(10 szavas)
Szívem nem találja nyugalmát,
Vesztett sok létcsatát, még vívja harcát.
*
Sírás-rívás, hangos jajongás… vesznek ködbe,
Rossz ez, mint a döntőben vesztes vívó csörte.
Már alkonyodik, éj közelít, még van élet,
Bármilyen volt is sorsom, enyém ez az élet.
*
(3 soros-zárttükrös)
Nem találja nyugalmát, még vívja harcát!
Szívem fáj, szenved, vesztett sok élet csatát.
Nem találja nyugalmát, még vívja harcát!
Vecsés, 2014. január 8. – Szabadka, 2018. szeptember, 26. -Kustra Ferenc József - a verset én írtam, elé a 10 szavast és utána a 3 soros-zárttükrös –t, szerző-, és poétatársam Jurisin Szőke Margit.
Szívem nem találja nyugalmát,
Vesztett sok létcsatát, még vívja harcát.
*
Sírás-rívás, hangos jajongás… vesznek ködbe,
Rossz ez, mint a döntőben vesztes vívó csörte.
Már alkonyodik, éj közelít, még van élet,
Bármilyen volt is sorsom, enyém ez az élet.
*
(3 soros-zárttükrös)
Nem találja nyugalmát, még vívja harcát!
Szívem fáj, szenved, vesztett sok élet csatát.
Nem találja nyugalmát, még vívja harcát!
Vecsés, 2014. január 8. – Szabadka, 2018. szeptember, 26. -Kustra Ferenc József - a verset én írtam, elé a 10 szavast és utána a 3 soros-zárttükrös –t, szerző-, és poétatársam Jurisin Szőke Margit.
Eredeti Renga-láncversben – fél haiku láncban.
Egy csésze kávé,
Reggel első teendő.
Feldobja napom!
Uzsi sütemény,
Mellé, gőzölgő kávé!
Finom élvezet.
Egy csésze kávé,
Sok-sok rosszra ellenszer.
Javult közérzet!
Uzsi sütemény,
Lekváros a kedvencem.
Kávé gőzölög.
Egy csésze kávé,
Segít, ha fáj a fejed!
Fájdalom szűnik...
Uzsi sütemény,
Szürcsölve isszuk kávét.
Elbeszélgetünk.
Egy csésze kávé,
Nyáron kérd jég kockával.
Üdítő ital.
Uzsi sütemény,
Finomságát taglaljuk.
Kávékortyolás.
Egy csésze kávé
Mellett, társalogni csúcs.
Rohan az idő.
Uzsi sütemény.
Kávé az ölembe dőlt.
Nem kérek többet!
Egy csésze kávé,
Társsal inni nyugtató.
Békés pillanat!
Szabadka, - Vecsés, 2018. szeptember 27. – Kustra Ferenc József - A páros számú haikukat írtam, a páratlanokat, Jurisin Szőke Margit.
Egy csésze kávé,
Reggel első teendő.
Feldobja napom!
Uzsi sütemény,
Mellé, gőzölgő kávé!
Finom élvezet.
Egy csésze kávé,
Sok-sok rosszra ellenszer.
Javult közérzet!
Uzsi sütemény,
Lekváros a kedvencem.
Kávé gőzölög.
Egy csésze kávé,
Segít, ha fáj a fejed!
Fájdalom szűnik...
Uzsi sütemény,
Szürcsölve isszuk kávét.
Elbeszélgetünk.
Egy csésze kávé,
Nyáron kérd jég kockával.
Üdítő ital.
Uzsi sütemény,
Finomságát taglaljuk.
Kávékortyolás.
Egy csésze kávé
Mellett, társalogni csúcs.
Rohan az idő.
Uzsi sütemény.
Kávé az ölembe dőlt.
Nem kérek többet!
Egy csésze kávé,
Társsal inni nyugtató.
Békés pillanat!
Szabadka, - Vecsés, 2018. szeptember 27. – Kustra Ferenc József - A páros számú haikukat írtam, a páratlanokat, Jurisin Szőke Margit.
