Elmélkedtünk a karácsonyról, a körülményekről?

A szeretet ünnepe a karácsony, de oly' sok helyen már nincs,
Pedig legalább ekkor összejönni, az maga a lélek-kincs!
Vannak, akik már az ilyen találkozásra semmit nem adnak,
Okos telefonnal, röpke kapcsolatot messziről tartanak.
*
Hiába a szeretet ünnepe a karácsony,
Ha hiányzik a családom.

Szeretteink ölelő karjai, szavai, lelki eledel.
A telefon csak csevetel...
*

Pedig az idő eljár mindenki felett és a karácsony, még a szeretet ünnepe,
Összejönni, jókat enni, nagyokat beszélgetni, mesés... maga a lélek ünnepe.
Modern ember, már nem kívánja a látogatást, un mindenkit, nem megy,
Neki több ember és a beszélgetés velük, nemkívánatos elegy.
*
Míg teheted, gyűjtsd össze családod,
Ünnepeld velük a szép karácsonyt.

Szeretet melegétől áradó kis szoba,
Ott igazi, a karácsonyi lakoma.
*

Pedig milyen jó az, ha áll ott egy, nagyon szépen díszített karácsonyfa.
Rajta a gyertyák és a csillagszóró a feltétlen szeretet szórója!
Nagyot és finomakat enni, ez karácsonyi étek,
Ezt a szeretet ünnepén kihagyni, nagyon nagy vétek.
*
Szeretettől ragyogó arcok, szemek,
Minden fenyő dísznél szebben ragyognak, fényesebbek.

Oszd meg e ritka ünnepedet valakivel!
Szeretet, nem pótolható semmivel...
*

Így elmarad az ajándékozás, elmarad a csomagok bontása
És elmarad a kisebbek, a gyermekek, meg felnőttek ujjongása!
Vissza kéne térni a réghez, nem jó a világ e puritánsága!

Vecsés, 2017. szeptember 4. ? Szabadka, 2017. december 9. ? Kustra Ferenc- a verset én írtam, hozzá a 10 szavasokat, szerző-, és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. A 10 szavasok címe: ,,Karácsonyi gondolatok??

Az önmagukat túlzón szerető emberek,
Sosem a megbízhatóbb, legbátrabb emberek.

Nem lehet egy embertől olyat követelni,
Amire nem képes, nem adatott meg neki.

A halál óráját, nem lehet megválasztani,
Időpontra, célszerű nagy türelemmel várni.
Persze élet faramuci, közbejöhet bármi...

A környezeti csend már izgatottá válik,
Látni, a távolban már többször is villámlik?
Én békésen elalszok, csend, javamra válik.

Az élet nagyon igazságtalan, sokszor meg durva,
Én -sok szépet kaptam- köszönöm fél térdre borulva.

Karod kemény, rideg és érzéketlen, ahogy ölelő,
Szerelmed már nem érzem, olyan, mint egy régi temető?

Nagyságos uram, ön egy nagyszerű, jóságos ember,
Köszönöm, hogy ötven botütéssel... még agyon nem ver.

A pletyka táplálja a gyűlöletet, fokozott terjedésben,
Mint a láng, az elállt esőben, a szép kis fenyőerdőben.

Mocsár mozdulatlanságában, belesavanyodik az agyvelő,
Már nem is tudja, hogy milyen is a szép, napfényes, virágos mező!

Bombamentesítőknél dolgozok, mint öreg katona, ó, én magányosan!
Sokkal jobb, egyedül repkedni, mint tandem ernyővel lezuhanni párosban?

A Titanicot úgy építették, hogy az teljességgel elsüllyeszthetetlen?
Robbanás volt... tagadják, óceánban megtalálták négyezer méter mélyen?

Az emberek világának egyik, legundorítóbb vonása,
Hogy az áldozat immár nem számít! Minden hős-jogvédő, csak a
Terheltet védi, mert csak annak -bűnösnek- van emberi joga!

