(LIMERIK csokor)
Én biz’ úgy szeretlek még, Margó!
Emlékszel, kirúgtál… Ez volt jó?
De nem feledhetlek,
Úgy csinálva élek…
Adnék egy nagy ágyat, ha az jó.
Ne hidd, hogy szívem még érted fáj!
A múlt csak egy régi, színes báj.
Az emlékek szállnak,
Vissza sosem járnak.
Ágyad egyedül tiéd... nem fáj.
Semmit nem tettem, Te ellened,
De utat szakítottad… élted?
Sorsban együtt veled,
Tetted… az eleged.
Te voltál mindenem, átélted?
Én nem akartam így... de féltél.
Élet sodort, mentem – nem jöttél.
Vártalak sokáig,
Nem jött válasz máig.
Elfogyott a remény, s Te néztél.
Idő torzít, eb tovább ugat…
Sors olyan, hogy nem mutat utat…
Vágyam tovább pezseg,
Hevem, még hentereg…
Boldoggá tennélek, az… utad!
Őrülten… szerettelek, kérlek!
Messze sodortak hideg éjek.
Távol vagy, én vártam,
De elhalt a vágyam...
Most is fáj... valahogy túl élek.
Vecsés, 2022. november 22. – Siófok, 2025. március 29. -Kustra Ferenc József– írtuk; romantikus LIMERIK csokorban - a páratlanokat én. [Joachim Ringelnatz (1883–1934) ’Én úgy szeretlek már’ c. verse, kétszerzős átirataként. Fordította: Mucsi Antal-Tóni műfordító] A párosok; szerző-, és poétatársam Gránicz Éva munkája.
Én biz’ úgy szeretlek még, Margó!
Emlékszel, kirúgtál… Ez volt jó?
De nem feledhetlek,
Úgy csinálva élek…
Adnék egy nagy ágyat, ha az jó.
Ne hidd, hogy szívem még érted fáj!
A múlt csak egy régi, színes báj.
Az emlékek szállnak,
Vissza sosem járnak.
Ágyad egyedül tiéd... nem fáj.
Semmit nem tettem, Te ellened,
De utat szakítottad… élted?
Sorsban együtt veled,
Tetted… az eleged.
Te voltál mindenem, átélted?
Én nem akartam így... de féltél.
Élet sodort, mentem – nem jöttél.
Vártalak sokáig,
Nem jött válasz máig.
Elfogyott a remény, s Te néztél.
Idő torzít, eb tovább ugat…
Sors olyan, hogy nem mutat utat…
Vágyam tovább pezseg,
Hevem, még hentereg…
Boldoggá tennélek, az… utad!
Őrülten… szerettelek, kérlek!
Messze sodortak hideg éjek.
Távol vagy, én vártam,
De elhalt a vágyam...
Most is fáj... valahogy túl élek.
Vecsés, 2022. november 22. – Siófok, 2025. március 29. -Kustra Ferenc József– írtuk; romantikus LIMERIK csokorban - a páratlanokat én. [Joachim Ringelnatz (1883–1934) ’Én úgy szeretlek már’ c. verse, kétszerzős átirataként. Fordította: Mucsi Antal-Tóni műfordító] A párosok; szerző-, és poétatársam Gránicz Éva munkája.
Tollamból, ha kifogy a tinta,
Mérgemben, papírra fogom… mint flinta.
*
Fújó szél zenél a villanydróton,
Lefújja, hajszál nem marad kabáton.
*
Lakodalomba jól is lehet lakni…
Persze nem kell, kezet letaposni.
*
Mosónő, vasalás után adjusztál.
Meztelen villanykörte nem fokuszál.
Pilóta katapultál.
*
Száraz kenyért rágva, felsértjük ínyt,
Utána még napokig érezzük kínt.
*
Kocsmában hajléktalan nem eszik… iszik.
Ha sokat, majd detoxba viszik.
*
Reggeli kakaóba, mártogatok egy kiflit,
Nem elég… még letépek serclit.
*
Meglepetéstől is eltorzulhat arc.
Lehet ellenfélnek, majd tán’ lelki harc.
*
Ember mindig csinál nagy hülyeséget,
Aztán meg nem érti lükeséget.
*
Szakács süt, főz, mi eszünk,
Mosogatáskor, mi már biz’ elmegyünk.
*
Koffert felnyitotta kapkodó kezekkel,
Boldogan mutatta, tele van szép könyvekkel.
