Idő 
Értékelés 
Értékelés Hétköznapi pszichés tanulmány általánosságban… főleg manapság, lét-megmutató!
(Halmazrímben)
A politikus oly' érdekes fajta,
Mindenhol terem, mint a sok-sok pelyva.
Akinek nem inge ne vegye magára,
De politikus van ki… nemzet csótánya.
Van persze köztük értelmes, sőt, okos,
Mondjuk… az ő intézkedésük valós!
A többség azonban csak állásban van,
És rosszul dönt, ez a képessége van.
Látjuk, a rossz döntéseket a népük ellen hozzák,
Nem érdekli őket… nem jönnek el tanácsért hozzánk.
Ők ide születtek… de "nem olyan nagyok”,
Nem olyanok, mint elődeik… a „nagyok”.
A politikusokat a nép szavazza meg,
Lapon; ikszével „az ő népe” válassza meg.
Költői kérdés: kit, "ha nem népét" kellene képviselnie?
Ezt a hazafias terhet neki kellene elviselnie!
Nem? Mert jó részük nem ilyen, csak van neki
Egy jól fizető állása, és bumm, neki
Olyan dolgoknak, mit nem is tud, nem tanulta,
Előtte állampolgár volt, nem gyakorolta.
A pszichéje azonban, mint a saját kútfője
Diktál, eluralja így ez saját útvesztője.
Tárgyi tudástól kicsit sem zavartatja magát,
Intézkedik, nyilatkozik, dagassza számláját.
Ők a nagyon szerencsés emberek, őket nem rúgják ki
Az ő lakásukat a végrehajtók, öngyilkossági
Rohamot okozva nem árverezik és adják el.
Gondtalanul élnek, a lelkükben ezen „teherrel”?!
A nép nagy része "lassan" éli sok gondokkal teli életét,
Politikust nem érdekli… növelhesse takarékbetétét.
Ő gyarló emberekkel és az életükkel nem foglalkozik,
Majd ő a bajokat megoldja… altat minket és fogadkozik.
Fő baj azonban, hogy nem elég neki a hatalom,
Ha belekerült, eluralta lelkét a vígalom,
Akkor már ő akar a legokosabb is lenni,
És már nem kell neki gondolkozni, csak így tenni...
(3 soros-zárttükrös)
Többet, nem is írok, mert akkor lehet, meglakolok
Előjönnek a mundérvédők, kik engem tarolók...
Többet, nem is írok, meg akkor lehet, meglakolok.
Vecsés, 2012. április 21. -Kustra Ferenc József
(Halmazrímben)
A politikus oly' érdekes fajta,
Mindenhol terem, mint a sok-sok pelyva.
Akinek nem inge ne vegye magára,
De politikus van ki… nemzet csótánya.
Van persze köztük értelmes, sőt, okos,
Mondjuk… az ő intézkedésük valós!
A többség azonban csak állásban van,
És rosszul dönt, ez a képessége van.
Látjuk, a rossz döntéseket a népük ellen hozzák,
Nem érdekli őket… nem jönnek el tanácsért hozzánk.
Ők ide születtek… de "nem olyan nagyok”,
Nem olyanok, mint elődeik… a „nagyok”.
A politikusokat a nép szavazza meg,
Lapon; ikszével „az ő népe” válassza meg.
Költői kérdés: kit, "ha nem népét" kellene képviselnie?
Ezt a hazafias terhet neki kellene elviselnie!
Nem? Mert jó részük nem ilyen, csak van neki
Egy jól fizető állása, és bumm, neki
Olyan dolgoknak, mit nem is tud, nem tanulta,
Előtte állampolgár volt, nem gyakorolta.
A pszichéje azonban, mint a saját kútfője
Diktál, eluralja így ez saját útvesztője.
Tárgyi tudástól kicsit sem zavartatja magát,
Intézkedik, nyilatkozik, dagassza számláját.
Ők a nagyon szerencsés emberek, őket nem rúgják ki
Az ő lakásukat a végrehajtók, öngyilkossági
Rohamot okozva nem árverezik és adják el.
Gondtalanul élnek, a lelkükben ezen „teherrel”?!
A nép nagy része "lassan" éli sok gondokkal teli életét,
Politikust nem érdekli… növelhesse takarékbetétét.
