Idő 
Értékelés 
Értékelés Akkor ha elhagyom hazám
van valami, mi vigasztal
egy rögöt viszek magammal.
Teljesen nem szakadok el,
megyek azzal a tudattal
egy rögöt viszek magammal.
Még él bennem a szomorúság,
nem megyek túl nagy haraggal
egy rögöt viszek magammal.
Csipetnyi Magyarországot
egy rögöt viszek magammal,
én hazámból egy darabbal.
Majd, ha szemfedél rám borul,
kezemben tartom a rögöt.
Síromon egy virág virul
piros-fehér-zöld fű között.
van valami, mi vigasztal
egy rögöt viszek magammal.
Teljesen nem szakadok el,
megyek azzal a tudattal
egy rögöt viszek magammal.
Még él bennem a szomorúság,
nem megyek túl nagy haraggal
egy rögöt viszek magammal.
Csipetnyi Magyarországot
egy rögöt viszek magammal,
én hazámból egy darabbal.
Majd, ha szemfedél rám borul,
kezemben tartom a rögöt.
Síromon egy virág virul
piros-fehér-zöld fű között.
Ma a padláson fent jártam,
egy köpönyeget találtam.
Padláson azért hempereg,
mert ez egy varázsköpönyeg.
Felveszed a köpönyeget
eltakarja a lényeget.
Most már bátran ehetsz sokat,
elrejti a pocakodat.
Hogyha leeszed a ruhád
nem fog megszidni a mamád,
mert észre sem fogja venni.
Bátran lehet csúnyán enni.
Egy hibája mégis csak van.
Megegyezhetünk mi abban,
hogyha leveszed magadról
lepel lehull a titkokról.
egy köpönyeget találtam.
Padláson azért hempereg,
mert ez egy varázsköpönyeg.
Felveszed a köpönyeget
eltakarja a lényeget.
Most már bátran ehetsz sokat,
elrejti a pocakodat.
Hogyha leeszed a ruhád
nem fog megszidni a mamád,
mert észre sem fogja venni.
Bátran lehet csúnyán enni.
Egy hibája mégis csak van.
Megegyezhetünk mi abban,
hogyha leveszed magadról
lepel lehull a titkokról.
Száraz nyárfa áll a dombon
csontkarjával imádkozik,
nem gondolkodik a sorson
életéhez ragaszkodik.
Megfakult a büszkesége
még pislákol lélek benne.
Vigyázz kérlek életére
mintha a gyermeked lenne.
csontkarjával imádkozik,
nem gondolkodik a sorson
életéhez ragaszkodik.
Megfakult a büszkesége
még pislákol lélek benne.
Vigyázz kérlek életére
mintha a gyermeked lenne.
Vegyes formákban…
(3 soros vers)
Él-e, van-e nekem közönyöm
És ehhez nekem van-e közöm?
Nem tudom! Keresem, esküszöm.
*
(HIAQ)
Vágy tán’ van bennem is!
Ez nyomja vállam, oly’ régen.
Remény a holnapba.
*
(10 szavas)
Ha van közönyöm, nem kicsi,
Tudnék változtatni, mi legalább pici?
*
(3 soros-zárttükrős)
Veszett már annyi vágyam, hogy így közönyös lettem?
Kiderül, hogy a közönyömnek oka én lettem?
Veszett már annyi vágyam, hogy így közönyös lettem?
*
(TANQ)
Közöny lelket ural?
Lélek, másszon ki ablakon?
Közöny háza kéjlak?
Közönyös, bűnös ember-e?
Ő élet lehetetlene?
*
(Apeva)
A
Múltam
Közönyös.
Ebbe süllyed
Beletörődő.
*
(Vers)
Vajh, ki lehet-e lépni a közöny kapuján
Úgy, hogy végleges... környezetem nagy maradvány?
Ami természetes és idevezetett,
Hagyja-e változtassam az életemet?
*
(Renga-láncvers)
Lélekúr közöny!
Ez nagy érdektelenség?
Beletörődni?
Közönyt idéz a
Kilátástalan élet.
Magába zártság...
Közöny úrias.
Játssza az érdeklődőt…
Én fogam szívom.
Elfojtott érzés,
Testet, lelket tönkre tesz,
Uralja közöny.
Közöny a gonosz?
Ellenségem alapból?
Közömbössé tesz?
Közöny, betegség,
Érdeklődés hiánya.
Tönkre megy a lét.
Vecsés,- Szabadka,- 2017. május 1. – A Renga láncversben az 1.-3.-5. haiku-versszakot én írtam. A 2.-4.-6.- haiku-versszakot Jurisin Szőke Margit és a 2/2 résznek ő a szerzője. Tordai Kata, „Rettegés” c. versének átirata a szerző engedélyével.
(3 soros vers)
Él-e, van-e nekem közönyöm
És ehhez nekem van-e közöm?
Nem tudom! Keresem, esküszöm.
*
(HIAQ)
Vágy tán’ van bennem is!
Ez nyomja vállam, oly’ régen.
Remény a holnapba.
*
(10 szavas)
Ha van közönyöm, nem kicsi,
Tudnék változtatni, mi legalább pici?
*
(3 soros-zárttükrős)
Veszett már annyi vágyam, hogy így közönyös lettem?
Kiderül, hogy a közönyömnek oka én lettem?
Veszett már annyi vágyam, hogy így közönyös lettem?
*
(TANQ)
Közöny lelket ural?