Hétköznapi pszichológia… + tízszavasban és apevában.
Munkahelyemen, feladataim becsületesen elláttam,
Alattvalóimtól feltétlenül elvártam.
Elveimért harcoltam elszántan
*
Munkában, soha nem ismertem viccet, tréfát,
Ha csak combja volt, akkor sem ettem békát!
Nálam, mese nem volt, feltörtem a csonthéját,
És
Bár nem kedvelem, de megvédem a békát.
Munka, ember alapja, ez adja portréját.
*
Szél
Törte
Faágat,
Befáslizom.
Hoz még virágot.
Vecsés, 2017. szeptember 2. – Szabadka, 2017. szeptember 23. – Kustra Ferenc József– A verset én írtam, fölé a 10 szavast, alá az apevát, szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit.
Munkahelyemen, feladataim becsületesen elláttam,
Alattvalóimtól feltétlenül elvártam.
Elveimért harcoltam elszántan
*
Munkában, soha nem ismertem viccet, tréfát,
Ha csak combja volt, akkor sem ettem békát!
Nálam, mese nem volt, feltörtem a csonthéját,
És
Bár nem kedvelem, de megvédem a békát.
Munka, ember alapja, ez adja portréját.
*
Szél
Törte
Faágat,
Befáslizom.
Hoz még virágot.
Vecsés, 2017. szeptember 2. – Szabadka, 2017. szeptember 23. – Kustra Ferenc József– A verset én írtam, fölé a 10 szavast, alá az apevát, szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit.
Állítólag a remény hagy el utoljára
(3 soros-zárttükrős)
Óh, de nagyon szeretnék én hazamenni,
Ha volna otthon hol, lehet lepihenni…
Óh, de nagyon szeretnék én hazamenni.
Ha
Volna
Valaki,
Ki haza vár…
Oda röpülnék!
*
Nincs meleg otthonod.
Hazád, házad, álmod se tán’...
Oly üres vagy, hideg.
*
Szomorúság gázol lelkembe, mint elevátor fémfalai,
Mert nincs is hová hazamenni, magánynak nincsenek falai!
Csak megcsonkolt vágyaim vannak, de azok bőven,
Körülöttem szálldosnak a szmogos levegőben.
Csak
Otthon
A neve…
Magány, bánat,
Nem nyújt meleget…
*
Csak szíved kertjében,
Fák ágain ring a remény.
Tiéd nem lehet az.
*
Az biztos, a bánat egész életemben a bőröm alatt ficánkolt,
Űztem volna messzire, de nem akart menni, maradt és csak viháncolt.
Szép
Is volt,
Maradt csak
Szomorúság.
Üres lakás s ágy…
*
Bánat ölel, csókol,
Karja lágyan simogat most.
Sosem voltál boldog.
*
Lehet, nekem azt jelenti a hazamenni,
Hogy bizony végleg el kell -túloldalra- menni?
Nem vagyok elég nagy tudású, most akkor hogyan tovább,
A végben reménykedni? Ez aztán a vég, hova-tovább…
A
Remény
Elhagyott.
Hogyan tovább?
Óh, bár csak tudnám…
*
Viharban ácsorogsz,
Megtépáz, meg is vet százszor.
Nem félsz a haláltól.
*
Volt nekem, is mint minden rendes embernek sok szép reménye,
De megcsalattam, rám ugyanis mattul sütött a nap fénye.
Reménykedtem, közben az életzugaimból osontam a másikba,
Így tengődtem valahogy a létszabadság határán, majdhogy pánikba.
A remény-esetek csaltak és hazudtak, ők már előre tudták, hogy becsapnak,
De látom, nálam igen jól érezték magukat, nekik volthelyük, hogy hol laknak…
Volt
Sok szép
Reményem,
Mind becsapott.
Hittem bennük! Kár…
*
De valahogy mégis
Napfény érint, kócos árnnyal.
Valahogy továbbélsz.
Vecsés, 2017. március 10. – Szabadka, 2019. január 6. – Mórahalom. 2019. január 11. - Kustra Ferenc József – a 3 soros-zárttükrös –t és a verset én írtam, az apevákat, Jurisin Szőke Margit. A HIAQ –k Farkas Tekla munkája.