Ő gyarló emberekkel és az életükkel nem foglalkozik,
Majd ő a bajokat megoldja… altat minket és fogadkozik.
Fő baj azonban, hogy nem elég neki a hatalom,
Ha belekerült, eluralta lelkét a vígalom,
Akkor már ő akar a legokosabb is lenni,
És már nem kell neki gondolkozni, csak így tenni...
(3 soros-zárttükrös)
Többet, nem is írok, mert akkor lehet, meglakolok
Előjönnek a mundérvédők, kik engem tarolók...
Többet, nem is írok, meg akkor lehet, meglakolok.
Vecsés, 2012. április 21. -Kustra Ferenc József
Az életünket éljük, sok huzavonával
És nem-igen haladunk sok félmegoldással.
Így végül az élet sok jogos aggodalom
És senki ne várja, hogy le fekve… jól alszom.
Sokszor van, hogy a helyzetmegítélés helytelen,
Meg bíz’ előfordulhat, hogy a szándék elvtelen.
Valaminek végrehajtása akaraterőt kíván
És bár akarat megvan… valaminek mégis a híján…
Hiába az irtó nagy elhatározás,
Ha nem párja a végrehajtó szándékozás.
Ezek ketten ikrek, mint szemlencse, ha nem párás…
Vecsés, 2014. december 6. - Kustra Ferenc József
És nem-igen haladunk sok félmegoldással.
Így végül az élet sok jogos aggodalom
És senki ne várja, hogy le fekve… jól alszom.
Sokszor van, hogy a helyzetmegítélés helytelen,
Meg bíz’ előfordulhat, hogy a szándék elvtelen.
Valaminek végrehajtása akaraterőt kíván
És bár akarat megvan… valaminek mégis a híján…
Hiába az irtó nagy elhatározás,
Ha nem párja a végrehajtó szándékozás.
Ezek ketten ikrek, mint szemlencse, ha nem párás…
Vecsés, 2014. december 6. - Kustra Ferenc József
(Bokorrímes)
Mese nem volt, e napon megszülettél
Létednek értelme volt… közénk jöttél!
Megszülettél, hogy végre láthasd a saját világod,
Benne volt, hogy majd átélhesd a saját boldogságod…
*
(HIQ trió)
Különös
És különleges!
Lét maga…
Kik vagyunk
És mit akarnók?
Lét maga…
Nem tudod
Mit rejt neked lét!
Lét maga…
*
(senrjon trió)
Tizennyolc vagy, csak ennyi
Felnőtt lettél, anyukád tudja?
Nevelés vége…
Anyukádnál bent laktál,
Mostanra felnőtt lettél… immár.
Nevelés vége…
Múltad még nincs, gyermekkor…
Más vagy mint mások, de vajh’ milyen?
Nevelés vége…
*
(Kínai versforma, „Vágyódás délre”: 16 szótag "Shiliuziling" 1
7 3 5 rímképlet = aaxa)
Hely
Sem ismert, lét még kétely…
Megleled!
Létben, nincs zsindely…
*
(LIMERIK)
Kérdés-válaszokat tán’ leled,
Szeresd Anyukád, ott van neked.
Míg éltek… szeretet!
És Isten emleget!
Most, anyukád családod neked.
*
(3 soros zárttükrös duó)
Tapasztalásod, gyűjtsd egy életen át, fordítsd az a homokórát,
Ha nincs más ott van Anyukád... de forgasd rendesen a homokórát…
Tapasztalásod, gyűjtsd egy életen át, fordítsd az a homokórát.
Válaszaid, vagy valahol-néhol megleled,
Rágd át magad rajta, mert azt bizony jólteszed…
Válaszaid, vagy valahol-néhol megleled.
*
(leoninus)
Figyeld, hogy ne állj szemben világ hívságával, de élj Te a saját kívánsággal.
Nagyjából más vagy mint mások, közelben… harci árkok… jót nem kötik össze pántok!
Ha találkozol, ki hasonló teveled, kezdeményezd, mert barát bizony kell neked.
Figyelj arra, hogy ne hagyd magadat becsapni, mert pocsolyavízben víziszony úszni!
