Hétköznapi pszichés meditáció… mert a háborút sokak, még bankkölcsönből is támogatnák…

Az idő elszáll
Elrohannak napok is.
Holnapok sorban…

Tavasz után nyár,
Jön-megy költöző madár.
Holnapok sorban…

Jövő nem ismert.
Ki tudja mit hoz zsákban.
Holnapok sorban…

Most nincs javulás,
Szomszéd háború folyik.
Holnapok sorban…

Háború tovább
Folyik… sok a pénzéhes.
Holnapok sorban…

Ígéret bőven,
Halottaknak... könnyei.
Holnapok sorban…

Reményük semmi,
Jövőben tán’ semmi nincs.
Holnapok sorban…

Alig van tán’ nem
Korrupt vezető… szerte.
Holnapok sorban…

Megbízható csak…
Biblia… ki tartja be?
Holnapok sorban…

Háború marad…
Vagy, lesz élet… békébe?
Holnapok sorban…

Gyál, 2025. január 28. -Kustra Ferenc József- íródott: Félhaiku láncban. A gazdag, de nyerészkedő kapitalistákat, csak a háborús helyzet élteti. A halottaknak nem osztottak kártyát… A halál a kaszálásban nem fárad…

Az élet –az enyém- hegyormok halmazából áll,
A következő mindig föntről jól szól rám… másszál!
Az élet –az enyém- hegyormok halmazából áll.
*

(Septolet)
Állandó életnyűgök
Dadogva gügyögők,
Érdeklődők…

Magas hegyormok,
Oldalában ott lakók…
Boldog maradok?
Reményem vagyok?
*

(Senrjon)
Távoli határokon,
Reményfény, szembe… be nem villant!
Kanyarban nézni?
*

(Septolet)
Hegyormok ott állnak,
Nem bénáznak
Rám várnak…
Engem akarnak?

Szólnak: másszál,
Ne tétovázzál,
Vágyódjál…

Vecsés, 2020. november 21. – Kustra Ferenc József- íródott: alloiostrofikus vers formában, önéletrajzi írásként!

Hétköznapi pszichológia

{Septolet}
Lélek,
Érzelem,
Nem félek,
Nem félem…

Lelkem kitárom,
Nézek körül ködben, nem bánom…
Vágyom…
*

{Keresztrím}
Az emberi lélek épp' olyan, hogy nem árt neki,
Ha néhanapján, de kissé meghunyászkodik.
Olyankor jó, ha keresi a fényt távol, messzi…
Mert bebetonozódott, ködben nem látszódik.
*

{Kínai versforma; "Shiliuziling" Szótagszám=1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa- (x=szabad)}
Ám
Én lelkemben az énem…
Sorsom üt!
Jobb lesz? Nem félem…

Vecsés, 2019. április 3. – Kustra Ferenc József- íródott: alloiostrofikus versformában, önéletrajzi írásként.

A tavasz…

Itt van biz’ tavasz már.

Mi egy új életszakasz,
Így derű felé haladsz.
Itt van már a tavasz.

Élvezhetjük a jó időt,
A kellemes langy levegőt.

Itt van várt tavasz már.

Jó kiszabadulni lakásból,
Meg kell szabadulni… kabáttól.

Vecsés, 2019. március 28. – Kustra Ferenc József – 9 soros versforma.

Meditáció pszichés alapokon…

Az életében, mindenkinek vannak bizony kis-dolgai,
De keveseknek adatik meg, hogy legyenek nagy-dolgai…
Kis-dolog-e, ha a vízből pára, majd nagy felhő lesz?
Nagy-dolog-e, ha a felhő vízcseppekként, eső lesz?

Kis-dolog-e akaratlanul, de valakit megölni?
Nagy-dolog-e háborúban sok embert csak úgy lelőni?
Kis-dolog-e az embertömegek felett uralkodni?
Nagy-dolog-e otthon egy rabszolga-cselédet tartani?
Kis-dolog-e az utcán, egy ártatlan embert megverni?
Nagy-dolog-e ártatlan kutyakölyköt vízbe fojtani?

Az élet, sokaknak egészen mást, keveset jelent,
És keveseknek jelent, élhetően nagy végtelent.
Van kit a saját elborult agya irányít,
És van, kit teljesülhetetlen álom ámít.

Meg az emberek kb. tízévente biz' megváltoznak,
Persze vannak, kiknél az alapok nem másulnak.
Van ki töményen, a sűrűben éli életét,
És van, kinek a jellemzőség adja meg létét.

Kis-dolgok-e ezek, vagy mind nagyok?
Kérdés, elvégezni mit akarok?

Nincs az életre két teljesen egyforma recept,
Vagy beszélhetsz tájszólásba, de érted a nyelvet.
Ki tudja, kis-dolog neked, ami másnak nagy,
A légúti járvány is múlik, majd ha megfagy…

Vecsés, 2015. július 23. – Kustra Ferenc József