Idő 
Értékelés 
Értékelés Mereven bámulok
Álmélkodó rosszallással,
Arra, mi nem tetszik.
*
Lehetetlen az, mit
Én nem tudok megcsinálni.
Rosszak, körülmények.
*
A hideg kávémat
Iszom, nem megyek innen el.
Most lesz még csak a nyár.
*
Az új fészekrakás.
Toll nélküli az esküvő.
A közös otthon új.
*
A Hold ágyadba néz,
Bekukucskál kékes sugár!
Alszol, nagyon horkolsz.
*
Hold, itten nem számít.
Két köntös is fellebbenhet.
Már nincsen horkolás.
*
Reggel majd Hold elmegy
Föld túloldalán elalszik.
Felhős lett az idő.
*
A szavak, holt sora...
Érzések, szavak, egyveleg.
Mindennel felérhet.
*
Kihez forduljak, hogy
Lecsökkenjen a távolság?
A szerencse felé?
*
Sárga rózsa csokor
Szirmai, már mind hervadnak.
Szárazság. Vízhiány.
*
Pihenget a csend is.
Még hegyorom is lepihen.
Esti harangszó száll.
*
Kertem már nem terem,
Meleg szárazság a károm…
Esőváró táncok…
*
Kombájn vágja búzát,
Kinyílt pipacsot letarol.
Mezítláb a tarlón…
*
Nagyon szép alkotás,
Távlataid végtelenek.
Pazar eszmeiség…
*
Életem az álom…
Utazok élet tengerén…
Realitás vágyam…
*
Csak magam vagyok, az
Oly’ sűrű rengetegemben.
Szabadság: álmomban.
*
Elrohant az élet,
Közben hajtja benned, véred.
Büszkeség, reménység…
*
Félszeg vagy? Félszegen
Nem tudsz intézni semmit sem.
Végy erőt magadon.
*
Álomba borul, ma!
Holdfényfüggöny teríti be.
Reggel átöltözik.
*
Kezek remegőek?
Játékos ujjak csak voltak?
Rozsda, győz test felett!
*
Nagy láng, már lelohadt.
A lélekparázs, még izzik!
Fáradt, elmúlt élet.
*
Erre száll kékmadár,
Ujjongó csiviteléssel.
Nem hagyott is semmit.
*
Könnyekben úszok és
Fuldoklok. Párás a látás.
Nekem, kell kékmadár.
Vecsés, 2015. július 24. - Kustra Ferenc József – íródott: HIAQ –ban…
Álmélkodó rosszallással,
Arra, mi nem tetszik.
*
Lehetetlen az, mit
Én nem tudok megcsinálni.
Rosszak, körülmények.
*
A hideg kávémat
Iszom, nem megyek innen el.
Most lesz még csak a nyár.
*
Az új fészekrakás.
Toll nélküli az esküvő.
A közös otthon új.
*
A Hold ágyadba néz,
Bekukucskál kékes sugár!
Alszol, nagyon horkolsz.
*
Hold, itten nem számít.
Két köntös is fellebbenhet.
Már nincsen horkolás.
*
Reggel majd Hold elmegy
Föld túloldalán elalszik.
Felhős lett az idő.
*
A szavak, holt sora...
Érzések, szavak, egyveleg.
Mindennel felérhet.
*
Kihez forduljak, hogy
Lecsökkenjen a távolság?
A szerencse felé?
*
Sárga rózsa csokor
Szirmai, már mind hervadnak.
Szárazság. Vízhiány.
*
Pihenget a csend is.
Még hegyorom is lepihen.
Esti harangszó száll.
*
Kertem már nem terem,
Meleg szárazság a károm…
Esőváró táncok…
*
Kombájn vágja búzát,
Kinyílt pipacsot letarol.
Mezítláb a tarlón…
*
Nagyon szép alkotás,
Távlataid végtelenek.
Pazar eszmeiség…
*
Életem az álom…
Utazok élet tengerén…
Realitás vágyam…
*
Csak magam vagyok, az
Oly’ sűrű rengetegemben.
Szabadság: álmomban.
*
Elrohant az élet,
Közben hajtja benned, véred.
Büszkeség, reménység…
*
Félszeg vagy? Félszegen
Nem tudsz intézni semmit sem.
Végy erőt magadon.
*
Álomba borul, ma!
Holdfényfüggöny teríti be.
Reggel átöltözik.
*
Kezek remegőek?
Játékos ujjak csak voltak?
Rozsda, győz test felett!
*
Nagy láng, már lelohadt.
A lélekparázs, még izzik!
Fáradt, elmúlt élet.
*
Erre száll kékmadár,
Ujjongó csiviteléssel.
Nem hagyott is semmit.
*
Könnyekben úszok és
Fuldoklok. Párás a látás.
Nekem, kell kékmadár.
Vecsés, 2015. július 24. - Kustra Ferenc József – íródott: HIAQ –ban…
Nyugalmas a Balaton partja, alszik a nádas is,
Gólyák állnak fél lábon, miért nem- zörren a haraszt?
Melegben a csendes pihenő antiszociális?
