Idő 
Értékelés 
Értékelés Láttam már a halált,
És nem volt fekete.
Fény hívott szeméből,
Na gyere csak gyere.
Nincs neki kaszája,
Úr ha küldi...segít.
Elkísér Őhozzá,
Lelkeket fölrepít.
Nem fáj ott már semmi,
Az időd végtelen.
Mindenütt ott lehetsz,
Ez még hihetetlen.
Élet a kegyetlen,
Ha végére kínt ad.
Halál csak megváltás,
A lélek az halad!
Isten visszaküldhet,
Feladatod ha van.
De ha menned kell,
A halál jön, rohan!
Relatív a... mikor?,
Végtelenben semmi.
Tán itt van még időd,
Épp annyi...pont ami!
Dunatőkés, 2024. április 5.
És nem volt fekete.
Fény hívott szeméből,
Na gyere csak gyere.
Nincs neki kaszája,
Úr ha küldi...segít.
Elkísér Őhozzá,
Lelkeket fölrepít.
Nem fáj ott már semmi,
Az időd végtelen.
Mindenütt ott lehetsz,
Ez még hihetetlen.
Élet a kegyetlen,
Ha végére kínt ad.
Halál csak megváltás,
A lélek az halad!
Isten visszaküldhet,
Feladatod ha van.
De ha menned kell,
A halál jön, rohan!
Relatív a... mikor?,
Végtelenben semmi.
Tán itt van még időd,
Épp annyi...pont ami!
Dunatőkés, 2024. április 5.
Az éj, sötétes, felhős, gyengén holdvilágos.
Csak árnyakat látok… iszonyú, vagy nagyszerű?
Én már a reggelt várom… mikor lesz világos?
Legyen már napfény, éltető és nagy mellényű!
(senrjú)
Ezt tavasz hozza…
Hozza őt új kabátja…
Napfényes tavasz!
Budapest, 2013. szeptember 9. - Kustra Ferenc József- íródott önéletrajzi írásként.
Csak árnyakat látok… iszonyú, vagy nagyszerű?
Én már a reggelt várom… mikor lesz világos?
Legyen már napfény, éltető és nagy mellényű!
(senrjú)
Ezt tavasz hozza…
Hozza őt új kabátja…
Napfényes tavasz!
Budapest, 2013. szeptember 9. - Kustra Ferenc József- íródott önéletrajzi írásként.
A zöld szín jegyében…
Hóolvadás volt
Hegyek magas ormain.
Hegytető zöldül.
*
Csöpögő jégcsap…
Zöldülni kezdő tájak!
Rügyfakadás jön,
*
A csendes völgybe
Beáramlik a meleg…
Minden kizöldül.
*
Meleg költözik
Rétekre és erdőkbe.
Zöld fűszőnyegek.
*
Virágok réten
Bimbóból, most nyílnak ki.
Gazok is zöldek.
*
Lengő széltestvér
Borzolja rét zöld füvét.
Természet ébred.
*
Mosolygó reggel,
Ébredésre inspirál.
Séta, zöld réten.
*
Rengeteg virág
Kezd nyílni, fűzöld már szép.
Mindenhol szirmok.
*
Kikelet, széppé
Tesz mindent és zölddé is!
Szép fenyves erdő.
*
Hajnal cseppjében
Kelő, napfénycsillogás.
Zöld fű hegyén, csepp
*
Nap, gyámoltalan,
Lassan hozza a hajnalt.
Zöld füvön, dér ül.
*
Szél lágyan susog,
Langyos eső csepereg.
Üde a zöld fű.
*
Madárfütty zendül,
Rügyek sercegve nyílnak.
Zöld lét kezdetek.
*
Madárcsicsergés
Andalít, fű kizöldül.
Új, életélmény.
*
Tücsökhang… cirip
Hallik kerti zöld fűből.
Fűnövés zaja.
*
Üzen az erdő,
Üzennek a fák, bokrok.
Fűzöld üzenet.
*
Világ ragyogó…
Rét is zöldesbe borult.
Nap magasan jár.
*
Mosolytükör ég.
Hideg-mosoly, haldoklik.
