A szerelem 100%-os
Nem mint mi
Én 50, te 50
Így együtt 100

Sírok ha látlak
Sírok ha nem
Mi ez ha nem szerelem?
De az

Marad a fájdalom
Te nem
Ő belém ivódott
Te nem

Ég a bőröm a kezed alatt
Tehát fáj is, meg nem is
Nem jutok szóhoz, de ordítok
Adok ki hangot, és mégsem

Szemem könnybe lábad
De nevetek
A szemed mosolyog
De a szád mást mond

Nevetünk és sírunk
Saját nyomorunkon
Fáj e a szerelem?
Azt mondjuk

Boldog vagyok,de csalódok
Akkor ez boldogság?
Nem
Csak szerelem

Lágy tavasznak
szikrázó virága.
Életed legyen
életem boldogsága.
Szürkület ne érje
szikrázó fényem.
Kicsi szíved óhajtom.
LÉGY A VŐLEGÉNYEM!

Kövek,kövek kőrengeteg
hol van a lelketek?
Szürke színbe burkolózva
szerelmem,rejtitek.
Vad víz mossa arcotok
szél veri az álmot,
Mutassátok merre menjek
hol a boldogságom.

Kicsi angyal vagy nekem
beragyogod az életem.
Nélküled egy senki vagyok,
még a nap se úgy ragyog.
Te vagy életem boldogsága,
a szívem vérző rózsája.
Kis fiam nagyon szeretlek,
és csak te kellesz nekem.

Álmaim emlékét élem
Ősi vadrózsa titkod kutatom.
Elmerülve állok ékkő tükör árnyékodtól
Amely teljesen a szívemig csordult.
-Mond,ki vagy te drága?

Arany lábad nyomán liliom
Illata fénylik-látod! Rád találtam
Mégis,itt e szomorú földön.
Mert te vagy erkölcsnek,tűznek,
vágynak,kéjnek eredője.

Gyötrelem nélküled az életem
Félelmeim márvány oszloppá magasodnak.
Felhőkben sebzett angyalok
Zuhannak lelkem elé.

Szempillám elé festették
Istenek az arcod,
Szerelmes esőcseppek
Ölelkeznek pici melleden.
Viharban hajladozó fák
Érzéki csípőd báját idézik.

Magamban űzlek folyton
Ébredéstől az elmúlásig
Kínoktól a boldogságig.
Mert asszonyom,társam vagy már
az asszonyok között.

Menedéket adsz, nekem az elveszettnek
Mint egy szétdúlt elhagyott,elfeledett
Öreg temetőben a meg sárgult mészkő
Erezeten, Krisztus teste a kereszten.
Mint Krisztus teste a kereszten.