Gólyák meg éheznek, nincs nekik picikényi malaszt!
*
Kínai versforma; Tizenhat szótag "Shiliuziling" 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa
Tó.
Cirógató, csábító.
Cakóknak
Hallal kábító.
**
A csomómentes káka nagyra nőtt, melegben nagyot szundít,
A békák meg a tövében féltve őrzik a sok kis ebit.
Az egyik gólya csak annyit tett, hogy letette a lábát,
Valamire fölfigyelt és ez már elverte az álmát.
*
Kínai versforma; „bambuszliget”: 4x7 szótag „Zhuzchici” = Rímképlet aaxa
Nádasban jó maradni,
Békés dalra fakadni.
Fészkelőkből, békákból,
Kell hozzá egy csapatnyi.
**
Egyedül erre hemzsegett egy motorcsónakos vadállat,
Fordulva, akkor hullámot csapott, beijedt a sok állat!
Ha ez lett volna a déli tünemény-fény, kérünk még párat.
*
Kínai versforma; Tizenhat szótag "Shiliuziling" 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa
Nyár!
Tudom, hogy csak reám vár.
Szépsége
Bús szívembe zár.
**
A kisebb halak beijedtek és menekülnének, de látja a gólya!
A békák meg ugrottak is, a hosszú-lábú, hosszú-csőrű meg ezt látta.
Össze is kapkodott pár falatot, így le is tudta az ebédet legott,
Ügy tűnik neki, hogy ma a türelme sikeres volt, jól beprogramozott!
*
Kínai versforma; „bambuszliget”: 4x7 szótag „Zhuzchici” = Rímképlet aaxa
Elcsendesült a nádas,
Nem kerreg a kis szájas,
Jól lakott már a gólya,
S hál a béka, a hájas.
Siófok, 2017. május 5. – Érd, 2020. augusztus 10. - Kustra Ferenc – a verset én írtam. Kiegészítette kínai stílusban: szerző-, és poétatársam Gani Zsuzsanna!
Gólyák állnak fél lábon, miért nem- zörren a haraszt?
Melegben a csendes pihenő antiszociális?
Gólyák meg éheznek, nincs nekik picikényi malaszt!
*
Kínai versforma; Tizenhat szótag "Shiliuziling" 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa
Tó.
Cirógató, csábító.
Cakóknak
Hallal kábító.
**
A csomómentes káka nagyra nőtt, melegben nagyot szundít,
A békák meg a tövében féltve őrzik a sok kis ebit.
Az egyik gólya csak annyit tett, hogy letette a lábát,
Valamire fölfigyelt és ez már elverte az álmát.
*
Kínai versforma; „bambuszliget”: 4x7 szótag „Zhuzchici” = Rímképlet aaxa
Nádasban jó maradni,
Békés dalra fakadni.
Fészkelőkből, békákból,
Kell hozzá egy csapatnyi.
**
Egyedül erre hemzsegett egy motorcsónakos vadállat,
Fordulva, akkor hullámot csapott, beijedt a sok állat!
Ha ez lett volna a déli tünemény-fény, kérünk még párat.
*
Kínai versforma; Tizenhat szótag "Shiliuziling" 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa
Nyár!
Tudom, hogy csak reám vár.
Szépsége
Bús szívembe zár.
**
A kisebb halak beijedtek és menekülnének, de látja a gólya!
A békák meg ugrottak is, a hosszú-lábú, hosszú-csőrű meg ezt látta.
Össze is kapkodott pár falatot, így le is tudta az ebédet legott,
Ügy tűnik neki, hogy ma a türelme sikeres volt, jól beprogramozott!
*
Kínai versforma; „bambuszliget”: 4x7 szótag „Zhuzchici” = Rímképlet aaxa
Elcsendesült a nádas,
Nem kerreg a kis szájas,
Jól lakott már a gólya,
S hál a béka, a hájas.
Siófok, 2017. május 5. – Érd, 2020. augusztus 10. - Kustra Ferenc – a verset én írtam. Kiegészítette kínai stílusban: szerző-, és poétatársam Gani Zsuzsanna!
Lángokban égtünk akkor éjjel,
nem is értem, már, hogy lehet
olyan hirtelen lángra kapni,
ahogyan akkor ott, veled.
Ma is érzem a forróságát,
amely átjárja mindenem,
hisz az a tűz, mi benned égett,
felgyújtotta a szívemet.
Nem hittem el, hogy tudok szeretni
olyan tűzzel, mely oly heves,
mint a pillanat töredéke,
mely átsuhan rajtad hirtelen.
Nem is értettem akkor éjjel
magam sem azt, hogy mért teszem,
nem akartam már úgy szeretni
senkit, hisz lelkem oly sebes.
Lángokban égtünk, s akkor úgy tűnt,
sosem alszik ki teljesen,
hisz az a szikra oly erős volt,
s egy röpke perc alatt lángra kelt.
Mégis kihunyt, de mégse bánom,
hisz melege most is úgy ölel,
hogy felmelegít, és elvarázsol
újjá élesztve mindenem.