Zöld fű, csak sarjad.
*
Rét virágot bont,
Erdő, mező, úgyszintén.
Zöld fűben ülni.
*
Szép-hideg mese.
Zöldülő bokor, csak nő!
Lesz termése is.
*
Hóvirág tűnik.
Krókusz nyílik a kertben.
Zöld fű… jó idő
*
Kissé hűs a föld,
Még nem lehet feküdni…
Fűzöld, nem meleg.
*
Ragyogó a kert,
Szín kavalkád főként zöld.
Talaj menti fagy.
*
Melódiát fúj
A langymeleg déli szél.
Zöld élet himnusz!
Vecsés. 2016. április 4. – Kustra Ferenc József – íródott; eredeti Basho féle stílusban…
5-600 éve Japánban úgy tartották, ha a haikuíró, életében meg tudott írni 10 haikut, akkor ő már mester! Én már eddig cca. 3500 db –t írtam. + senrjút, senrjonixot, tankát stb.
Hóolvadás volt
Hegyek magas ormain.
Hegytető zöldül.
*
Csöpögő jégcsap…
Zöldülni kezdő tájak!
Rügyfakadás jön,
*
A csendes völgybe
Beáramlik a meleg…
Minden kizöldül.
*
Meleg költözik
Rétekre és erdőkbe.
Zöld fűszőnyegek.
*
Virágok réten
Bimbóból, most nyílnak ki.
Gazok is zöldek.
*
Lengő széltestvér
Borzolja rét zöld füvét.
Természet ébred.
*
Mosolygó reggel,
Ébredésre inspirál.
Séta, zöld réten.
*
Rengeteg virág
Kezd nyílni, fűzöld már szép.
Mindenhol szirmok.
*
Kikelet, széppé
Tesz mindent és zölddé is!
Szép fenyves erdő.
*
Hajnal cseppjében
Kelő, napfénycsillogás.
Zöld fű hegyén, csepp
*
Nap, gyámoltalan,
Lassan hozza a hajnalt.
Zöld füvön, dér ül.
*
Szél lágyan susog,
Langyos eső csepereg.
Üde a zöld fű.
*
Madárfütty zendül,
Rügyek sercegve nyílnak.
Zöld lét kezdetek.
*
Madárcsicsergés
Andalít, fű kizöldül.
Új, életélmény.
*
Tücsökhang… cirip
Hallik kerti zöld fűből.
Fűnövés zaja.
*
Üzen az erdő,
Üzennek a fák, bokrok.
Fűzöld üzenet.
*
Világ ragyogó…
Rét is zöldesbe borult.
Nap magasan jár.
*
Mosolytükör ég.
Hideg-mosoly, haldoklik.
Zöld fű, csak sarjad.
*
Rét virágot bont,
Erdő, mező, úgyszintén.
Zöld fűben ülni.
*
Szép-hideg mese.
Zöldülő bokor, csak nő!
Lesz termése is.
*
Hóvirág tűnik.
Krókusz nyílik a kertben.
Zöld fű… jó idő
*
Kissé hűs a föld,
Még nem lehet feküdni…
Fűzöld, nem meleg.
*
Ragyogó a kert,
Szín kavalkád főként zöld.
Talaj menti fagy.
*
Melódiát fúj
A langymeleg déli szél.
Zöld élet himnusz!
Vecsés. 2016. április 4. – Kustra Ferenc József – íródott; eredeti Basho féle stílusban…
5-600 éve Japánban úgy tartották, ha a haikuíró, életében meg tudott írni 10 haikut, akkor ő már mester! Én már eddig cca. 3500 db –t írtam. + senrjút, senrjonixot, tankát stb.
A saját kék madaraim az én saját lelkemben laknak,
De ha a sors úgy hozza, kell-muszáj, akkor megmutatkoznak…
A saját kék madaraim az én saját lelkemben laknak.
Ahogy fogynak a napjaim, eltűnnek a vágyak,
És úgy látom, hogy felettem csak nőnek az árnyak…
Ahogy fogynak a napjaim, eltűnnek a vágyak,
Minden más fogyóban,
Halál dagadóban…
Minden más fogyóban.
