Ahogy lassan megöregszik az ember, úgy szembesül vele,
Hogy az élet és a fiatalság boldogsága elszökött!
Az idő elmúlik nem áll meg, ki tudja; lesz e jövője?
Az öregkor bajjal jár és az élet már csak ilyen csökött.

Vecsés, 2015. január 18. – Kustra Ferenc József

(3 soros-zárttükrös)
Ha, Te a vágyad csillagszórásába fogsz,
Lelkem polcáról minden rosszat lerakodsz…
Ha, Te a vágyad csillagszórásába fogsz.

Bújjunk össze, legyünk együtt szerelmi vétkesek,
Így, lovagoljuk meg összefonódva éjeket,
Beléd bújok és az lesz a kéjem,
Ott bennem nem lesz semmi értelem…

(Bokorrímes)
Neked hagyom érző átölelésem,
Ide már nem kell, bíz' semmi védelem,
Szerelmetes testedbe megérkezem...

Megadjuk a módját, Te semmit senem, el nem kapkodsz,
Kielégülésünk után, Te semmin nem bosszankodsz…
Megadjuk a módját, Te semmit senem, el nem kapkodsz,

Jó szeretni veled,
Szép a kecses tested.
Oly' finom a lelked...

(Halmazrímes)
A vad testedre megéheztem,
Jó, ha puha melled érezem,
Ritmikádat igen élvezem,
Kis rezgéseid is észlelem,
A testedből árad… végzetem...

Vecsés, 2018. április 13. – Kustra Ferenc József – Ó, Te erotika… (Ebben íródott és Alloiostrofikus versformában!) A 3 soros-zárttükröst úgy kell olvasni, hogy az első és második sort egyben. Értékelni! Utána a 2. és 3. sort egyben és értékelni. A különbség adja a sava-borsát…

Vajúdik a tavasz…

Zajos a csendem,
Csendes hangja, zakatol.
Széles szivárvány!
*
Széles szivárvány,
Türelmesen vár békét.
Fönt, újabb felhők!
*
Fönt újabb felhők,
Zakatoló hangzavar.
Csendben figyelek!
*
Csendben figyelek
Hangok vértelensége…
Nagy-nagy mennydörgés…
*
Nagy-nagy mennydörgés…
Válogatok, zajokban.
Villám is lecsap!
*
Villám is lecsap,
Szénát viszek a lónak.
Nem esik újra!
*
Nem esik újra
Pedig jó… tavasz illat!
Lesz idén széna?
*
Lesz idén széna?
Ló még fiatal, élne...
Csöpög az eső.
*
Csöpög az eső,
Pont fölöttünk felhő sincs…
Villámgyors zápor.
*
Villámgyors zápor,
De dörgés erősödik.
Boldog esőzés.
*
Boldog esőzés.
Csendem, halkan zakatol.
Nagyon figyelek.
*
Nagyon figyelek!
Tavasz? Lehetetlenség.
Pedig, valóság.

Vecsés, 2017. augusztus 31. – Kustra Ferenc József – készült: zárt haiku-láncban, ahol az első sor, mindig azonos az előző utolsó sorával!

Hiányzotok… édes.

Messze vagy! Óh, de hiányzik az édes…
Mi szépséges combjaid között van, a mézédes.
Azt szeretem, ha kinyílt virág kelyhét mutatja,
Én adok hozzá szárt, hogy ne legyen belseje… csupasza.
De most, hogy nincs itt, én majd agyrohamot kapok,
Magaddal vitted és istentelen messzire utaztatok.

(Anaforás, 3 soros-zárttükrös, belső rímes)
Minden éjjel, sőt ébren is a virágkelyhedről álmodok,
Minden éjjel beleélem magam, vad románcra gondolok…
Minden éjjel, sőt ébren is a virágkelyhedről álmodok.

(Septolet)
Veletek lenni,
Megfogni,
Titeket csókolni…

Álmodozok,
Rátok gondolok,
Forró vágyamban tombolok,
Mikor voltál... visszagondolok!

Vecsés, 2018. július 29. – Kustra Ferenc József – íródott: erotikus, alloiostrofikus versformában.

(Anaforás, belső rímes, halmazrímes)
Aktívan élvezem a csendem,
Aktívan megélem a csendem,
Aktívan behálóz a csendem,
Aktívan humoros a csendem.
Aktívan toporgok a csendben,
Aktívan forrongok a csendben,
Aktívan hisztizek, a csendben,
Aktívan igyekszek, a csendben.

Csendem harangja bennem lakozik, ő a lélekharangom,
Harangozója nincs, így mondja… így hát, magamnak kongatom.

Reményem van, olyan, mint amikor szunnyad a parázs,
Lehet, hogy fellobban a láng, az lesz az igaz varázs.
De csak csendben sercegés nélkül… mint egy üres garázs.

Én csak folyvást csókolgatom, de nem adok okot a búnak…
De, már tudom, csendben ő az oka minden… nagy bánatúnak.
*
(Senrjon csokor)
Csendharmónia,
Mint égi zene, békés.
Rám telepedett.
*
Élet oltárán,
Csend, elmondja beszédét.
Hallgatás ára?
*
Lét emlékei
Tele vannak csend közzel…
Zajos hatás, nincs!
*
Csendben, csak azt szeretném, ha többet már nem csalódnék életemben!
Minden csak folyjon szépen, építőleg, a maradék életemben…

Vecsés, 2016. május 23. - Kustra Ferenc József