*
Apámba hittem,
Anyám nem engedte.
Van hitem,
De sorsa… végzete.
Vecsés, 2015. július 2. – Kustra Ferenc József- 10 szavasokban…
Mérgemben, papírra fogom… mint flinta.
*
Fújó szél zenél a villanydróton,
Lefújja, hajszál nem marad kabáton.
*
Lakodalomba jól is lehet lakni…
Persze nem kell, kezet letaposni.
*
Mosónő, vasalás után adjusztál.
Meztelen villanykörte nem fokuszál.
Pilóta katapultál.
*
Száraz kenyért rágva, felsértjük ínyt,
Utána még napokig érezzük kínt.
*
Kocsmában hajléktalan nem eszik… iszik.
Ha sokat, majd detoxba viszik.
*
Reggeli kakaóba, mártogatok egy kiflit,
Nem elég… még letépek serclit.
*
Meglepetéstől is eltorzulhat arc.
Lehet ellenfélnek, majd tán’ lelki harc.
*
Ember mindig csinál nagy hülyeséget,
Aztán meg nem érti lükeséget.
*
Szakács süt, főz, mi eszünk,
Mosogatáskor, mi már biz’ elmegyünk.
*
Koffert felnyitotta kapkodó kezekkel,
Boldogan mutatta, tele van szép könyvekkel.
*
Apámba hittem,
Anyám nem engedte.
Van hitem,
De sorsa… végzete.
Vecsés, 2015. július 2. – Kustra Ferenc József- 10 szavasokban…
Születésnapra:
Isten éltessen
Zalán! Legyen jó bulid!
Érezd jól magad.
*
Fogorvosnál:
Majré, ne legyen!
Tátsd ki a szád: beletesz!
Bátorság, erény!
*
Szenvedés:
Kínzó fájdalom,
Lázas, izzó vágyában.
Fáradt ébredés.
*
Hit:
Hit az életben…
Hit, lélek szentségében…
Élet-csalódás…
*
Pozitívan:
Pozitív lét, nagy
Tettekre is sarkallhat.
Fogd! Lehetőség…
*
Szerencse:
Van életművész.
Szerencse, nagy segítő.
Kétszínű lehet?
*
Lét-harc:
Ki gyámoltalan,
Azt nagyok letapossák.
Ez biz’ nehéz harc…
*
Álom:
Szép szavak, élet
Érdekében segítség.
Álomvágy minden.
*
Hozzáállás:
Kell a jó? Biz’ nem.
Kell a rossz? Korlátlanul.
Ember sajátja…
*
Sors könyve:
Kellene jó lét!
Sors könyvébe nincs írva.
Csak erőlködés.
*
Pozitív eljárás:
Rosszul fordító…
Szerinte tökéletes…
Csak pozitívan…
Vecsés, 2015. április 17. –Kustra Ferenc József– íródott: senrjú csokorban.
Isten éltessen
Zalán! Legyen jó bulid!
Érezd jól magad.
*
Fogorvosnál:
Majré, ne legyen!
Tátsd ki a szád: beletesz!
Bátorság, erény!
*
Szenvedés:
Kínzó fájdalom,
Lázas, izzó vágyában.
Fáradt ébredés.
*
Hit:
Hit az életben…
Hit, lélek szentségében…
Élet-csalódás…
*
Pozitívan:
Pozitív lét, nagy
Tettekre is sarkallhat.
Fogd! Lehetőség…
*
Szerencse:
Van életművész.
Szerencse, nagy segítő.
Kétszínű lehet?
*
Lét-harc:
Ki gyámoltalan,
Azt nagyok letapossák.
Ez biz’ nehéz harc…
*
Álom:
Szép szavak, élet
Érdekében segítség.
Álomvágy minden.
*
Hozzáállás:
Kell a jó? Biz’ nem.
Kell a rossz? Korlátlanul.
Ember sajátja…
*
Sors könyve:
Kellene jó lét!
Sors könyvébe nincs írva.
Csak erőlködés.
*
Pozitív eljárás:
Rosszul fordító…
Szerinte tökéletes…
Csak pozitívan…
Vecsés, 2015. április 17. –Kustra Ferenc József– íródott: senrjú csokorban.
Születésnapra:
Isten éltessen
Zalán! Legyen jó bulid!
Érezd jól magad.
*
Fogorvosnál:
Majré, ne legyen!
Tátsd ki a szád: beletesz!
