomány nagy dolog.
A hagyomány tiszteletre méltó,
sérthetetlen, követendő.
A hagyomány a szívben dobog,
Az ősök vérét emeli
Az emlékek homályosult oltárára.
Ezt így élték meg akkoriban
kicsik s nagyok, ifjak és vének egyaránt.
Ez volt a mérvadó, s követendő példa.
Az istentisztelet malasztos lelki békét,
a fáradság, a gyötrelem enyhülését oltotta
az emberekbe.
A megbecsülés, az összetartozás,
a hit ereje, a kimondott szó súlya
természetes, ösztönszerű velejárója volt
minden magatartásnak.
Az ájtatos közös ima ,
az orgona kíséretében felhangzó ének
összekovácsolta a lelkeket.
A kérgesedetteket sajgókat,
a közönybe burkoltakat, a frissen sebzetteket,
az örömtől duzzadókat.....
mind, egy fuvallatba tömörülve feszítették
a bizakodás hajójának vitorláját.
A megváltó kitárt karja
a megbocsájtás, a béke tömjénes párájával ölelte
a résztvevőket,
hogy szeretettel átitatott
áldást vigyenek a betegeknek,
az otthon maradottaknak.
A remény s a bizakodás az éltető
Energiája, motorja minden tettvágynak,
Az értelem fonala Ég s Föld között....
...........
A szív pitvarába, ahol Isten beköltözött
A szeretet gyémánttá tömörödött.
Látunk egy közeli háborút, és éledőn fölütötte a fejét a -sajnálatos- világháborús világhelyzet…
(leoninus duó)
„Jobb félni, mint megijedni!” De! Én már utálom a szomszéd háborút félni…
Naponta nyilatkoznak a hozzáértők: ’nem látni a végét’! Pedig ők tudva-értők!
A ’nyugatok’ messzehatókat adnak, az ellen-seregben meg mit fognak… akarnak?
Szakértők: ’ez a kommunizmus újjáéledése’! Hiszik, hogy nagy szeretet lesz a vége?
Ez már volt a történelemben hetven évig! Úristen… és hogy bíztak benne végig…
Lehet bármilyen társadalmi rend, látni, hogy társadalmakban pénz és butaság a rend…
*
(senrjú csokor)
Háború… helyzet!
Ölés eleje, vége.
Élvezi kaszás!
*
Hivatalosan
Háromszázezer halott!
Csak kint a fronton.
*
Millió fölött
A hozzánk menekültek…
Mi befogadunk.
*
Óvodás meg az
Iskolások ötezer.
Mai adatsor!
*
Mozgássérültek
Is várhatják behívót!
Halál így terjed.
*
Társadalom lesz
Majd élő és félárva.
Gazdag gazdagabb!
*
(3 soros-zárttükrös trió)
Híradók ma is bemutattak egy életben maradt, sebesült katonát,
Kórházban interjú! Nincsenek kezei és vak lett! Volt katonát…
Híradók ma is bemutattak egy életben maradt, sebesült katonát.
Drónok repülnek lövészárkok fölött, amiben vannak katonák,
Bemérés és a bomba pontos! Ők ezt nem tudják. Volt katonák…
Drónok repülnek lövészárkok fölött, amiben vannak katonák.
Már másfél éve özönlenek a menekülő család-töredékek,
Csak könnyes arcok, összetört lelkek, roncsolt eszek, ily’ életek…
Már másfél éve özönlenek a menekülő család-töredékek.
*
Kínai; „bambuszliget”: 4x 7 szótag, csi-csüe = „Zhuzchici” = Rímképlet a, a, x, a. (x = végtelen)
Fronttól jó nem várható
Ott halál uralkodó.
Ott nincsen életremény!
Élő is majd’ haldokló…
*
(HIQ
Ki fronton
Van, még él majd hal…
Túlélők?
Családja
Sírva vár reá…
Ha túlél!
Közben meg
Jók… a gazdagok?
Pénz-sokkban!
Vecsés, 2023. szeptember 1. – Kustra Ferenc József- íródott; a világ, az emberiség -jelen- katasztrofális, történelmi sőt, háborús helyzetéről. Naponta láthatjuk híradókban a videókon… „Nyugaton a helyzet változatlan”
(leoninus duó)
„Jobb félni, mint megijedni!” De! Én már utálom a szomszéd háborút félni…
Naponta nyilatkoznak a hozzáértők: ’nem látni a végét’! Pedig ők tudva-értők!
