Hétköznapi pszichológia…

Már nem is érdeklődőm,
Magam, előre lököm.
Már nem visz a lelkesség,
Tol a tehetetlenség.

Nincs mi vonz, nincs gravitáció,
Almám leesik, mert szokta, ó.
A sok hajtóanyag elfogyott,
Lovas kocsimból, sors kifogott.

Mindenki a saját sorsa kovácsa,
Utólag, hiába volt tűz hőfoka.
Fiatalság bohóság, de ellenség,
Mert arra sarkall, hogy önérzetesség.

Mit ember fiatalon rosszul, vagy nem dönt el,
Nem változtathatja meg, semmi segítséggel.
Sikeres embernek jó a tanácsadója
A környezete az idealítás csúcsa.

Vecsés, 2003. október 13. – Kustra Ferenc József

Régi gyermeknapok…

(Senrjon)
Régen volt egy gyereknap.
Bicajra vágytam, előadtam.
Ez nem volt játék…

Apám mondta kérjem ezt,
Hét éves leszel, akkor meglesz.
Már nem túlzó vágy.

(3 soros-zárttükrös)
Meg is lett a bicaj, keresztapám fogta hátul a nyerget.
Öt lépése után kértem engedjen el, hagyja a nyerget.
Meg is lett a bicaj, keresztapám fogta hátul a nyerget.

(HIAQ)
Már meg is tanultam
Új cajt, egyedül hajtottam.
Ment az első kanyar!

(Leoninus)
Tizenkét éves koromig, mindennap hajtottam kifulladásig.
Nem jeleztem soha betegséget, mert én mindent ettem, eleget.
Hol vagytok régi cajos társak, együtt mesélhetnénk a máknak.

Vecsés, 2024. május 17. – Kustra Ferenc József - íródott: a régi gyermeknapra emlékezésként.

Régi gyermeknapok…

(HIQ csokor)
Réges-rég
Gyerek voltam még.
De jó volt…

Sok harc volt,
De javunkra szólt.
De jó volt…

Boldogság
Gyereknek lenni.
De jó volt…

Csodákat
Vártunk álomban.
Élet más.

Lassan de,
jól felnőttünk már.
Élet más.

Felnőttként
Már emlékezés.
Élet más.

Vecsés, 2024. május 11. – Kustra Ferenc József - íródott: a régi gyermeknapra emlékezésként.

Híg a fény erő,
Napnak búbja látszik csak.
Elkullog mára.
Sompolyog az éjszaka,
Nyugtat erdőnek szaga.

Erdő széli rét
Mesés történet szövő.
Vadvilág-mozi.
Csönd honol már vidéken,
Csoda villant... sebtében .

Rókát űz az őz.
Esti bátorság próba?
Anyai ösztön!
Létért folyik a csata,
Állatoknak naponta.

Nyúl résen kémlel.
Kivételes pillanat.
Hihetetlenség!
Nem hisz saját szemének,
Amazont vél egy őznek?

Dráma elillan,
Róka iszkol sebesen.
Gida öröme!
Vigadhat a csemete,
Nagy anyjának hőstette.

Kurta jelenet
Élet-próbatétel volt.
Élmény megmarad.
Állat tanul magától,
Ember ritkán...hibákból!

Dunatőkés, 2024. május 13.

Életem
Kilengéstelen
Volt nekem.

Akadályokat hágtam,
Jópofákat vágtam.
Mert eleget dolgoztam,
Magam végleg szabadságoltam.
*
Teher...kéretlen
Zúdult véletlen.
Létem fénytelen!

Nehezen viselem.
Tennem kötelességem,
Érzem!
Alázattal Istent kérem.
*
Súlyom vállamon...
Akaratom,
Hitem megmaradjon!

Gyermekem nyomorúsága
Lelkem szaggatja.
Segítség naponta,
Kínját reménnyel olvassza!
*
Tudjak,
Bírjak,
Harcoljak!

Feladatokat sorssal adtad.
Csak kérj...mondtad!
Bízok! Istenem,
Kérlek...bírjam keresztem!

Dunatőkés, 2024. április 1.- septolet.