Egyre mélyebben az anyagtól
A függöny letépve az ablakról
Szörnyű undor a számlák láttán
Csótány lovagol egy patkány hátán

Rock
Let?s Rock..
A rendőr már kopogtat
A parancsra mutogat

Bilincset kattint a kezemre
Megvan a beutalóm Szegedre
A Csillagban már várnak rám
Tákolják is a bitófám

Rock
Let?s rock
Nem vagyok én tolvaj
Itt kezdődik a baj

A politikus zúgja a zagyvaságait
Szétzúzza az egyszerű ember álmait
Ömlik a szenny füstös kis szobámba
A ?vezérünk? hazudik bele a pofánkba

Rock
Let?s rock
Nem vagyok én tolvaj
Itt kezdődik a baj

Csörögnek az üvegek a sarokban
Pesten egy újabb bomba robban
Óriási hullámokban vonaglik az utca
Hogy mi lesz, itt senki se tudja

Rock
Let?s rock
Nem vagyok én tolvaj
Itt kezdődik a baj...

Tudsz szeretni? Hogyan kell azt?
Szeretet az, amelyet adsz?
Kapsz szeretetet? El tudod fogadni?
Ki adja és mikor? Mit kell érte tenni?

Mit kaptál? Fülbevalót, nyakláncot?
S ezzel az arcodra egy ráncot?
Mit adtál? Egy inget, egy nyakkendőt?
Vettél már Neki vagy tizenkettőt!

Mit kaptál? Egy csodálatos utazást?
Készülődést, idegzsábát, egy jó adag rohanást?
Mit adtál? Egy szép cipőt, olyan divatosat?
Vedd végre le az arcodról az álarcodat!

Mit kaptál? Jegygyűrűt, házasságot?
Nem kapod meg ezzel a boldogságot!

Állj meg és gondolkodj, mit is kéne adni?
Adj valami olyat, mivel nem akarsz birtokolni!
Állj meg és gondolkodj, mit is kéne kapni?
Kapj valami olyat, amiért semmit nem kell adni!

Állj meg és gondolkodj, csak fogd meg a kezét,
öleld át és szeresd, érezd teste melegét!
Állj meg és gondolkodj, engedd szabadon repülni,
ne hagyd Őt egy kalitkában évekig szenvedni!

Állj meg és gondolkodj, mit szeretne kapni?
Csak szeresd és szeresd, s ezt őszintén tudd adni!

Tudod mi a bánat?
ELMONDOM HÁT NEKED.
SZERETNI VALAKIT KI NEM SZERET TÉGED.
MEGALÁZVA ÍRNI KÖNYÖRGŐ LEVELET. SZÍVDOBOGVA VÁRNI S NEM JÖN RÁ FELELET.
HIDEG BÚCSÚZÁSKOR EGY CSÓKOT KÓDULNI, MÁSSAL LÁTNI MEG ŐT. S UTÁNA FORDULNI. KACAGNI VIDÁMAN HAZUG LEMONDÁSAL ÉS HAZAMENNI SÍRVA KÖNNYES ZOKOGÁSSAL!

A Föld Bölcs,
A Föld az Anyánk,
A Föld Szent,
Egyetlen Hazánk.

A Föld Fény,
A Föld Szeretet,
A Föld Kéz,
Ki Mennybe vezet.

A Föld Él,
Szívével érez,
A Föld ad,
míg el nem vérez.

Hosszú, hosszú távollét után érkezem haza. Alig négyéves kislányom megismer. Szeplős pisze orra, ragyogó kék szeme, gyönyörű kis arca, rám nevet, s mondja: Apa szia. Feledhetetlen szép pillanat.