Kis-Duna parton.
Avarnak bomló szaga.
Párás reggelek!
Élet sétál e tájon,
Ősök nyoma hazámon.

Hattyúk a folyón,
Fenségesen szép látvány.
Kecses angyaltánc.
Folyóparti ligetek,
Táplálékot hintenek.

Magas nyárfa agg,
Kérge fészek-odút rejt.
Mókusnak otthon.
Odú akad sok féle,
Madarak örömére.

Hol lápos talaj
Van, ott a nádas sűrű.
Szellő suhogás.
Vadkacsák, récék száma...
Rókáknak édes álma!

Vad komló szára,
Vén fűzfát ölel lazán.
Sok éves kapocs.
Érdekes egy társulat,
Tán szerelmet tartogat.

Kidőlt, korhadt törzs
Bogaraknak tanyája.
Öko-logikus!
Pusztulása lételem,
Rovaroknak kegyelem.

Folyónak partján
Sok csivitelő madár.
Víg felfrissülés!
Élet vize reményt ad,
A természet így vigad.

Holt ágnak éke
Tavirózsa, liliom
Csábos nőszirom.
Vízen, parton dúl a lét,
Szívbe mártja szerelmét.

Nagy síkság-sziget,
Dunának ölelése.
Ez a legnagyobb!
Folyam-sziget csallóköz,
Mindegyiket leköröz.

Gyorsan múlnak el az évek,
Sorvadozik testem,
De a csillag fenn az égen,
Fénylik mint a lelkem.

Szép rózsának az illata
Bódító még ma is,
Olyan mint az igaz szó,
Mely sohasem volt hamis.

Rózsaillat csillagfénnyel
Szétárad még bennem,
Mint a felhő a szél szárnyán
Szabadon száll lelkem.

Az időnek rút ekéje
Bár barázdákat szántja,
De a szívből a szeretet
Örömökre váltja.

A múltból sok kedves emlék-
Hittel ápolgatom;
Ez kísér az örök létbe,
Ha eljön majd a napom.

Dunatőkés, 2024. június 12.

Íródott ebben az atomháborút szorgalmazó környezetben? A kezdeményezők is meg fognak halni!

(3 soros-zárttükrös, leoninus)
Sokszor előfordul, hogy szavam, nem hagyja el torkom? bánatom, néma lelkembe folytom,
Sokszor bánatomban nem érvényesül a torkom? bánatom, ha néma lelkembe folytom.
Sokszor előfordul, hogy szavam, nem hagyja el torkom? bánatom, néma lelkembe folytom?
*
(leoninus csokor)
Hiszed? kerti óvóhelyed megvéd? És mi lesz, ha elfogy az ennivalód és a vized?
Hiszed, ha fölötted robban atom, akkor te kevesebben leszel? válogat az atom?
Ha elpárolognak a kintiek, neked ezt adta az atom? Megsemmisülsz! Taglalom?

Láttál filmeket két japán atomról? A szőröstől, bőröstől elpárolgottakról?
Láttad filmekben, hogy nézett ki a két város? Még rom sem volt, mi megégett... nem sármos!

Tudod Te ész nélküli, hogy Csernobilban is volt atomrobbanás? mi agyad megsüti?
Az a vidék máig is zárolt terület, úgy van, mint robbanáskor és nincs szűz kerület.
Vannak páran, ott élnek, szívük-lelkük rajta, hogy vegetálnak mégsem súlyos betegek.
Tudod, hogy a mentősök, helikopteresek, ultrák, sőt a cégvezetők is mind hullák?

Te mit teszel, ha környezetszennyezés okán nem jöhetsz elő? Mesés hülyeség-nyelés?
Előkapod a bankkártyád? Sajnálnád... nem élne mamácskád? Dicsekedj, mutasd bankszámlád?
Minek, kinek kellenének, miközben a haldokolásod senkit nem érdekelnének!
*
(HIQ trió, a félhaiku-lánc elviségében)
Leszel Te
Egy hősi halott!
Emberek?

Családod
Már csak egyveleg!
Emberek?

Jó sokan
Elpárolognak!
Emberek?
*
(Senrjon)
Ne gondold? nem ijesztés.
Millióknak halála nem vicc!
Vége emberek?

Ebben Te is ok leszel!
Még nincs rá? elvi büntetőjog!
Vége emberek?

Vidd magaddal bankkártyád!
Nem kell? bankok, törmelékrakás!
Vége emberek?
*
(Apeva)
Az
Élet
Nektek csak
Összes-ennyi.
Ó, Ti népírtók!
*
(Senrjú)
Repülő közelg,
Benne óriás bomba!
Már nincsen vég se!
*
(senrjon)
Otthon, ha nincsen senki,
Akkor vajon ki fog zokogni?
Nincs ki?! Sírás kincs?!

Vecsés, 2024. május. 11. -Kustra Ferenc József- íródott: egy nagyon valószínű atomháborúra figyelmeztetésként. Ez nem a ?Komédia Szinház? előadása lesz! Szakértők szerint = a 8 milliárd emberből, legalább 5 milliárd meghal. A túlélők meg kezdhetnek kőbaltát pattintgatni...

Érik már a kalász, szép kenyere sárgul,
Ring a messzeségben, a szél is ellágyul.
Mély kontraszt az erdő a mező felett hátul,
A nap lemenőben, a fény lassan elárvul.

Homályba úszik a csend, rá simul a tájra,
Csak a tó felől a békák kuruttyolnak mára.
Szunnyad a vidék, szétterül a pára,
Bíbor lila felhő a Hold mosolyát várja.

Sok égi lámpás pislog, reményt hint a földre,
Tán oda száll a lélek, messze mindörökre.
E bolygó az éden, ne tegyétek tönkre,
Csodás a természet, ez a mennynek tükre.

Úgy szép csak a világ, ha benne béke árad,
És nem állít fel senki rút gonoszság gátat.

Nyíljon minden szívben ezerszín virág,
Legyen újra éden ez a csodás világ.

Mindenki asztalán kenyér legyen reggel,
Örülne a Nap Is amikor majd fel kel.

Dunatőkés, 2024. június 6.

A gömb Hold fent van,
Fényt már nem hint ma a Nap.
A hűs est bajt sejt.

Sás leng, nád szál súg.
Fák közt száll a halk bús hang...
Jajt sír a szél...nyög.

Tört ág csap kis zajt.
Vad les, vészt rejt a dús sás.
Hoz, mit írt a sors.

Kard fog tart már húst.
Lúd toll vér színt fest...sakk, matt.
Gyors kín lett a vég.

Friss húst rág a nyuszt.
A lyuk telt, víg nép már fal.
A lét harc biz nyers!

Dunatőkés, 2024. Június 2.- íródott: egyszótagos szavakkal senrjú csokorban.