(3 soros-zárttükrős)
Óh, de nagyon szeretnék én hazamenni,
Ha volna otthon hol, lehet lepihenni…
Óh, de nagyon szeretnék én hazamenni.
Ha
Volna
Valaki,
Ki haza vár…
Oda röpülnék!
*
Nincs meleg otthonod.
Hazád, házad, álmod se tán’...
Oly üres vagy, hideg.
*
Szomorúság gázol lelkembe, mint elevátor fémfalai,
Mert nincs is hová hazamenni, magánynak nincsenek falai!
Csak megcsonkolt vágyaim vannak, de azok bőven,
Körülöttem szálldosnak a szmogos levegőben.
Csak
Otthon
A neve…
Magány, bánat,
Nem nyújt meleget…
*
Csak szíved kertjében,
Fák ágain ring a remény.
Tiéd nem lehet az.
*
Az biztos, a bánat egész életemben a bőröm alatt ficánkolt,
Űztem volna messzire, de nem akart menni, maradt és csak viháncolt.
Szép
Is volt,
Maradt csak
Szomorúság.
Üres lakás s ágy…
*
Bánat ölel, csókol,
Karja lágyan simogat most.
Sosem voltál boldog.
*
Lehet, nekem azt jelenti a hazamenni,
Hogy bizony végleg el kell -túloldalra- menni?
Nem vagyok elég nagy tudású, most akkor hogyan tovább,
A végben reménykedni? Ez aztán a vég, hova-tovább…
A
Remény
Elhagyott.
Hogyan tovább?
Óh, bár csak tudnám…
*
Viharban ácsorogsz,
Megtépáz, meg is vet százszor.
Nem félsz a haláltól.
*
Volt nekem, is mint minden rendes embernek sok szép reménye,
De megcsalattam, rám ugyanis mattul sütött a nap fénye.
Reménykedtem, közben az életzugaimból osontam a másikba,
Így tengődtem valahogy a létszabadság határán, majdhogy pánikba.
A remény-esetek csaltak és hazudtak, ők már előre tudták, hogy becsapnak,
De látom, nálam igen jól érezték magukat, nekik volthelyük, hogy hol laknak…
Volt
Sok szép
Reményem,
Mind becsapott.
Hittem bennük! Kár…
*
De valahogy mégis
Napfény érint, kócos árnnyal.
Valahogy továbbélsz.
Vecsés, 2017. március 10. – Szabadka, 2019. január 6. – Mórahalom. 2019. január 11. - Kustra Ferenc József – a 3 soros-zárttükrös –t és a verset én írtam, az apevákat, Jurisin Szőke Margit. A HIAQ –k Farkas Tekla munkája.
Ó, Te drága picikém, Stefi,
A vágyam mindig készenléti.
Már padon ülhetnénk,
Kuncogva nevetnénk…
Simítanám kezed… isteni!
Teliholdat, ó, ha már látnám,
Benne sziluetted, láthatnám.
Van egy erdei pad,
Néznénk vad, hogy halad.
Erdő padján, kezed puszilnám.
Nagy belőled, valós hiányom,
Pótold ki kérem, erre vágyom.
Érzelmek fűtenek,
Feléd nem hűtlenek.
Éreznéd már izzadtság szagom...
Vecsés, 2019. szeptember 8. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban.
A vágyam mindig készenléti.
Már padon ülhetnénk,
Kuncogva nevetnénk…
Simítanám kezed… isteni!
Teliholdat, ó, ha már látnám,
Benne sziluetted, láthatnám.
Van egy erdei pad,
Néznénk vad, hogy halad.
Erdő padján, kezed puszilnám.
Nagy belőled, valós hiányom,
Pótold ki kérem, erre vágyom.
Érzelmek fűtenek,
Feléd nem hűtlenek.
Éreznéd már izzadtság szagom...
Vecsés, 2019. szeptember 8. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban.

Értékelés 

