Idő 
Értékelés 
Értékelés A bíboros alkonyatról
Bíbor horizont
Festi be a tófelszínt.
Lassú sötétség…
*
Este, bronzszínű
Leplet húz magára ég.
Sötét láthatár…
*
Megnyúlt árnyékok,
Bíbor színűek lettek.
Fent felhőtlenség.
*
Bíbor csendesség,
Hosszan, mélán, felettünk!
Rohanó alkony…
*
Égszínkék világ,
Az esti bíbor égbolt….
Csend és alkonyat.
*
Habkönnyű szellő
Rét füvét fésülgeti.
Bíborló este.
*
Bíbor kimonót
Már felöltötte az ég.
Sötétség, közel.
*
Augusztus is
Lángol, esti fény, meleg.
Bíbor horizont.
*
Napsugár fénye,
Lassan horizontra ér.
Sötét-bíboros.
*
Esthajnalcsillag
Felébredt, lilás égkék.
Felhőtlen égbolt.
*
Alkonyóra már
Üti az esti felet!
Bíbor-mutató!
*
Lomhán elballag
Árnyék, bíborból éjbe.
Beesteledett.
Vecsés, 2017. május 25. Kustra Ferenc – íródott senrjú csokorban.
Bíbor horizont
Festi be a tófelszínt.
Lassú sötétség…
*
Este, bronzszínű
Leplet húz magára ég.
Sötét láthatár…
*
Megnyúlt árnyékok,
Bíbor színűek lettek.
Fent felhőtlenség.
*
Bíbor csendesség,
Hosszan, mélán, felettünk!
Rohanó alkony…
*
Égszínkék világ,
Az esti bíbor égbolt….
Csend és alkonyat.
*
Habkönnyű szellő
Rét füvét fésülgeti.
Bíborló este.
*
Bíbor kimonót
Már felöltötte az ég.
Sötétség, közel.
*
Augusztus is
Lángol, esti fény, meleg.
Bíbor horizont.
*
Napsugár fénye,
Lassan horizontra ér.
Sötét-bíboros.
*
Esthajnalcsillag
Felébredt, lilás égkék.
Felhőtlen égbolt.
*
Alkonyóra már
Üti az esti felet!
Bíbor-mutató!
*
Lomhán elballag
Árnyék, bíborból éjbe.
Beesteledett.
Vecsés, 2017. május 25. Kustra Ferenc – íródott senrjú csokorban.
(Senrjú)
A halál párja,
Életben nem véges tánc!
Élőkkel járja.
*
(HIQ)
A halál
Az élet része…
Élet ily’.
*
(HIAQ)
De egyszer mindennek
Eljön a vége emberhez…
Ez végül maradó.
***
(Senrjú)
A halál társa,
Táncolunk még, míg lehet.
Lép velünk halkan.
*
A halál árnyék,
Élet-léptek halkulnak.
Kísér mindvégig.
*
(HIQ)
Halál jön
Az élet útján...
Ez ilyen.
*
Halál szól,
Az élet némul...
Már közel.
*
(HIAQ)
De egyszer csak eljön,
A legvégső perc az úton...
És itt marad csendben.
*
Nincs mi megállítja,
Elér a csend és a zárás...
Marad: por és emlék.
Vecsés. 2025. június 1. – Siófok, 2025. június 24. Kustra Ferenc József- írtuk: 2 szerzősként az élet lefogyásáról… Az első blokkot én írtam, a másodikat Gránicz Éva, szerző-, és poéta társam.
A halál párja,
Életben nem véges tánc!
Élőkkel járja.
*
(HIQ)
A halál
Az élet része…
Élet ily’.
*
(HIAQ)
De egyszer mindennek
Eljön a vége emberhez…
Ez végül maradó.
***
(Senrjú)
A halál társa,
Táncolunk még, míg lehet.
Lép velünk halkan.
*
A halál árnyék,
Élet-léptek halkulnak.
Kísér mindvégig.
*
(HIQ)
Halál jön
Az élet útján...
Ez ilyen.
*
Halál szól,
Az élet némul...
Már közel.
*
(HIAQ)
De egyszer csak eljön,
A legvégső perc az úton...
És itt marad csendben.
*
Nincs mi megállítja,
Elér a csend és a zárás...
Marad: por és emlék.
Vecsés. 2025. június 1. – Siófok, 2025. június 24. Kustra Ferenc József- írtuk: 2 szerzősként az élet lefogyásáról… Az első blokkot én írtam, a másodikat Gránicz Éva, szerző-, és poéta társam.
Hétköznapi pszichológia…
(3 soros-zárttükrös)
Remény nélkül, pillanat hideg… de még rosszabb, ha lenne rideg,
Jaj nekünk, ha a pillanat rideg… szívünk ettől olyan hideg…
Remény nélkül, pillanat hideg… de még rosszabb, ha lenne rideg.
