Csillogó napsugár,
Midőn fények fénye fejünkre száll,
Örömöt hozol embernek s állatnak,
Mert te vagy a csodálatos Nap.

Jaj de midőn elméssz,
Mély sötétség borul a világra.
S, oh, hiányod míly csalfa,
Hisz újra megjelensz egy-két óra múlva.

Hiszen te üldözöd a rosszat,
Esők, szelek, viharok előled futnak.
Semmi sem mer szembeszálni veled,
Oh, csodaszép dél-keleti napmeleg.

Villan az asztalon két kiskanál,
dúdolnak egy kedves kis trillát.
A gazdasszony jön már, rájuk talál,
még közéjük tesz egy arany villát.
Hozza ételét, épp csak egy falás.
Kutya horkan, odaadja részét.
Az udvar feldúlva: eb kutat ás,
az asszony hozzávágja a csészét.
Behúzza farkát, bánatos szegény.
A nő feldúlva a konyhába megy.
Az eb làtja, hogy elmúlt a veszély,
A szőre sáros, gondolja mindegy.

Gazda, ha nézed, ne higgy az észnek!
Én szépnek látom, lásd te is szépnek.

avagy asztaltól az ágyig…

Kedveském, csillagom Laura!
Vágyam úgy kerget... egész nap ma!
Kerüljünk közelebb…
Talán… legközelebb?
Vágyom közelségedet, még ma!
*
Ó, drága, egyetlen, kedvesem,
Sorait olvasom – nevetem.
Mit kerget ennyire?
Nem vagy te nyúl, ugye?
Vagy csak futsz? Nálam nincs kegyelem!
*
Kedveském, csillagom, pezsegve
Menjünk asztalhoz… én remegve.
Kanalat leejtem,
Kenyérhéjat eszem.
Nem bírok magammal… epedve!
*
Édes, ha Te szerelemre vágysz,
Az nem tesz ám jót, ha bezabálsz!
Nokedlit felejtsd el,
A vér máshova kell...
Így meglátod minden jó… nem hánysz!
*
Ha már belaktunk, menjünk ágyhoz,
Ott nem kell szólnunk senki máshoz…
Emésztünk, édelgünk,
Testet kényeztetünk…
Meglásd… Ez sok jó a csókokhoz!
*
Mondtam én, hogy nem jól csináljuk!
A sorrendet megfordítottuk.
Máma nem lesz móka,
Mert jön... kaja kóma!
Holnaptól okosan csináljuk!

Vecsés, 2023. január 21. – Siófok. 2025. április 16. – Kustra Ferenc József – íródott: A „vággyal az asztalig” … c. [Kétszerzős!] versem kétszerzős átirataként, romantikus LIMERIK csokorban. Páratlan versszakokat én írtam. A párosok szerző-, és poéta társam Gránicz Éva munkája.

Hódolnék
Nagy szerelemnek…
Hevenyül!

Lángol a szívem,
vakmerő vágy hevenyül.
Sóhajom repked.
*
Hódolnék
Óh! Szerelemnek…
Hevenyül!

Óh, szép szerelem!
Szív ajtaját döngeted.
Jöjj, ne késlekedj!
*
Hódolnék
Mély szerelemnek…
Veszettűl!

Őrület határ,
mélységekbe zuhanok…
Vágyam tombolón…

Gyál, 2025. április 4. - Siófok, 2025. április 7. -Kustra Ferenc József – írtam: HIQ- ban a páratlanokat. A párosakat meg írta senrjúban: Gránicz Éva szerző-, és poéta társam.

Csendes folyó,
Tengerekbe torkoló,
Életnek életet adó.
Aranyként ragyogó szép álom.

Fénylő éjjel,
Könnyen elfoszló kétely,
Örömhírt táncol a néppel.
Ezüstös csodaszép holdvilág.

Vörös égen,
Tulipánok a réten,
Csodás illatukkal éppen.
Rubintos aranyló napvilág.