*
(Tíz szavas)
Ha sikeresen megtalálod világban a helyed,
Akkor neked szép életed…
*
(Bokorrímes duó)
Izácska tizennyolcéves, ó, már nagy-kis csillagvirág
Az én Istenem éltesen, legyen neked gyertyavilág…
Kérlek, majd érezd léted örömét, benne szeretetet,
Az együttműködést is mutass másnak… ez is szereted.
Már felnőtt lettél, próbálj meg ehhez alkalmazkodni,
Légy és maradj erős, még bajban sem jó létbe rogyni…
Vecsés, 2024. augusztus 1.- Kustra Ferenc József – versem íródott: Ghica Izabella Iasmina (2024. augusztus 3. -i) 18. születésnapjára… mert vége a boldog gyermekkorának… Vajh’ majd mi lesz?
Mese nem volt, e napon megszülettél
Létednek értelme volt… közénk jöttél!
Megszülettél, hogy végre láthasd a saját világod,
Benne volt, hogy majd átélhesd a saját boldogságod…
*
(HIQ trió)
Különös
És különleges!
Lét maga…
Kik vagyunk
És mit akarnók?
Lét maga…
Nem tudod
Mit rejt neked lét!
Lét maga…
*
(senrjon trió)
Tizennyolc vagy, csak ennyi
Felnőtt lettél, anyukád tudja?
Nevelés vége…
Anyukádnál bent laktál,
Mostanra felnőtt lettél… immár.
Nevelés vége…
Múltad még nincs, gyermekkor…
Más vagy mint mások, de vajh’ milyen?
Nevelés vége…
*
(Kínai versforma, „Vágyódás délre”: 16 szótag "Shiliuziling" 1
7 3 5 rímképlet = aaxa)
Hely
Sem ismert, lét még kétely…
Megleled!
Létben, nincs zsindely…
*
(LIMERIK)
Kérdés-válaszokat tán’ leled,
Szeresd Anyukád, ott van neked.
Míg éltek… szeretet!
És Isten emleget!
Most, anyukád családod neked.
*
(3 soros zárttükrös duó)
Tapasztalásod, gyűjtsd egy életen át, fordítsd az a homokórát,
Ha nincs más ott van Anyukád... de forgasd rendesen a homokórát…
Tapasztalásod, gyűjtsd egy életen át, fordítsd az a homokórát.
Válaszaid, vagy valahol-néhol megleled,
Rágd át magad rajta, mert azt bizony jólteszed…
Válaszaid, vagy valahol-néhol megleled.
*
(leoninus)
Figyeld, hogy ne állj szemben világ hívságával, de élj Te a saját kívánsággal.
Nagyjából más vagy mint mások, közelben… harci árkok… jót nem kötik össze pántok!
Ha találkozol, ki hasonló teveled, kezdeményezd, mert barát bizony kell neked.
Figyelj arra, hogy ne hagyd magadat becsapni, mert pocsolyavízben víziszony úszni!
*
(Tíz szavas)
Ha sikeresen megtalálod világban a helyed,
Akkor neked szép életed…
*
(Bokorrímes duó)
Izácska tizennyolcéves, ó, már nagy-kis csillagvirág
Az én Istenem éltesen, legyen neked gyertyavilág…
Kérlek, majd érezd léted örömét, benne szeretetet,
Az együttműködést is mutass másnak… ez is szereted.
Már felnőtt lettél, próbálj meg ehhez alkalmazkodni,
Légy és maradj erős, még bajban sem jó létbe rogyni…
Vecsés, 2024. augusztus 1.- Kustra Ferenc József – versem íródott: Ghica Izabella Iasmina (2024. augusztus 3. -i) 18. születésnapjára… mert vége a boldog gyermekkorának… Vajh’ majd mi lesz?
Lélekből jött meditáció a lélekről…
Meg kellene tudnom ki is vagyok, bízok, a remény embere,
Hozzám, elér a dal, a szeretet, lelkem tárva fogadná be.
Célok nélküli vágyak? Itt olyan nincsen, itt… lélek tengere.
Lelkem kapuján
Térjél be... szeretetet.
Így, puszta vágy, tengere.
Ó, te szeretet!
Töltsd fel esdő lelkemet.
Csak reményem ne vesszen.
*
Oly’ különbözőek
A napjaim, van jobb és rossz!
Reménység-erő tart.
Pletyka zsivajokban
Tengetem a múló létem.
Hihetne valaki…
Ad
Erőt,
Nem elég...