A ’nyugatok’ messzehatókat adnak, az ellen-seregben meg mit fognak… akarnak?
Szakértők: ’ez a kommunizmus újjáéledése’! Hiszik, hogy nagy szeretet lesz a vége?
Ez már volt a történelemben hetven évig! Úristen… és hogy bíztak benne végig…
Lehet bármilyen társadalmi rend, látni, hogy társadalmakban pénz és butaság a rend…
*
(senrjú csokor)
Háború… helyzet!
Ölés eleje, vége.
Élvezi kaszás!
*
Hivatalosan
Háromszázezer halott!
Csak kint a fronton.
*
Millió fölött
A hozzánk menekültek…
Mi befogadunk.
*
Óvodás meg az
Iskolások ötezer.
Mai adatsor!
*
Mozgássérültek
Is várhatják behívót!
Halál így terjed.
*
Társadalom lesz
Majd élő és félárva.
Gazdag gazdagabb!
*
(3 soros-zárttükrös trió)
Híradók ma is bemutattak egy életben maradt, sebesült katonát,
Kórházban interjú! Nincsenek kezei és vak lett! Volt katonát…
Híradók ma is bemutattak egy életben maradt, sebesült katonát.
Drónok repülnek lövészárkok fölött, amiben vannak katonák,
Bemérés és a bomba pontos! Ők ezt nem tudják. Volt katonák…
Drónok repülnek lövészárkok fölött, amiben vannak katonák.
Már másfél éve özönlenek a menekülő család-töredékek,
Csak könnyes arcok, összetört lelkek, roncsolt eszek, ily’ életek…
Már másfél éve özönlenek a menekülő család-töredékek.
*
Kínai; „bambuszliget”: 4x 7 szótag, csi-csüe = „Zhuzchici” = Rímképlet a, a, x, a. (x = végtelen)
Fronttól jó nem várható
Ott halál uralkodó.
Ott nincsen életremény!
Élő is majd’ haldokló…
*
(HIQ
Ki fronton
Van, még él majd hal…
Túlélők?
Családja
Sírva vár reá…
Ha túlél!
Közben meg
Jók… a gazdagok?
Pénz-sokkban!
Vecsés, 2023. szeptember 1. – Kustra Ferenc József- íródott; a világ, az emberiség -jelen- katasztrofális, történelmi sőt, háborús helyzetéről. Naponta láthatjuk híradókban a videókon… „Nyugaton a helyzet változatlan”
Látunk egy közeli háborút, és éledőn fölütötte a fejét a -sajnálatos- világháborús világhelyzet…
(leoninus trió)
A fekete kosokat becsvágy vezérli… érzem, kezüket nem fogja erő… türelmi.
Minél nagyobbak szarvai, annál önzőbbek, ösztönösek a türelmetlenségei!
Hozzá is elhallatszik, hogy „tűz és roham”! De őt csak egy irányítja: pénzügyi roham”!
A frontokon meg csak dúl az öldöklés, megállás nincs, napi ezer fő pedig nem kevés…
Ráadásul az otthonokban családok hullanak… szerencsétlenek hová bújjanak?
Fölséges film a háború, micsoda horror! Nem szeretem, hiába színes… nem color.
Ja! És a gazdagokra, nem vonatkozik... szeretet? A papok prédikálják eleget…
A gazdagság valakit felhatalmaz, hogy nem kell szeretni? Akkor a pénzt mért szereti?
Szerintem, ők nem is hallgatnak papokat, mert ’nekik Isten; számolni a milliókat’.
*
(Senrjon csokor félhaiku lánc mintára)
Háborúban a halál
Az élet versengő, hű társa!
Szerencse élni!
*
Nekem is, mert hallom ám,
Hogy röpködnek a tűzparancsok!
Szerencsém élni!
*
Háborúban nem lehet
elég gyorsan hasra vágódni!
Szerencse élni!
*
Bennem is él életvágy...
Robbanás és lövés hangzanak…
Szerencse élni!