Bátorság, erény!
*
Szenvedés:
Kínzó fájdalom,
Lázas, izzó vágyában.
Fáradt ébredés.
*
Hit:
Hit az életben…
Hit, lélek szentségében…
Élet-csalódás…
*
Pozitívan:
Pozitív lét, nagy
Tettekre is sarkallhat.
Fogd! Lehetőség…
*
Szerencse:
Van életművész.
Szerencse, nagy segítő.
Kétszínű lehet?
*
Lét-harc:
Ki gyámoltalan,
Azt nagyok letapossák.
Ez biz’ nehéz harc…
*
Álom:
Szép szavak, élet
Érdekében segítség.
Álomvágy minden.
*
Hozzáállás:
Kell a jó? Biz’ nem.
Kell a rossz? Korlátlanul.
Ember sajátja…
*
Sors könyve:
Kellene jó lét!
Sors könyvébe nincs írva.
Csak erőlködés.
*
Pozitív eljárás:
Rosszul fordító…
Szerinte tökéletes…
Csak pozitívan…
Vecsés, 2015. április 17. –Kustra Ferenc József– íródott: senrjú csokorban.
Isten éltessen
Zalán! Legyen jó bulid!
Érezd jól magad.
*
Fogorvosnál:
Majré, ne legyen!
Tátsd ki a szád: beletesz!
Bátorság, erény!
*
Szenvedés:
Kínzó fájdalom,
Lázas, izzó vágyában.
Fáradt ébredés.
*
Hit:
Hit az életben…
Hit, lélek szentségében…
Élet-csalódás…
*
Pozitívan:
Pozitív lét, nagy
Tettekre is sarkallhat.
Fogd! Lehetőség…
*
Szerencse:
Van életművész.
Szerencse, nagy segítő.
Kétszínű lehet?
*
Lét-harc:
Ki gyámoltalan,
Azt nagyok letapossák.
Ez biz’ nehéz harc…
*
Álom:
Szép szavak, élet
Érdekében segítség.
Álomvágy minden.
*
Hozzáállás:
Kell a jó? Biz’ nem.
Kell a rossz? Korlátlanul.
Ember sajátja…
*
Sors könyve:
Kellene jó lét!
Sors könyvébe nincs írva.
Csak erőlködés.
*
Pozitív eljárás:
Rosszul fordító…
Szerinte tökéletes…
Csak pozitívan…
Vecsés, 2015. április 17. –Kustra Ferenc József– íródott: senrjú csokorban.
Digitális fények, pixelek varázsa,
Képernyők erdeje hív, csábít magába.
Billentyűk ezüstje ujjaid igája,
Szüntelenül táncol, élményekre várva.
Napsugártól édes, aranyló vaklárma.
- „A világ kívül él” – suttogja anyácska.
Dac felel és szemek keserű izzása:
- „Valóságos ez is! A kintit kiváltja!”
Szívdobbanás búgja, unalom a málha.
Kiborgként ellenben csúcsélmény a játszma,
Immerzív látványok korlátlan csatája,
Virtuális terek végtelen magánya.
Beszélgetés indul, családjuk javára;
Online és offline lét - mi a megoldása?
Legfájóbb megélés az ősök számára:
Távolság, ridegség, kapcsolat hiánya.
Konzulens és szülő egyaránt belátja;
a net nem ellenség, de nem is a barátja,
eszköz csak, praktikus, kétirányú utca.
Sorsunk a kezünkben, egyensúly a kulcsa.
Képernyők erdeje hív, csábít magába.
Billentyűk ezüstje ujjaid igája,
Szüntelenül táncol, élményekre várva.
Napsugártól édes, aranyló vaklárma.
- „A világ kívül él” – suttogja anyácska.
Dac felel és szemek keserű izzása:
- „Valóságos ez is! A kintit kiváltja!”
Szívdobbanás búgja, unalom a málha.
Kiborgként ellenben csúcsélmény a játszma,
Immerzív látványok korlátlan csatája,
Virtuális terek végtelen magánya.
Beszélgetés indul, családjuk javára;
Online és offline lét - mi a megoldása?
Legfájóbb megélés az ősök számára:
Távolság, ridegség, kapcsolat hiánya.
Konzulens és szülő egyaránt belátja;
a net nem ellenség, de nem is a barátja,
eszköz csak, praktikus, kétirányú utca.
Sorsunk a kezünkben, egyensúly a kulcsa.