Birtoklok én valami szépet,
Csak el ne veszítselek téged.
Sok rossz dolgon keresztül mentem,
El se tudod képzelni mit tettem.
Rossz belegondolni hogy elmész,
De hidd el meg kell gondolni és kész.
Birtokolni szeretnélek téged,
Megtennék mindent érted.
Volt sok jó is az egészben,
De hiába ezt megértem.
Veled szeretnék lenni,
Elmenni veled és boldogan élni.
Hidd el nagyon szeretném,
Kérlek hozd vissza ami az enyém.
Bárcsak újra itt lennél,
Újra meg Újra? Biztos megtennéd?

Hála a FÉNYNEK, mely bennem lángra gyúl,
a szívem melegíti, sohasem halványul.
Glóriát emel a fejem fölé,
áttetsző FÉNYBE öltözök én.

Hála a FÉNYNEK, mellyel szerethetek,
lelkemben nyugalom, békében élhetek.
Szeretek szeretettel, szeretek szerelemmel,
beragyogom a világot az aurám FÉNYÉVEL.

Hála a FÉNYNEK, hogy Vele élhetek,
Vele fekszem le és Vele ébredek.
A FÉNY tisztasága hatja át a lelkemet,
sohasem fázom, melegíti testemet.

Hála a FÉNYNEK, én boldog vagyok,
szeretetet mindenkitől egyformán kapok.
Az összes sejtemet feltöltöm Vele,
gyere bújj hozzám, Neked is jut belőle.

Hála a FÉNYNEK, én szabad vagyok,
szabad, mint a madár és a fénylő csillagok.
Örömkönnyek áztatják és tisztítják lelkemet,
hála Neked FÉNY, tisztelet és köszönet.

Gondolod halálon túli a pillanat,
mikor az ütőszeg az üres lyukra
kattant.
Azt hiszed tudod már, hogy
milyen meghalni.
Amikor az ütőszeg a töltényre
csattan!
Megtudod e akkor, hogy
milyen meghalni?

Pirkad a hajnal, álmos a reggel,
ülünk a parton, bóbiskoló fejjel.
Csendes a tenger, a hullámok még alszanak,
a fénye fel-felcsillan a felkelő napnak.

Sima a víztükör, erőtlen a szél,
elbújt valahol, tán valamitől fél?
Ameddig a szem ellát, csak víz szökik a szemünkbe,
Istenem ezt hogy csináltad, hogy jutott ez eszedbe?

Hét nap alatt teremtettél egy csodálatos világot,
mindent, szemmel láthatót, s amit a szem még nem látott.
Adtál csodás természetet, Tengert, Földet, Gyönyört,
mely, ha csendes simogat, de háborogva gyötör.

A horizonton előbújik álmosan a napsugár,
simogatja már az arcunk, egyre magasabban jár.
A tenger is felébred éjszakai álmából,
hunyorog az aranyló Nap tündöklő sugarától.

Langyos szellő kóstolgatja a Tenger sós vizét,
lassan-lassan érezzük a felkelő Nap melegét.
A Tenger már füröszti a mosolygó Nap sugarát,
s az arcunkat melegíti a tengerszagú napsugár.

Lásd meg azt, aki szeret Téged,
fogd meg a kezét és Tiéd az élet,
érezd keze melegét és viszonozd azt,
nincs az életben más, ami ennél is fontosabb.

Keze selymes tapintása simogassa lelked is,
érte az égről lehozod a csillagokat is.
Szeme sarka mosolygása érintse meg szívedet,
aurája tiszta fénye egyesüljön teveled.

Viszonozd a mosolygását,érezze, hogy szereted,
közelsége hevítsen fel,melegítse testedet.
Tudd, hogy Ő csak érted van és Hozzád tartozik,
el ne engedd, mert benne a Te lelked lakozik.