*
Én most írásba adom,
Emberiség egy része posvány…
Szerencse élni!
*
Valós ok nincsen, mások
Meg már betegre gazdagodnak!
Szerencse élni!
*
(leoninus duó)
Tűzparancsra lőnek, majd rohamoznak, újabb falut újra visszafoglalnak!
Csak a süvítés ne volna, mert ez a halál lova… nem tudja meg, hogy meghala…
Vannak katonatársak, akik két bomba között megőrülnek, rángatózva hebegnek.
Igen, ha ezt látnák a gazdagok, akkor sem értenék, hogy ők milyen alakok.
Igen, ha ezt látnák a gazdagok, akkor is az járna eszükbe, hogy ők ’vastagok’.
Igen, ha ezt látnák a gazdagok, biztos, hogy ők mind lennének megfutamodók…
*
(Senrjon duó)
Juj, pont láttam, hogy
Egy repülő lőtt házba…
Ez, nem ember lét!
*
Lánctalpas közelg’!
Láttam ilyet hírekben.
Ez, nem ember lét!
*
(10 szavas)
Utálom a rothadt gyilkos háborút,
Látjuk… egész földre hoz bút!
Vecsés, 2023. augusztus 29. –Kustra Ferenc József- íródott; a világ, az emberiség jelen -katasztrofális- történelmi helyzetéről. Naponta láthatjuk híradókban a videókon… „Nyugaton a helyzet változatlan”
(leoninus trió)
A fekete kosokat becsvágy vezérli… érzem, kezüket nem fogja erő… türelmi.
Minél nagyobbak szarvai, annál önzőbbek, ösztönösek a türelmetlenségei!
Hozzá is elhallatszik, hogy „tűz és roham”! De őt csak egy irányítja: pénzügyi roham”!
A frontokon meg csak dúl az öldöklés, megállás nincs, napi ezer fő pedig nem kevés…
Ráadásul az otthonokban családok hullanak… szerencsétlenek hová bújjanak?
Fölséges film a háború, micsoda horror! Nem szeretem, hiába színes… nem color.
Ja! És a gazdagokra, nem vonatkozik... szeretet? A papok prédikálják eleget…
A gazdagság valakit felhatalmaz, hogy nem kell szeretni? Akkor a pénzt mért szereti?
Szerintem, ők nem is hallgatnak papokat, mert ’nekik Isten; számolni a milliókat’.
*
(Senrjon csokor félhaiku lánc mintára)
Háborúban a halál
Az élet versengő, hű társa!
Szerencse élni!
*
Nekem is, mert hallom ám,
Hogy röpködnek a tűzparancsok!
Szerencsém élni!
*
Háborúban nem lehet
elég gyorsan hasra vágódni!
Szerencse élni!
*
Bennem is él életvágy...
Robbanás és lövés hangzanak…
Szerencse élni!
*
Én most írásba adom,
Emberiség egy része posvány…
Szerencse élni!
*
Valós ok nincsen, mások
Meg már betegre gazdagodnak!
Szerencse élni!
*
(leoninus duó)
Tűzparancsra lőnek, majd rohamoznak, újabb falut újra visszafoglalnak!
Csak a süvítés ne volna, mert ez a halál lova… nem tudja meg, hogy meghala…
Vannak katonatársak, akik két bomba között megőrülnek, rángatózva hebegnek.
Igen, ha ezt látnák a gazdagok, akkor sem értenék, hogy ők milyen alakok.
Igen, ha ezt látnák a gazdagok, akkor is az járna eszükbe, hogy ők ’vastagok’.
Igen, ha ezt látnák a gazdagok, biztos, hogy ők mind lennének megfutamodók…
*
(Senrjon duó)
Juj, pont láttam, hogy
Egy repülő lőtt házba…
Ez, nem ember lét!
*
Lánctalpas közelg’!
Láttam ilyet hírekben.
Ez, nem ember lét!
*
(10 szavas)
Utálom a rothadt gyilkos háborút,
Látjuk… egész földre hoz bút!
Vecsés, 2023. augusztus 29. –Kustra Ferenc József- íródott; a világ, az emberiség jelen -katasztrofális- történelmi helyzetéről. Naponta láthatjuk híradókban a videókon… „Nyugaton a helyzet változatlan”
