Idő 
Értékelés 
Értékelés Vizionálgatás az élet céljáról…
Életsúly vállon!
Meditáló agyat nyom!
Elbuktató rög!
Hallgatagon viselem
Sorsom. Hordom keresztem.
*
Megtört ifjúság
Nyomasztja gondolkodást.
Rákfene, múltban.
Egy korai rossz döntés,
Nincs visszaút, sem lépés.
*
Élet értelme
Lehet, ki sem alakult…
Alakulás, rossz…
Volt remény? Odaveszett,
Halálra ítéltetett.
*
Cél a létezés?
Napsugár is csak éget!
Partnerkapcsolat?
Ha nincs kivel, csak szenvedsz…
Éget, mint só a sebet.
*
Az öregség, nem
Lábadozás! Sorscsapda!
Élet értelme?
Szép öregség? Délibáb...
Csak pár emlék, lelki táp.
*
Torzak mosolyok,
Szögletes könny, csak pereg…!
Boldog lét nincsen?
Rút vigyor, fáj életem,
Könny szilánk sebzi szemem.
Vecsés, 2017. május 29. – Kustra Ferenc – Szabadka, 2017. július 19. – A haikukat én írtam, alá a verset, szerző ás poéta társam, Jurisin (Szőke) Margit. A vers címe: „Érzékcsalódás”.
Életsúly vállon!
Meditáló agyat nyom!
Elbuktató rög!
Hallgatagon viselem
Sorsom. Hordom keresztem.
*
Megtört ifjúság
Nyomasztja gondolkodást.
Rákfene, múltban.
Egy korai rossz döntés,
Nincs visszaút, sem lépés.
*
Élet értelme
Lehet, ki sem alakult…
Alakulás, rossz…
Volt remény? Odaveszett,
Halálra ítéltetett.
*
Cél a létezés?
Napsugár is csak éget!
Partnerkapcsolat?
Ha nincs kivel, csak szenvedsz…
Éget, mint só a sebet.
*
Az öregség, nem
Lábadozás! Sorscsapda!
Élet értelme?
Szép öregség? Délibáb...
Csak pár emlék, lelki táp.
*
Torzak mosolyok,
Szögletes könny, csak pereg…!
Boldog lét nincsen?
Rút vigyor, fáj életem,
Könny szilánk sebzi szemem.
Vecsés, 2017. május 29. – Kustra Ferenc – Szabadka, 2017. július 19. – A haikukat én írtam, alá a verset, szerző ás poéta társam, Jurisin (Szőke) Margit. A vers címe: „Érzékcsalódás”.
Versben, HIAQ –ban, apevában, 10 szavasban meditált a szerzőpáros.
(HIAQ)
Marcangol fájdalom,
Csatát vív, szív és értelem.
Egál! Győztes nincsen.
*
Magamba roskadva... vívom,
Magamba vívódva... vívom.
Harcom, mi eredménytelen...
Harc és olyan reménytelen!
*
(apeva)
Nem
Bírom
Tovább már!
Feladom! Nincs
Kiért, nincs miért.
*
Magamat emésztve... vívom
Harcom, de nem irányítom...
(10 szavas)
Vágytól sorvad testem…
Könnyeim nyelem.
Fordulnék széllel szembe...
Mi értelme?
Vecsés, 2013. augusztus 8. – Szabadka, 2017. május 7. – Kustra Ferenc József - A verset én írtam, hozzájuk a HIAQ –t, az apevát és a 10 szavast, szerző- és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A kiegészítők ugyanarról szólnak, csak más megvilágításban és beleolvadtak a verscímbe.
(HIAQ)
Marcangol fájdalom,
Csatát vív, szív és értelem.
Egál! Győztes nincsen.
*
Magamba roskadva... vívom,
Magamba vívódva... vívom.
Harcom, mi eredménytelen...
Harc és olyan reménytelen!
*
(apeva)
Nem
Bírom
Tovább már!
Feladom! Nincs
Kiért, nincs miért.
*
Magamat emésztve... vívom
Harcom, de nem irányítom...
(10 szavas)
Vágytól sorvad testem…
Könnyeim nyelem.
Fordulnék széllel szembe...
Mi értelme?
Vecsés, 2013. augusztus 8. – Szabadka, 2017. május 7. – Kustra Ferenc József - A verset én írtam, hozzájuk a HIAQ –t, az apevát és a 10 szavast, szerző- és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A kiegészítők ugyanarról szólnak, csak más megvilágításban és beleolvadtak a verscímbe.
Megy a felhívásom…
(3 soros-zárttükrös)
Hah! Hogy én a szerető emberiséget mennyire akarom…
Mindennap meditálok ezen és így telik majd' minden napom…
Hah! Hogy én a szerető emberiséget mennyire akarom.