Ha napom rossz,
Remény túl kevés.
Remény túl kevés
Ha napom rossz.
Nem elég...
Erőt
Ad.
*
Nincsen lelki nyugalmam, honnan is lenne,
Bőszen támadó, sok szeretet kellene.
De nincs, csak papolás! Másnak, mily’ élete?
Nincs lelki békém,
Hiányzik a szeretet.
Mondják másképp is lehet.
Lelki egyensúly,
Hát olyan is van? Mondják...
Én azt bizony nem lelem.
*
Napok, hol szelídek,
Hol pletykák taposnak földbe.
Áramló végtelen…
Saját lejtőmön kell
Lecsúsznom, élet-szánkómon.
Végesség itt nincsen!
Szít
Fájást
A pletyka,
Sárba tipor,
Lelkem szennyezi.
Lelkem szennyezi,
Sárba tipor
A pletyka,
Fájást
Szít.
*
Állandó az öröm és mérhetetlen fájdalom vegyülete,
Ami olyan, mint a hurkatöltéskor az bél, belső töltete.
Életvihar nem hagy alukálni, bántott… ember lelkülete.
Érzelem káosz
Az életem. Lelkemben
Visszatér egyensúlya?
Öröm és bánat
Létem. Békéért kiált
A kínt szenvedett lelkem.
*
Sorstársak, nézzetek!
Tanulj, utam, hogyan járom.
Végtelen fájdalom.
Én egyre tisztábban
Látok… színpadon függöny nincs!
Lelkem csak… kórista!
Csak
Kínoz
A fájás.
Immár lelkem
Néma szereplő.
Néma szereplő
Immár lelkem,
A fájás
Kínoz
Csak.
*
Nyugalom kellene és tiszta lap a mérlegtől,
De egyik sincs, így csak dúlok-fúlok a méregtől.
Lélektelenség gleccsere csúszik a tényektől...
Megnyugvást vágyok,
Ám csak csúszok lefelé
Az életem lejtőjén.
Fohászt mormolok
A lelkem nyugalmáért,
Már az ima sem segít.
*
Lelkem a végségre
Vágyik, Szeretettelenül…
Vad a bénultságom!
Csendem hallgatom a
Bénultságom közepette.
Van lélekegyensúly?
Vecsés, 2010. július 30. – Szabadka, 2018. március 9. – Kustra Ferenc – a verset és a HIAQ csokrot én írtam, a sedoka –t és a tükör apevát, szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: Immár lelkem néma szereplő.
Meg kellene tudnom ki is vagyok, bízok, a remény embere,
Hozzám, elér a dal, a szeretet, lelkem tárva fogadná be.
Célok nélküli vágyak? Itt olyan nincsen, itt… lélek tengere.
Lelkem kapuján
Térjél be... szeretetet.
Így, puszta vágy, tengere.
Ó, te szeretet!
Töltsd fel esdő lelkemet.
Csak reményem ne vesszen.
*
Oly’ különbözőek
A napjaim, van jobb és rossz!
Reménység-erő tart.
Pletyka zsivajokban
Tengetem a múló létem.
Hihetne valaki…
Ad
Erőt,
Nem elég...
Ha napom rossz,
Remény túl kevés.
Remény túl kevés
Ha napom rossz.
Nem elég...
Erőt
Ad.
*
Nincsen lelki nyugalmam, honnan is lenne,
Bőszen támadó, sok szeretet kellene.
De nincs, csak papolás! Másnak, mily’ élete?
Nincs lelki békém,
Hiányzik a szeretet.
Mondják másképp is lehet.
Lelki egyensúly,
Hát olyan is van? Mondják...
Én azt bizony nem lelem.
*
Napok, hol szelídek,
Hol pletykák taposnak földbe.
Áramló végtelen…
Saját lejtőmön kell
Lecsúsznom, élet-szánkómon.
Végesség itt nincsen!
Szít
Fájást
A pletyka,
Sárba tipor,
Lelkem szennyezi.
Lelkem szennyezi,
Sárba tipor
A pletyka,
Fájást
Szít.
*
Állandó az öröm és mérhetetlen fájdalom vegyülete,
Ami olyan, mint a hurkatöltéskor az bél, belső töltete.
Életvihar nem hagy alukálni, bántott… ember lelkülete.
