Én úgy szerettem volna esélyt kapni egyszer
hogy érezzék,lelkem tiszta és nemes,
én úgy szerettem volna kicsit jót is tenni
hogy a szegény is boldogabb legyen.

Én úgy szerettem volna itt maradni végleg
pedig bizalmat nem kaptam soha
bár most elmegyek,mégis visszasírom
hisz legédesebb a szülőföld pora.

Én úgy szerettem volna itt maradni végleg
hogy a gyöngéknek hasznára legyek
hogy ne győzzön mindig önző,gonosz érdek
és akit lehet,boldoggá tegyek.

Én úgy szerettem volna itt maradni végleg,
hogy segíthessek néhány emberen
ne csak a gazdagnak nyíljon ki az ajtó,
és a szegények ne éhezzenek.

Én úgy szerettem volna itt maradni végleg
de most fájó szívvel mégis elmegyek,
nem marad utánam csak sötét,kósza árnyék
apránként eltűnve némán,csendesen.

Csöndes téli éjjel elkerül az álom
párnámon heverve ébren álmodom,
karácsony előtt megtisztul az ember
én is boldogabb világról álmodom.

Szeretet, nyugalom költözik szívünkbe.
Látjátok? Mégis csak vannak angyalok!
Én is érzem félig álomba merülve
angyalkéz simítja végig vánkosom.

Csendesülj el,
halld meg szavad,
múljon a zaj,
maradj magad.

Hívd a lelked,
légy csak Vele,
félálomba
szenderülve.

Ne szólj Hozzá,
épp csak érezd,
ne is firtasd,
ne is kérdezd.

Lelked lelke
hőn szeretve,
Veled marad
mindörökre.

Neked írom most ezt verset,
tudd, hogy mennyire szerettelek.
Kollégák voltunk, és barátok,
te voltál a legjobb, belátom.
Mindig dicsértél, és kedveltél,
és hosszabb életet reméltél.
Egy napon beteg lettél,
de te semmitől sem féltél.
Küzdök én! Mondtad büszkén,
de a betegség volt nagyon kemény.
Mindig jó csaj voltál és vakmerő,
Isten veled drága barátnő.

Van egy macskám,neve Guszti,
Nem lehet rá haragudni.
Hatalmas,dagadt kandúr,
az utcában ő az úr.
Minden cica lány szereti,
de a szomszéd kutyája cseppet sem kedveli.
Minden reggel megkergeti,
Guszti viszont kineveti.
Somfordál óvatosan az utcán,
nagyon vagány az én macskám.
Hajnal 5-kor már éhes,
ilyenkor vagyok rá mérges.
Megissza a kis tejét,
de utána se találja a helyét.
Össze-vissza szaladgál,
szomszéd néni meg kiabál,
örülök neki,hogy hajnalban már áll a bál.
De nem bántom,hiszen nem is tehetem,
mert Gusztikámat nagyon szeretem.