*
Így aztán egyedül vagyok, tollamból kisercenget a magány,
Pedig én keresem az együttműködést, mint utcai vagány…
Így aztán egyedül vagyok, tollamból kisercenget a magány.
Szavak és a mondatok hiába töltik ki a soraimat,
Az emberek bizony olyanok, nem fogadják indokaimat...
Az igazság, hogy az életvonatok jönnek vagy mennek,
Vannak többen, amik engemet kanyarban is előznek,
És bizony látni, hogy ott régi mulatságok tetőznek.
Most az újévben emberek régi utakon előznek?
(3 soros-zárttükrös)
Itt az újév is és vajon minden megy tovább a régiben?
Jobb híján kutakodunk mindannyian a rongyos fecniben?
Itt az újév is és vajon minden megy tovább a régiben?
*
(Septolet)
Csak együttműködni!
Egymásra nézni…
Nevetve ökörködni…
Emberi faj!
Minek nektek baj?
Inkább szeretve;
Együttműködve…
*
Hol vagytok Ti régi játszótársak, kik még velem gondolkoztok?
Az emberiség sok-sok baján ezzel és együtt javíthattok!
(Anaforás, belső rímes, önrímes)
Várhatjuk a kegyelmet, de idő mutatja, hogy úgysem jön el.
Várhatjuk a kegyelmet, talán nem érdemeljük, úgysem jön el…
Várhatjuk a kegyelmet, bízzunk még tovább… talán később jön el?
Mondja nekünk a dal is; „szeressük egymást gyerekek…”
Én meg szeretném, hogy szeretetteljesek legyetek…
Vecsés, 2019. december 23. – Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában.
(3 soros-zárttükrös)
Hah! Hogy én a szerető emberiséget mennyire akarom…
Mindennap meditálok ezen és így telik majd' minden napom…
Hah! Hogy én a szerető emberiséget mennyire akarom.
*
Így aztán egyedül vagyok, tollamból kisercenget a magány,
Pedig én keresem az együttműködést, mint utcai vagány…
Így aztán egyedül vagyok, tollamból kisercenget a magány.
Szavak és a mondatok hiába töltik ki a soraimat,
Az emberek bizony olyanok, nem fogadják indokaimat...
Az igazság, hogy az életvonatok jönnek vagy mennek,
Vannak többen, amik engemet kanyarban is előznek,
És bizony látni, hogy ott régi mulatságok tetőznek.
Most az újévben emberek régi utakon előznek?
(3 soros-zárttükrös)
Itt az újév is és vajon minden megy tovább a régiben?
Jobb híján kutakodunk mindannyian a rongyos fecniben?
Itt az újév is és vajon minden megy tovább a régiben?
*
(Septolet)
Csak együttműködni!
Egymásra nézni…
Nevetve ökörködni…
Emberi faj!
Minek nektek baj?
Inkább szeretve;
Együttműködve…
*
Hol vagytok Ti régi játszótársak, kik még velem gondolkoztok?
Az emberiség sok-sok baján ezzel és együtt javíthattok!
(Anaforás, belső rímes, önrímes)
Várhatjuk a kegyelmet, de idő mutatja, hogy úgysem jön el.
Várhatjuk a kegyelmet, talán nem érdemeljük, úgysem jön el…
Várhatjuk a kegyelmet, bízzunk még tovább… talán később jön el?
Mondja nekünk a dal is; „szeressük egymást gyerekek…”
Én meg szeretném, hogy szeretetteljesek legyetek…
Vecsés, 2019. december 23. – Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában.
A vakember visszanéz,
De nem lát se rosszat, se szépet…
Sorsrontó élet!
A vakember visszanéz,
Fölismeri múltja hibáit!
Reménytelenség…
A vakember visszanéz,
Sok emléke gyorsan föltolul!
Újra… nincs remény…
A vakember visszanéz,
Lelke, emlékekben fürdőzik.
Halványult képek…
A vakember visszanéz,
Magában sorol… szép emléket!
Újra, lélekben…
A vakember visszanéz,
Látja is, hogy ő fehér-botos…
Sors átváltozás…
Vecsés, 2021. május 30. – Kustra Ferenc József – Íródott: félhaiku-lánc szerű, anaforás senrjon csokorban, Horváth Edit Fresh: Körbezárt világom c. verse ihletésével.
De nem lát se rosszat, se szépet…
Sorsrontó élet!
A vakember visszanéz,
Fölismeri múltja hibáit!
Reménytelenség…
A vakember visszanéz,
Sok emléke gyorsan föltolul!
Újra… nincs remény…
A vakember visszanéz,
Lelke, emlékekben fürdőzik.
Halványult képek…
A vakember visszanéz,
Magában sorol… szép emléket!
Újra, lélekben…
A vakember visszanéz,
Látja is, hogy ő fehér-botos…
Sors átváltozás…
Vecsés, 2021. május 30. – Kustra Ferenc József – Íródott: félhaiku-lánc szerű, anaforás senrjon csokorban, Horváth Edit Fresh: Körbezárt világom c. verse ihletésével.
