Lenge szellő fúj,
Hajkócos cirógatás.
Estéli friss lég.
Hűtött ital jólesik,
Munkanap ha letelik.

Tompuló fények,
Lazac-színes felhő száll.
Esti frissesség.
Lélek-békével itat,
Szép nyáresti hangulat.

Hold sárgulóban,
Lámpásokat gyújtogat...
Nyáresti békét.
Ellazuló ábrándok
Kitárnak szív-ablakot.

Nyitott ablakon
Beoson az éjszaka...
Bizsergő dallam.
Tücskök, békák éneke
Esti tájnak népzene.

A vízióm nem akar elhagyni?

A mai nap, mint a többi? de, teljesen más,
Lelkünkben a vén gyász, mint a karalábé fás?
Elhagyott a fránya élet, véglegesen már,
Lehet, hogy nekünk, egy sírhalom az álompár...
*
(apeva)
Jó
Lenne
Lelkemnek
Némi béke!
Lélekgyász, kínos!
*
Kulcsoljuk a kezünk, pislogó mécses fénye mellett,
Kérjünk, hogy a jó Isten juttasson kis békességet.
*
Mit
Lehet,
Ha semmit?
Tenni unok!
Nem tenni, kínos?
*
Eltékozoltak, nem nevetnek régi tegnapok,
Tükör sem, de mutatja milyenek a nappalok?
A haszontalanná lett percek, nem pótolhatók?
*
(senrjú)
A múltam, folyton
Belém köt, mint agresszor!
Homokóra áll!

Vecsés, 2014, október 20. ? Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.

Meleg éjszaka,
Viharszél éppen csak leng.
Égen fényjáték.

Aszott mennydörgés,
Csak a pókháló remeg.
Fülledt fuvallat.

Hőség bőség van,
Viharfelhő kiszáradt.
Szikkadt villámok.

Villám-dobpergés,
Kérgesen tapsol a lég,
Tenyere porzik.

Álmatlan éjjel
A langy szél is pihákol.
Izadság csöppen.

Pár csepp csak a nedv,
Fulladó felhő köhög,
Villám is szárad.

Hevített foton,
Petyhüdt hajnal már éled.
Nyári kábulat.

Harsan a vidék, szólal a kakas,
Ébredjél tüstént ne legyél avas.
Csillan a hajnal, dala madaras,
Kinek van dolga, korán szorgalmas.
Ha izzad a hőség, lehetsz nyakas,
Ám tetted útja kevésbé vajas.

Hogyha a Nap fent már tüzet okád,
Könnyen megütheted majd a bokád.
Nap hevén vörösre ég a pofád,
És nem segít rajtad kalap-komád.
Örülsz, ha elkerül a hőgutád,
Hol a hűvös árnyék enyhülést ád.

Sok ember dolga a nyáron leáll,
Ki a hűsön pilled, henyél és hál.
A bölcs egyén korán munkába áll;
Mire a tűző Nap magasan jár,
Szorgalmas tette rég mögötte áll.
A jó gazda így példával szolgál.

Faragott holnap,
Dörzsöltek szobra készül...
Korhadó forgács.

Nyereség érdek,
Előnyt kovácsolt csalás...
Faragatlanság!

Ídea kopik,
Sok csiszolás morzsolja.
Faraghatatlan.

Embernek sorsát
Körülmények faragják.
Forgácsolt idő.

Kit rugdos balsors,
Érdesedik bús lelke.
Élet faragja.

Vad küzdelemben
Porrá mállik a lét-cél...
Megfaragtatott!