Lélek, másszon ki ablakon?
Közöny háza kéjlak?
Közönyös, bűnös ember-e?
Ő élet lehetetlene?
*
(Apeva)
A
Múltam
Közönyös.
Ebbe süllyed
Beletörődő.
*
(Vers)
Vajh, ki lehet-e lépni a közöny kapuján
Úgy, hogy végleges... környezetem nagy maradvány?
Ami természetes és idevezetett,
Hagyja-e változtassam az életemet?
*
(Renga-láncvers)
Lélekúr közöny!
Ez nagy érdektelenség?
Beletörődni?
Közönyt idéz a
Kilátástalan élet.
Magába zártság...
Közöny úrias.
Játssza az érdeklődőt…
Én fogam szívom.
Elfojtott érzés,
Testet, lelket tönkre tesz,
Uralja közöny.
Közöny a gonosz?
Ellenségem alapból?
Közömbössé tesz?
Közöny, betegség,
Érdeklődés hiánya.
Tönkre megy a lét.
Vecsés,- Szabadka,- 2017. május 1. – A Renga láncversben az 1.-3.-5. haiku-versszakot én írtam. A 2.-4.-6.- haiku-versszakot Jurisin Szőke Margit és a 2/2 résznek ő a szerzője. Tordai Kata, „Rettegés” c. versének átirata a szerző engedélyével.
Az idő, elgondolkoztató…
(vers)
Időm sose nincsen elég, versenyt futok vele,
Oly jó lenne, néha megpihenni néhány percre.
Tennivalóm még van elég, időm már kevés…
Idő kell... míg búzaszemből lesz kenyérszegés.
*
(3 soros, zárt tükrös)
Az idő mint a csikó elfutott mellettem,
Talán még igazából, soha nem is éltem,
Az idő, mint a csikó elfutott mellettem.
*
(Haiku)
Idő múlása,
Az élet végét jelzi.
Még nem adom fel!
*
(sedoka)
Szépet keresek,
Megsárgult képet látok,
Idő keze festette.
Múltba keresni
Életet... hiú ábránd,
Már csak homályos emlék.
*
(Apeva)
Még
Jut-e
Boldogság?
Lesz rá idő?
Fut... kegyetlenül…
*
(10 szavas)
Ha a jövőbe láthatnék,
A múltban menedéket soha nem keresnék.
*
(Oximoron)
A megélt boldog, szép perceket
Mindig fájdalommal fizettem.
*
(HIAfo)
Én csak… gondolkozok!
Én maradok hoppon,
Az idő meg… tovarohan.
*
(Renga-láncvers)
Az idő rohan,
Kíméletlen, rám nem vár.
Lassan haladok...
Idő percei
Mutatóban élednek.
Mutatók gyorsak.
Rohanó évek,
Terhe húzza a vállam.
Nem siethetek...
Idő percei,
De hangosan kopognak!
Rúgó besegít.
Idő nem áll meg,
Ám még élni szeretnék.
Lesz-e még idő?
Idő percei
Rohannak, de vajh’ hová?
Itt nincs pihenő…
Szabadka, - Vecsés, 2018. február 9. –Jurisin Szőke Margit – (A HIAfo = fordított HIAQ!) A Renga- láncversben az 1.-3.-5 versszakot én írtam. A 2.-4.-6.- versszakot szerző-, és poéta társam Kustra Ferenc és az 1. résznek ő a szerzője.
(vers)
Időm sose nincsen elég, versenyt futok vele,
Oly jó lenne, néha megpihenni néhány percre.
Tennivalóm még van elég, időm már kevés…
Idő kell... míg búzaszemből lesz kenyérszegés.
*
(3 soros, zárt tükrös)
Az idő mint a csikó elfutott mellettem,
Talán még igazából, soha nem is éltem,
Az idő, mint a csikó elfutott mellettem.
*
(Haiku)
Idő múlása,
Az élet végét jelzi.
Még nem adom fel!
*
(sedoka)
Szépet keresek,
Megsárgult képet látok,
Idő keze festette.
Múltba keresni
Életet... hiú ábránd,
Már csak homályos emlék.
*
(Apeva)
Még
Jut-e
Boldogság?
Lesz rá idő?
Fut... kegyetlenül…
*
(10 szavas)
Ha a jövőbe láthatnék,
A múltban menedéket soha nem keresnék.
*
(Oximoron)
A megélt boldog, szép perceket
Mindig fájdalommal fizettem.
*
(HIAfo)
Én csak… gondolkozok!
Én maradok hoppon,
Az idő meg… tovarohan.
*
(Renga-láncvers)
Az idő rohan,
Kíméletlen, rám nem vár.
Lassan haladok...
Idő percei
Mutatóban élednek.
Mutatók gyorsak.
Rohanó évek,
Terhe húzza a vállam.
Nem siethetek...
Idő percei,
De hangosan kopognak!
Rúgó besegít.
Idő nem áll meg,
Ám még élni szeretnék.
Lesz-e még idő?
Idő percei
Rohannak, de vajh’ hová?
Itt nincs pihenő…
Szabadka, - Vecsés, 2018. február 9. –Jurisin Szőke Margit – (A HIAfo = fordított HIAQ!) A Renga- láncversben az 1.-3.-5 versszakot én írtam. A 2.-4.-6.- versszakot szerző-, és poéta társam Kustra Ferenc és az 1. résznek ő a szerzője.