Érdekes, kiket szeretnem lehetne,
Fogyóban vannak… halál lehelete…
Érdekes, kiket szeretnem lehetne.
Ha majd végleg és teljesen elfogy a levegőm,
Lelkem is megszűnik, már nem lesz ő az epedőm…
Ha majd végleg és teljesen elfogy a levegőm.
Arra azért sokat gondolok, hogy öregen majd elfogyok,
Lélekpolcomra már úgy, bizony semmit pakolni nem fogok…
Arra azért sokat gondolok, hogy öregen majd elfogyok.
Még most az én kék madaraim, de, ha lehet nekik, akkor mutatkoznak,
Hősiesen mosolyokat és kellemes szeretetet is fakasztanak...
Még most az én kék madaraim, de, ha lehet nekik, akkor mutatkoznak.
Vecsés, 2016. december 1. - Kustra Ferenc József – íródott: önéletrajzi írásként és 3 soros-zárttükrösben az élet végének a közeledtéről…
De ha a sors úgy hozza, kell-muszáj, akkor megmutatkoznak…
A saját kék madaraim az én saját lelkemben laknak.
Ahogy fogynak a napjaim, eltűnnek a vágyak,
És úgy látom, hogy felettem csak nőnek az árnyak…
Ahogy fogynak a napjaim, eltűnnek a vágyak,
Minden más fogyóban,
Halál dagadóban…
Minden más fogyóban.
Érdekes, kiket szeretnem lehetne,
Fogyóban vannak… halál lehelete…
Érdekes, kiket szeretnem lehetne.
Ha majd végleg és teljesen elfogy a levegőm,
Lelkem is megszűnik, már nem lesz ő az epedőm…
Ha majd végleg és teljesen elfogy a levegőm.
Arra azért sokat gondolok, hogy öregen majd elfogyok,
Lélekpolcomra már úgy, bizony semmit pakolni nem fogok…
Arra azért sokat gondolok, hogy öregen majd elfogyok.
Még most az én kék madaraim, de, ha lehet nekik, akkor mutatkoznak,
Hősiesen mosolyokat és kellemes szeretetet is fakasztanak...
Még most az én kék madaraim, de, ha lehet nekik, akkor mutatkoznak.
Vecsés, 2016. december 1. - Kustra Ferenc József – íródott: önéletrajzi írásként és 3 soros-zárttükrösben az élet végének a közeledtéről…
Ötven vagyok, jó régen élek,
Hogy alakulnak emberi életek?
Enyém rosszul, ünnepelni nincs okom,
Ez van, akarom, vagy nem akarom.
Ma van ötvenedik születésnapom,
Örömre nincsen semmilyen más okom.
Nincsen pénz, nincsen siker, csak múlandóság,
Sajnos sokunknak nem jó ez a világ.
Ma értékkel, emberséggel nem lehet
Élni, élvezni egy teljes életet.
Nem tudom mások, hogy élik életüket,
Én eléggé rosszallom az enyémet.
Pozitív hozzáállással kellene
Jókat kívánni e napra, kedvemre,
De nem tudok gratulálni magamnak.
Legfeljebb visszakárognak a varjak.
Vecsés, 1998. május 21. – Kustra Ferenc József- önéletrajzi írás.
Hogy alakulnak emberi életek?
Enyém rosszul, ünnepelni nincs okom,
Ez van, akarom, vagy nem akarom.
Ma van ötvenedik születésnapom,
Örömre nincsen semmilyen más okom.
Nincsen pénz, nincsen siker, csak múlandóság,
Sajnos sokunknak nem jó ez a világ.
Ma értékkel, emberséggel nem lehet
Élni, élvezni egy teljes életet.
Nem tudom mások, hogy élik életüket,
Én eléggé rosszallom az enyémet.
Pozitív hozzáállással kellene
Jókat kívánni e napra, kedvemre,
De nem tudok gratulálni magamnak.
Legfeljebb visszakárognak a varjak.
Vecsés, 1998. május 21. – Kustra Ferenc József- önéletrajzi írás.