Érzelem káosz
Az életem. Lelkemben
Visszatér egyensúlya?
Öröm és bánat
Létem. Békéért kiált
A kínt szenvedett lelkem.
*
Sorstársak, nézzetek!
Tanulj, utam, hogyan járom.
Végtelen fájdalom.
Én egyre tisztábban
Látok… színpadon függöny nincs!
Lelkem csak… kórista!
Csak
Kínoz
A fájás.
Immár lelkem
Néma szereplő.
Néma szereplő
Immár lelkem,
A fájás
Kínoz
Csak.
*
Nyugalom kellene és tiszta lap a mérlegtől,
De egyik sincs, így csak dúlok-fúlok a méregtől.
Lélektelenség gleccsere csúszik a tényektől...
Megnyugvást vágyok,
Ám csak csúszok lefelé
Az életem lejtőjén.
Fohászt mormolok
A lelkem nyugalmáért,
Már az ima sem segít.
*
Lelkem a végségre
Vágyik, Szeretettelenül…
Vad a bénultságom!
Csendem hallgatom a
Bénultságom közepette.
Van lélekegyensúly?
Vecsés, 2010. július 30. – Szabadka, 2018. március 9. – Kustra Ferenc – a verset és a HIAQ csokrot én írtam, a sedoka –t és a tükör apevát, szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A vegyes címe: Immár lelkem néma szereplő.
Érdekből, még a
Gonoszt is átöleljük.
Szakmaiatlan.
*
Szerette az édeset, szemében, a gonoszságot,
Mert megadta neki mindazt, amire oly rég vágyott,
Szerette az édeset, szemében, a gonoszságot.
*
Magával az ördöggel szövetkezett,
Csak elérje, amiért oly nagyon epekedett.
***
A keserűség
Körbefonva átölel.
Reménytelenség.
*
Ölelte is olykor - olykor, ha erre-arra vágyott,
Reménytelen keserűség táplált hű gonoszságot,
Ölelte is olykor - olykor, ha erre-arra vágyott.
*
Szenvedett, fájt neki, mégis ölelte,
Reménytelenség lett így az élete.
***
Lelked eladtad?
Szerinted, hogy élhetsz így?
Ámítás, milyen?
*
Eladta ártatlan lelkét, megszülve gonoszságot,
Fénycsepp volt szíve mélyén - talán nem is erre vágyott?
Eladta ártatlan lelkét, megszülve gonoszságot.
*
Lelkét eladta, bánatát, ki nem mutatta,
Arcát mindig álarccal takarta.
***
Szemedben szentek!
Fejük felett glória.
Alkony szomorít.
*
Nyugodtan fekszik, majd elfelejti, hogy egykor vágyott,
Teste leküzdheti még a fájdalmas gonoszságot...
Nyugodtan fekszik, majd elfelejti, hogy egykor vágyott.
*
Másnak hitték, valójában nem ismerték,
Sem lelke mélyét, külsejéről ítélték.
***
Sors torz maszkja,
Nem álmok netovábbja…
Sors könyve pacás.
*
Lehet, hogy a sors keze szövi meg a gonoszságot,
Messzire űzi vagy átformálja, amire vágyott?
Lehet, hogy a sors keze szövi meg a gonoszságot.
*
Sorskönyvében folt marad,
Vétkéért magas árat fizet... lelke nem szabad.
***
Szabad, úgy lehetsz:
Képzeld annak magadat.
Nincsen szabadság!
*
Szabadság az, amire életében mindig vágyott.
Ha szabad lesz, akkor elűzheti a gonoszságot,
Szabadság az, amire életében mindig vágyott.
*
Szabadságát vissza-e nyeri...?
Gonosztól szabadulni nehéz, szabadságát csak remélni meri...
***
Cipőfoltozó
Varga munkanélküli.
Műanyag cipők.
*
Képes rá, hogy egyszer elengedje a gonoszságot?
Mert kongó ürességre soha, de sohasem vágyott...
Képes rá, hogy egyszer elengedje a gonoszságot?
*
Mit ér a látszat, ha szívében bánat,
Mentségül kap „szalmaszálat” ...
***
Üres kézzel is
Lehet adni, szívedből.