*
Ha remény szikrája fagyban ég,
Szívünkhöz a tavasz elér még.
Remény, ha van, nem fagy meg,
Szív dobban, s jön meleg.
**
(Bokorrímes)
Eme áldatlan helyzet elkezdi oldani lét vékony kérgét,
Eme helyzetet ember, ha nem tudja oldani, csak nézgél szét.
A remény a kistestvére létünknek, segít a tehetségnek,
Ha nincs csak jó vastagbőrű reménytelenség, jó szenvedésnek.
*
Remény vezet, ha kérgünk feslik,
Lét hajtása új fény... sejlik.
Remény támasz, ha minden roskad,
A belső fényünk sosem fonnyad.
**
(Katauta)
Tehetség, épp’ int,
Lám, tehetség… messze van.
Inkább szív-sirató van.
*
Készség hív, de távol van,
Szív sirat, remény alig van.
Tehetség int, de nincs nyoma,
Remény szól: „Lesz még dolga.”
**
(3 soros-zárttükrös duó)
A reményem a vágyam, mit nem tudok elmondani,
De, hogy holnap reggelre majd mi lesz, ki fog derülni…
A reményem a vágyam, mit nem tudok elmondani.
*
Mit elrejtek, vágy és remény,
De holnap majd teremhet fény.
**
Reményteljesülés nélkül nincsen szerethető élet,
Reménytelenségben pedig nincsen jó kilátás-élet…
Reményteljesülés nélkül nincsen szerethető élet.
*
Remény nélkül szív is fáradt,
Kilátás sincs, mert… néma-bánat fáradt.
**
(Bokorrímes)
De van egy mód: bízz, hogy az életed, jóra változzon,
Ez az egy mód, hogy a sérült lelked, nehogy távozzon…
De van egy mód: bízz, hogy az életed, jóra változzon.
*
Hitből nő ki remény fája,
Lélek gyógyul, ha van álma.
**
(HIQ)
Csak bízzál,
Ki sem segíthet!
Küzdj és bízz!
*
(Tíz szavas)
Csak bizalom nyit utat,
Hol lélek mélye, újra utat mutat.
Vecsés, 2025. május 18. – Siófok, 2025. június 8. Kustra Ferenc József- írtuk: Gránicz Éva szerzőtársammal, kétszerzősnek alloiostrofikus versben, Bosányi Alexandra Eszter „A remény-vesztett poéta hangja” c. verse, mint ötletadó alapján.
(3 soros-zárttükrös)
Remény nélkül, pillanat hideg… de még rosszabb, ha lenne rideg,
Jaj nekünk, ha a pillanat rideg… szívünk ettől olyan hideg…
Remény nélkül, pillanat hideg… de még rosszabb, ha lenne rideg.
*
Ha remény szikrája fagyban ég,
Szívünkhöz a tavasz elér még.
Remény, ha van, nem fagy meg,
Szív dobban, s jön meleg.
**
(Bokorrímes)
Eme áldatlan helyzet elkezdi oldani lét vékony kérgét,
Eme helyzetet ember, ha nem tudja oldani, csak nézgél szét.
A remény a kistestvére létünknek, segít a tehetségnek,
Ha nincs csak jó vastagbőrű reménytelenség, jó szenvedésnek.
*
Remény vezet, ha kérgünk feslik,
Lét hajtása új fény... sejlik.
Remény támasz, ha minden roskad,
A belső fényünk sosem fonnyad.
**
(Katauta)
Tehetség, épp’ int,
Lám, tehetség… messze van.
Inkább szív-sirató van.
*
Készség hív, de távol van,
Szív sirat, remény alig van.
Tehetség int, de nincs nyoma,
Remény szól: „Lesz még dolga.”
**
(3 soros-zárttükrös duó)
A reményem a vágyam, mit nem tudok elmondani,
De, hogy holnap reggelre majd mi lesz, ki fog derülni…
A reményem a vágyam, mit nem tudok elmondani.
*
Mit elrejtek, vágy és remény,
De holnap majd teremhet fény.
**
Reményteljesülés nélkül nincsen szerethető élet,
Reménytelenségben pedig nincsen jó kilátás-élet…
Reményteljesülés nélkül nincsen szerethető élet.
*
Remény nélkül szív is fáradt,
Kilátás sincs, mert… néma-bánat fáradt.
**
(Bokorrímes)
De van egy mód: bízz, hogy az életed, jóra változzon,
Ez az egy mód, hogy a sérült lelked, nehogy távozzon…
De van egy mód: bízz, hogy az életed, jóra változzon.