Meditálás a lélekről… versben és HIAQ -ban.
Akinek a lelke vára bevehetetlen,
Annak a magánya kiküszöbölhetetlen…
Ki nem engedi, hogy
Szeressék, lelke elhervad.
Magányra ítélt lesz.
*
Ki a létét nem érti,
Az, életét, hogy éli?
Először mindig értsd meg tenmagadat,
Aztán propagáld eszed, önmagadat.
Ismerd meg önmagad,
Akkor élheted életed.
Máris bizonyíthatsz.
*
Lélek súlyos terhe, nyomasztólag hat rád?
Ez bizony, oly’ minthogy leveszed a ruhád…
Lélek terhét levenni, nem is olyan egyszerű,
Evidens, hogy ezt hinni, nagyon is meseszerű.
Lélekfánk is ágas-bogas, de fűrészelni nem lehet,
Meg kell érte küzdeni, hogy leakaszthassuk terheket.
Lelked terhe nehéz.
Szabaddá tenni nem könnyű.
Küzdj! Vedd hát le terhét.
*
Meg kell dolgozni,
Fel kell dolgozni
A problémákat, az élethelyzeteket,
Akkor talán bejárhatjátok mennyeket.
csak így segíthetsz magadon.
Ismerd fel az okát,
Akkor könnyíthetsz lelkeden.
Had szálljon az égig...
*
Ha a lelket eluralja egy érzése, azzal nem lehet mit kezdeni,
De, dolgozni a témán, akkor küzdeni kell, lehetőséget keresni.
Ha érzelemdús lesz,
Ne fogd vissza, engedd útra.
Adj lehetőséget.
*
Akinek a lelke bezárkózott a palotába,
Annak lehet, hogy bele is tört már, a kulcs a zárba!
A lelkünk, az a mienké, azt nekünk kell kezelni,
Ez nem elhagyott ló pata, hogy tovább lehet menni…
Ne zárd kalitkába,
Ápold lelked! Ne hagyd cserben.
Így lelsz lelki békét.
*
Az élet tele van kisebb-nagyobb tragédiákkal,
Örökre visszavonhatatlan anomáliákkal.
Vecsés, 2016. december 20. – Szabadka, 2017. október 5. – Kustra Ferenc - A verset én írtam, bele a HIAQ- kat szerző-, és poétatársam, Jurisin Szőke Margit! A HIAQ csokor címe: ,,Ápold lelked’’
Akinek a lelke vára bevehetetlen,
Annak a magánya kiküszöbölhetetlen…
Ki nem engedi, hogy
Szeressék, lelke elhervad.
Magányra ítélt lesz.
*
Ki a létét nem érti,
Az, életét, hogy éli?
Először mindig értsd meg tenmagadat,
Aztán propagáld eszed, önmagadat.
Ismerd meg önmagad,
Akkor élheted életed.
Máris bizonyíthatsz.
*
Lélek súlyos terhe, nyomasztólag hat rád?
Ez bizony, oly’ minthogy leveszed a ruhád…
Lélek terhét levenni, nem is olyan egyszerű,
Evidens, hogy ezt hinni, nagyon is meseszerű.
Lélekfánk is ágas-bogas, de fűrészelni nem lehet,
Meg kell érte küzdeni, hogy leakaszthassuk terheket.
Lelked terhe nehéz.
Szabaddá tenni nem könnyű.
Küzdj! Vedd hát le terhét.
*
Meg kell dolgozni,
Fel kell dolgozni
A problémákat, az élethelyzeteket,
Akkor talán bejárhatjátok mennyeket.
csak így segíthetsz magadon.
Ismerd fel az okát,
Akkor könnyíthetsz lelkeden.
Had szálljon az égig...
*
Ha a lelket eluralja egy érzése, azzal nem lehet mit kezdeni,
De, dolgozni a témán, akkor küzdeni kell, lehetőséget keresni.
Ha érzelemdús lesz,
Ne fogd vissza, engedd útra.
Adj lehetőséget.
*
Akinek a lelke bezárkózott a palotába,
Annak lehet, hogy bele is tört már, a kulcs a zárba!
A lelkünk, az a mienké, azt nekünk kell kezelni,
Ez nem elhagyott ló pata, hogy tovább lehet menni…
Ne zárd kalitkába,
Ápold lelked! Ne hagyd cserben.
Így lelsz lelki békét.
*
Az élet tele van kisebb-nagyobb tragédiákkal,
Örökre visszavonhatatlan anomáliákkal.
Vecsés, 2016. december 20. – Szabadka, 2017. október 5. – Kustra Ferenc - A verset én írtam, bele a HIAQ- kat szerző-, és poétatársam, Jurisin Szőke Margit! A HIAQ csokor címe: ,,Ápold lelked’’