Vecsés, 2019. március 17. ? Kustra Ferenc - Gondolatok oximoronban?

Az erdőben kószáltam, Ivett!
Madárdalos csendben, ó, mi lett!
Vágy öntött? izzadtam,
Tán? hergeltem magam?
Majdhogynem elájultam! Ivett?

Ültem egy kidőlt fának törzsén,
Lábam támasztékon, kis rőzsén.
Közben, eszem rajtad,
Mikor fagyit faltad?
Ha itt ülnél velem, fa törzsén?

Erdőben egyedül, ó Ivett!
Madarak csicseregték? mi lett?
Eszem, csak rajtad jár,
Te leléptél immár?
Itten, nagyon hiányzol, Ivett!

Vecsés, 2019. április 12. ? Kustra Ferenc ? romantikus LIMERIK csokorban.

Télapóka! Hegyről lefelé,
Aztán lapos völgyben befelé
Gyere, ott a mi utcánk.
Úgy várunk, ez a dumánk.

(Bokorrímes)
Gyakoroltuk jóságot
Meg rólad az ábrándot,
Gyere, hozd ajándékot!

Szót is fogadtunk,
Jó is tanultunk,
Megettük a spenótot,
Gyere, gyere most legott!

(3 soros-zárttükrös)
Ablakba már kitettük a kis cipőt meg a hócsizmát,
Nehogy megcsússz, nem kell a hó, nem kívánunk csak hódarát?
Ablakba már kitettük a kis cipőt meg a hócsizmát.

Ne legyen kéltséged, evés előtt mindig mosunk kezet,
Így aztán fitten várjuk hátizsákos érkezésedet.
Oskolában is sokat beszélgettünk rólad,
Minden tégedet vár, beszélni akar rólad.

Az udvarunkban tengernyi, sok és nagy lángok között
Tegnap este is nagyon finom szalonna sütődött!
Forró teát is ittunk közbe,
Mulattunk téged felidézve.
Még apa és anya is nagyon vár,
Hogy hátizsákkal ide? gyere már.

Vecsés, 2020. május 26. ? Kustra Ferenc

Tél előn?

Sparherd előtt, régi karosszékben ücsörögtem?
Tél előn, jólesett, melegedtem.
A nyár már jó régen eltávozott,
De jövőre ellep járdát, rolót.

(tanka)
Szemerkél a hó?
Szél fú, földre hull - fagyos -
Zizegő levél.
Röpke emlék - rég volt nyár -
Dalod, szerelmi zsoltár.
**

Az ősz közben eltemette a nagy holt levél, tömeget,
Isteni színesek voltak, de ez nem jelentett eleget?
Sparherd előtt ültem és raktam rá a sok német brikettet,
Amikor meg elfogyott, lapátoltam bele tojásszenet!

(septolet -ek)
Alélt avar
Fák alatt
Vadvirágot takar.

Bokor alatt
Sünlak.
- avarból készült -
Az egész családnak.
*
Ősz temet
Faleveleket,
Színkavalkád odaveszett.

Köd szitál,
Tücsök nem muzsikál.
Egyedül bandukolok,
Betakarnak ködgomolyok.

(3 soros, zárt tükrös)
Ajtódon bekopogok,
Nyílnak emlékdobozok?
Ajtódon bekopogok.
**

Nem volt más tennivalóm, csak ülve melegedtem,
Sparherd előtt, régi karosszékben ücsörögtem?

(senrjú)
Hideg szél süvít,
Kandallómban tűz serceg.
Mélán szendergek.

Vecsés, 2019. augusztus 7. ? Szabadka, 2020. szeptember 18. ? Kustra Ferenc ? Az alapokat én írtam, a kiegészítő tankát, septolet -eket, 3 soros-zárttükrös -t és a senrjú -t, szerző,- és poéta társam Jurisin Szőke Margit. A mű címe: Egyedül bandukolok