Igen! Emlékszel rá?
Amikor ebéd előtt
A kocsiban azt kértem
Hogy úgy döntsél
Ne fájjon az Nekem
Kérés volt tisztességes
Szerintem, úgy éreztem
Ismét hittem neked
Miért? az okát tudod

De köszönöm kedvességed
Időpontot kérek tőled
Mikor jövök s megölellek
Nem vagyok egyszerű eset
Tartozom azok közé
Kik kevesek
Csalódtam már sokat
Olyan emberben
Kiben megbíztam teljesen

Nevettem már könnyeken
Könnyeztem nevetésemen
Ütöttek, rúgtak
Én felálltam
Ültem és tovább tűrtem
Egyetlen pofon sem
Ejtett Rajtam sebet
Kitéptem a szívem
És adtam oda Neked
Dobtad porba nem kellett

Megtanultam megbocsájtani
Megbocsájthatatlant elfelejteni
Mit más soha
Képes nem tenne Veled
Tanultam és megbuktam
Felálltam újra
De ismét a földre rogytam

Éltem az életem
Olykor temettem lényem
Még is itt vagyok
Készen arra,hogy megmutassam
Az élet lehet mostoha
Bármilyen kemény
Élni, végigcsinálni érdemes
Újra felállni, van remény!

A víz jó volt, de idő Rád nem volt
Sajnálom ha vártál, rám számítottál
Talán majd legközelebb
Ha még is járok közeled
Szóltam volna ,hogy kapuban ne állj
Rám hiába ne várj
Fürdő vizében jól éreztük magunk
Közben döntöttünk
Kicsit még maradunk
Kellemes volt és meleg
Néha egy kicsit forró
Több barát és Barby volt velem
Kinek karja ölelt mint olló

Beszéltünk mi sok ismerőssel
Ki ott volt
Némelyik nézett is nagyot
Körül udvarolták Őt
Ki velem volt Barbyt
Helyeslően nézték Őt az igazit
Kedvesen dicsérték bájait
Új helyét Ő állja itt
Víz simogatta testét bőrét
Forró víz bugyogta
Hadd legyek ma a kísérőd

Hosszúra nyúlt a fürdőzés
Idő bennünket nem üldöz
Igénybe vettük a szolgáltatást mindet
Pihentető jó volt , meg nem unva
Élveztük mit nyújt a szauna
Fürdőző lassan elfogy
A fürdő is bezár
Ismerősök elbúcsúztak hárman
Bennünket mindig szívesen látnak

Kellemes szép az idő
Sokat vagyunk idekint
Hold ránk örömmel tekint
Este ha csillagok kigyúlnak
Asztalunkon sorban
Gyertyák gyúlnak

Esténként a vacsora is
Szebb gyertya fénnyel
Nyári csillagsátor alatt
A vacsorák hosszúra nyúlnak
Tücsköknek nász tánca
Vígabb ,szebb ha aláfesti
Gyertyának remegő lángja

Tüzet gyújtva készül
Mi eddig volt a pácban
Fenséges jó vacsoránk
Mellé,hogy jobb legyen
Kerül szőlőnek érett leve

Közösen készítjük
A fenséges ételt
Közben egy-egy jó falatot
Egymás szájába adunk
Kellemes jó ízének
Csók lesz a pecsétje
Egymás mellett nézzük
A sok csillogó bolygót,

Idekint nem okoz gondot
Vajon tőlünk hány fény év?
Mely bolygónak látjuk fényét
Szeretjük a szép nyári estét
Jó így együtt kettecskén
Sokáig fent vagyunk
Mire aludni ballagunk

Mindent megtennék érte
Ha Édesanyám még élne
Simogatnám mint tette Ő velem
Szeretettel kedvében járnék
Okot rá mindig találnék
De elment sajnos,nincs
Pedig lenne nekem nagy kincs
Álmomban sokszor
Kedvesen meglátogat
Beszélget velem
Ha lenne elvinném mert szerette
Gyógyfürdőbe velem
Velünk jönne két gyermekem

Kicsiknek őket nevelte
Rosszalkodtak, el nem verte
Pajkosságuk velük nevette
Látom még most is
Vidám nevető arcát
Betegséggel dacolván
Elűzte azt magától
Végül nem szabadult
A halál karmától
Emlékét őrzi még élek
Örökre betölti egész lényem
Gondoskodás szeretet
Kevés volt,hogy itt legyen
Ha most is itt lehetne
Vidám lenne és nevetne
Szívemben Ő örökre
Az Édesanyám marad.

Hajnalban elmentél dolgozni
Majd megjöttél,hazaértél
Egész nap vártalak,sütöttem
Főztem,hogy jól kínáljalak
Dolgozni voltál,elfáradtál bizony
Leülök Melléd, még ebédelsz
Elnézem,hogy eszel
Szememet Rólad, le nem veszem

Egész nap nyomtad,varrtad a ruhát
Jó munkád gyümölcse,megfizetik csúnyán.
Elmúlt már régen,vagy rabszolgaság csupán?
Kilenc órás munka,kikészül a szem is
Kemény a munka,megfizetik, nem is
Munka végeztével,sietsz hozzám haza
Szerelmes öleléssel, csókkal várlak

Örülök,itthon vagy,jobb kedvűnek látlak
Betelni Veled, nem tudok tán soha
Végtelen szerelemnek,eljött hát a kora
Selymes kis kezedet,mely annyiszor simogat
Őket,tenyerembe zárom,ajkam csókolgat
Majd ebéd után fáradt,kicsi tested
Elnyúl az ágyon,majd egy idő múlva
Mint Csipke Rózsikát,csókom felébreszt