Tavaszi anziksz…

Ahogy tavasszá válik a tél,
Meleg szellő, rügyeket kefél…
Állat már, hidegtől nem is fél.

Szellő ölel ágat,
Napsugár rügyet csókol rá.
A kutyus napozik.

Hamar jön a tavasz, érzem, már ma.
Patak csobog, fényed várja.
Hamar jön a tavasz, érzem, már ma
*

Lassan a fagy is kiolvad már, mindenekből.
Kiolvad belőlem is, főleg a lelkemből…
Magamhoz térek lassan, mint fák a ligetből.

Megszűntek a fagyok,
Dermedt lelkem is felenged.
Dereng már a tavasz.

Csicsereg madárka, csak lebeg a szárnya.
Szellő fúj mosolyt a világra.
Csicsereg madárka, csak lebeg a szárnya.
*

Lám... új fényeket vélek -körben- felfedezni,
Szívem is átérzi ezt, és kezd melegedni…
Látom a rügyeket, kezdenek virágozni...

Életre kel minden,
Szívem telik szeretettel.
Fakadnak a rügyek.

Napfény lesz kis virágok párja.
Méhek zsongása - szép zene lágya,
Napfény lesz kis virágok párja.

Vecsés, 2016. április 25. – Szabadka, 2018. január 16. – Mórahalom, 2018. január 21. – Kustra Ferenc József: a verset én írtam. A HIAQ -kat Jurisin Szőke Margit írta. A 3 soros-zárttükrös versszakok, Farkas Tekla munkája.

Gondok,
Őrlő malmok,
Gyötrelem halmok.

Elillanó élet,
Álmodott képlet...
Éveket ölelő tett,
Emlék lett!
*
Gondolatok,
Hangok,
Mozdulatok.

Következményt szül
Létünk. Ha kiűrül,
Akkor is tovább hat
Minden pillanat.
*
Hatás elve
Elvetve,
Születéssel egyszerre!

Kalászba szalad,
Múltból halad,
Olykor leapad...
Hatás nem szakad!
*
Következmény gurul...
Homályosul,
Átmódosul.

Hatásnak szekere
Tovább utazik a végtelenbe.
Sorsok tötrénelmébe...
A Mennyekbe!

Dunatőkés, 2024. április 10.

A gyűlölet szeme vörösen lángol,
Fémes körmével csapkodva karmol.
Vicsorgó agyarán már tetemek vére,
Hajlama duzzad sokak örömére.

Tüskéi nőnek szétágazó testén,
Fertőző kórként...telepszik elmén.
Nyálas kígyó-vigyor palástolt pofáján,
Behálóz kit lehet a pokol tornácán.

Nagy étvággyal habzsol zavaros időkben,
Szövetségesre lel hitvány emberekben.
Fék nélkül száguld bábuknak szekerén,
Dagad felhizlalva népeknek kenyerén.

Dunatőkés, 2024. május 24.

Felhő szűri Hold
Sugarát tó tükrébe,
Lábát lógatja.
Hullám villan szemembe,
Emléket hoz szívembe.

Tó vizében ég
Szívem lángja...csepp emlék,
Szél szárít könnyet.
Vérünkben az őseink,
Lelkemben emlékeink.

Kapocs nem szakadt,
Közös élmény megmaradt.
Összekovácsolt.
Ifjúság szép emléke,
Kísér hozzád mennyekbe.

Unokatestvér,
És legjobb barát voltál.
Feledhetetlen.
Hiányod szívembe mar,
Bánat nem illan hamar.

Itt ülünk ketten...
Hisz veled beszélgettem.
Mécsesem úszik.
Láng, emlék ring tó tükrén,
Ide jártunk...te meg én.

Csendes az este,
Hold fürdik tó vizében.
Csobban a fénye.
Égbe száll sok gondolat,
Úr hallja csak hangodat!

Dunatőkés, 2024. május 21.

Vágyom közeled, édes Flórám!
Ölelve, hátad simogatnám…
Szerelmetes lelkem,
Kívánt egyetlenem.
Élvezném jelenléted, Flórám!

Valahogy most szívemben érzem,
Elmerengek egy semmiségen,
Tán szerelmes vagyok?
És a hold fenn ragyog?
Furcsa, de újra, úgy, mint régen...

Puszit nyomnék homlokodra; ám
Közben szép arcod simogatnám.
Karolva sétálnánk,
Egymást megpuszilnánk…
Élvezném jelenléted… úgy ám.

Itt volna ő, hisz tudom, szeret,
Megfogná szorosan kezemet.
Tán szerelmes vagyok?
És a hold fenn ragyog...
Úgy volna, ahogy régen Veled.

Lelkemben érezlek, én Flórám!
Ha itt lennél, becézne a szám…
Én üdvösségedet
Nyerhetem? Végletet…
Diadalmas kell legyek, Flórám!

Sétálunk csak mi édes-ketten,
Szeme pajkos, vágyó e percben,
Én szerelmes vagyok!
És a hold fenn ragyog!
Senkit, soha így nem szerettem.

Vecsés, 2019. március 10. – Mórahalom, 2020. január 12. - Kustra Ferenc - Romantikus LIMERIK csokor, amiben a páratlanokat én írtam, a párosakat; szerző,- és poétatársam Farkas Tekla.