*
Hitből nő ki remény fája,
Lélek gyógyul, ha van álma.
**
(HIQ)
Csak bízzál,
Ki sem segíthet!
Küzdj és bízz!
*
(Tíz szavas)
Csak bizalom nyit utat,
Hol lélek mélye, újra utat mutat.
Vecsés, 2025. május 18. – Siófok, 2025. június 8. Kustra Ferenc József- írtuk: Gránicz Éva szerzőtársammal, kétszerzősnek alloiostrofikus versben, Bosányi Alexandra Eszter „A remény-vesztett poéta hangja” c. verse, mint ötletadó alapján.
Első, id. Kustra Ferenc volt a nagyapám,
Neje, Szivák Mária meg a nagymamám.
Foglakozása ácsmester volt, robotolt.
Nagymama, mint háztartásbeli otthon volt.
Nagyapa jó ember volt emlékszem,
Nem ért rá, nem sokat játszott velem.
Nagymama főzött és sütött tortát,
Ő csinálta a legjobb matutkát.
Róluk kevesebb, de jó az emlékem,
Nagyon szerettek, erre is emlékszem.
Sírjukon látom, kint van a fényképük,
Így nem halványul el kedves emlékük.
Gyermekkorom szép emlékei voltak,
Jó nevelésemhez hozzájárultak.
Sajnos örökké ök sem élhettek,
De a szívember tovább léteznek…
Vecsés, 1998. november 17. – Kustra Ferenc József- írtam: önéletrajzi írásként.
Neje, Szivák Mária meg a nagymamám.
Foglakozása ácsmester volt, robotolt.
Nagymama, mint háztartásbeli otthon volt.
Nagyapa jó ember volt emlékszem,
Nem ért rá, nem sokat játszott velem.
Nagymama főzött és sütött tortát,
Ő csinálta a legjobb matutkát.
Róluk kevesebb, de jó az emlékem,
Nagyon szerettek, erre is emlékszem.
Sírjukon látom, kint van a fényképük,
Így nem halványul el kedves emlékük.
Gyermekkorom szép emlékei voltak,
Jó nevelésemhez hozzájárultak.
Sajnos örökké ök sem élhettek,
De a szívember tovább léteznek…
Vecsés, 1998. november 17. – Kustra Ferenc József- írtam: önéletrajzi írásként.
Nyár van, minden virul és minden zöld,
Új élet fakad, jó a termőföld.
Edina első gyermekét várja,
Tűkön ül már, az Uncsi nagyanyja.
Én is be lettem fogva dolgozni,
Pelenkázó asztalt kell gyártani.
Lesz benne polc, sőt lesz az oldalán!
Ezt fogjuk használni, rögvest, talán?
Abba, régi kiságyban fog aludni,
Melyben Anyukája szokott tentizni.
Sőt hordani fogja, anyja kis ingét,
Ki gondolta, ennek lehetőségét?
Doktor Pajor Attila azt mondta,
Két hét kell még. Addig ő kihúzza.
Vagy jöjjön meg július végéig,
Mert szabadságra megy, álló hétig.
No, kölyök, fel van adva... ez a lecke,
Mikor jelenik meg a kis fejecske?
Jó doktor bácsi is szeretné látni,
Világra jövetelnél, asszisztálni…
Kis Vackot, én fognám már ölembe,
Nagyi meg tenné a fürdővízbe.
No, nem baj, e kis időt kivárjuk,
Hogy minden rendben legyen, drukkolunk.
Budapest, 1998. július 4. – Kustra Ferenc József- önéletrajzi írás.
Új élet fakad, jó a termőföld.
Edina első gyermekét várja,
Tűkön ül már, az Uncsi nagyanyja.
Én is be lettem fogva dolgozni,
Pelenkázó asztalt kell gyártani.
Lesz benne polc, sőt lesz az oldalán!
Ezt fogjuk használni, rögvest, talán?
Abba, régi kiságyban fog aludni,
Melyben Anyukája szokott tentizni.
Sőt hordani fogja, anyja kis ingét,
Ki gondolta, ennek lehetőségét?
Doktor Pajor Attila azt mondta,
Két hét kell még. Addig ő kihúzza.
Vagy jöjjön meg július végéig,
Mert szabadságra megy, álló hétig.
No, kölyök, fel van adva... ez a lecke,
Mikor jelenik meg a kis fejecske?
Jó doktor bácsi is szeretné látni,
Világra jövetelnél, asszisztálni…
Kis Vackot, én fognám már ölembe,
Nagyi meg tenné a fürdővízbe.
No, nem baj, e kis időt kivárjuk,
Hogy minden rendben legyen, drukkolunk.
Budapest, 1998. július 4. – Kustra Ferenc József- önéletrajzi írás.