De a szó elszáll…
*
Szabadon szeretni és ölelni... nyugodni, vágyott,
Képes lesz rá, el tudja engedni a gonoszságot! -
Szabadon szeretni és ölelni... nyugodni, vágyott.
*
Szíve szeretettel tele,
Megosztani már nincs kivel, gonosznak nem eledele...
Hiába kiállt... szava elszáll...
Szeretetre hiába vár, egyszer tán’ odébbáll...
Vecsés, 2018. július 19. – Mórahalom, 2018. augusztus 3. – Szabadka, 2018. szeptember 3. – Kustra Ferenc József – a haikukat én írtam, a 3 soros-zárttükrös –t Farkas Tekla és a 10 szavasok, Jurisin Szőke Margit munkája. Címük: ’Magával az ördöggel...’
Gonoszt is átöleljük.
Szakmaiatlan.
*
Szerette az édeset, szemében, a gonoszságot,
Mert megadta neki mindazt, amire oly rég vágyott,
Szerette az édeset, szemében, a gonoszságot.
*
Magával az ördöggel szövetkezett,
Csak elérje, amiért oly nagyon epekedett.
***
A keserűség
Körbefonva átölel.
Reménytelenség.
*
Ölelte is olykor - olykor, ha erre-arra vágyott,
Reménytelen keserűség táplált hű gonoszságot,
Ölelte is olykor - olykor, ha erre-arra vágyott.
*
Szenvedett, fájt neki, mégis ölelte,
Reménytelenség lett így az élete.
***
Lelked eladtad?
Szerinted, hogy élhetsz így?
Ámítás, milyen?
*
Eladta ártatlan lelkét, megszülve gonoszságot,
Fénycsepp volt szíve mélyén - talán nem is erre vágyott?
Eladta ártatlan lelkét, megszülve gonoszságot.
*
Lelkét eladta, bánatát, ki nem mutatta,
Arcát mindig álarccal takarta.
***
Szemedben szentek!
Fejük felett glória.
Alkony szomorít.
*
Nyugodtan fekszik, majd elfelejti, hogy egykor vágyott,
Teste leküzdheti még a fájdalmas gonoszságot...
Nyugodtan fekszik, majd elfelejti, hogy egykor vágyott.
*
Másnak hitték, valójában nem ismerték,
Sem lelke mélyét, külsejéről ítélték.
***
Sors torz maszkja,
Nem álmok netovábbja…
Sors könyve pacás.
*
Lehet, hogy a sors keze szövi meg a gonoszságot,
Messzire űzi vagy átformálja, amire vágyott?
Lehet, hogy a sors keze szövi meg a gonoszságot.
*
Sorskönyvében folt marad,
Vétkéért magas árat fizet... lelke nem szabad.
***
Szabad, úgy lehetsz:
Képzeld annak magadat.
Nincsen szabadság!
*
Szabadság az, amire életében mindig vágyott.
Ha szabad lesz, akkor elűzheti a gonoszságot,
Szabadság az, amire életében mindig vágyott.
*
Szabadságát vissza-e nyeri...?
Gonosztól szabadulni nehéz, szabadságát csak remélni meri...
***
Cipőfoltozó
Varga munkanélküli.
Műanyag cipők.
*
Képes rá, hogy egyszer elengedje a gonoszságot?
Mert kongó ürességre soha, de sohasem vágyott...
Képes rá, hogy egyszer elengedje a gonoszságot?
*
Mit ér a látszat, ha szívében bánat,
Mentségül kap „szalmaszálat” ...
***
Üres kézzel is
Lehet adni, szívedből.
De a szó elszáll…
*
Szabadon szeretni és ölelni... nyugodni, vágyott,
Képes lesz rá, el tudja engedni a gonoszságot! -
Szabadon szeretni és ölelni... nyugodni, vágyott.
*
Szíve szeretettel tele,
Megosztani már nincs kivel, gonosznak nem eledele...
Hiába kiállt... szava elszáll...
Szeretetre hiába vár, egyszer tán’ odébbáll...
Vecsés, 2018. július 19. – Mórahalom, 2018. augusztus 3. – Szabadka, 2018. szeptember 3. – Kustra Ferenc József – a haikukat én írtam, a 3 soros-zárttükrös –t Farkas Tekla és a 10 szavasok, Jurisin Szőke Margit munkája. Címük: ’Magával az ördöggel...’