Most itt vagyok. Izzó parázsként
várva, hogy újra lángra kelts,
tudom, hogy lángod perzsel, éget,
de mégis: te vagy a mindenem!
nem is értem, már, hogy lehet
olyan hirtelen lángra kapni,
ahogyan akkor ott, veled.
Ma is érzem a forróságát,
amely átjárja mindenem,
hisz az a tűz, mi benned égett,
felgyújtotta a szívemet.
Nem hittem el, hogy tudok szeretni
olyan tűzzel, mely oly heves,
mint a pillanat töredéke,
mely átsuhan rajtad hirtelen.
Nem is értettem akkor éjjel
magam sem azt, hogy mért teszem,
nem akartam már úgy szeretni
senkit, hisz lelkem oly sebes.
Lángokban égtünk, s akkor úgy tűnt,
sosem alszik ki teljesen,
hisz az a szikra oly erős volt,
s egy röpke perc alatt lángra kelt.
Mégis kihunyt, de mégse bánom,
hisz melege most is úgy ölel,
hogy felmelegít, és elvarázsol
újjá élesztve mindenem.
Most itt vagyok. Izzó parázsként
várva, hogy újra lángra kelts,
tudom, hogy lángod perzsel, éget,
de mégis: te vagy a mindenem!
Lángokban égtünk akkor éjjel,
nem is értem, már, hogy lehet
olyan hirtelen lángra kapni,
ahogyan akkor ott, veled.
Ma is érzem a forróságát,
amely átjárja mindenem,
hisz az a tűz, mi benned égett,
felgyújtotta a szívemet.
Nem hittem el, hogy tudok szeretni
olyan tűzzel, mely oly heves,
mint a pillanat töredéke,
mely átsuhan rajtad hirtelen.
Nem is értettem akkor éjjel
magam sem azt, hogy mért teszem,
nem akartam már úgy szeretni
senkit, hisz lelkem oly sebes.
Lángokban égtünk, s akkor úgy tűnt,
sosem alszik ki teljesen,
hisz az a szikra oly erős volt,
s egy röpke perc alatt lángra kelt.
Mégis kihunyt, de mégse bánom,
hisz melege most is úgy ölel,
hogy felmelegít, és elvarázsol
újjá élesztve mindenem.
Most itt vagyok. Izzó parázsként
várva, hogy újra lángra kelts,
tudom, hogy lángod perzsel, éget,
de mégis: te vagy a mindenem!
nem is értem, már, hogy lehet
olyan hirtelen lángra kapni,
ahogyan akkor ott, veled.
Ma is érzem a forróságát,
amely átjárja mindenem,
hisz az a tűz, mi benned égett,
felgyújtotta a szívemet.
Nem hittem el, hogy tudok szeretni
olyan tűzzel, mely oly heves,
mint a pillanat töredéke,
mely átsuhan rajtad hirtelen.
Nem is értettem akkor éjjel
magam sem azt, hogy mért teszem,
nem akartam már úgy szeretni
senkit, hisz lelkem oly sebes.
Lángokban égtünk, s akkor úgy tűnt,
sosem alszik ki teljesen,
hisz az a szikra oly erős volt,
s egy röpke perc alatt lángra kelt.
Mégis kihunyt, de mégse bánom,
hisz melege most is úgy ölel,
hogy felmelegít, és elvarázsol
újjá élesztve mindenem.
Most itt vagyok. Izzó parázsként
várva, hogy újra lángra kelts,
tudom, hogy lángod perzsel, éget,
de mégis: te vagy a mindenem!
Az állatokról
Fagyott bokrokban,
Állat nem tud sátrazni.
Sötét, rejtető.
*
Megsárgult nádak
Között, hóban, lábnyomok.
Állatvonulás.
*
Vaddisznó csak túr,
De, kemény orra bírja.
Minden oly’ kemény.
*
Finom hó roppan,
Vaddisznók lába alatt.
Hóba is turkál.
*
Róka lopkodja
Tyúkokat, kölyke éhes.
Nagy kutyafalka…
*
Hideg! Farkasok
Falkája hodállyal küzd.
Tűzifa elfogy.
*
A kivert kutya
Fagyban, árokban alszik.
Éhezés-mester.
*
Kutya csak vonít,
Bundáját hó borítja
Csontja elveszett.
*
Füstős kaszárnya.
Már az udvar is fehér.
Ló-paták csúsznak.
*
Patkótlan lónak,
Jégen csúszik a lába.
Elbukó, nagy test.
*
Didergő kutya
Gazdit vár állomáson.
Bundán jégcsapok.
*
Sors erdejében,
Térdig hóban bolyongás.
Kivert állat sincs!
Vecsés, 2016. december 4. – Kustra Ferenc József – íródott: senrjú csokorban…
[A haikuba kizárólag természetről lehet írni, a senrjúban minden másról, de ugyan azok a szabályok érvényesek!]
Fagyott bokrokban,
Állat nem tud sátrazni.
Sötét, rejtető.
*
Megsárgult nádak
Között, hóban, lábnyomok.
Állatvonulás.
*
Vaddisznó csak túr,
De, kemény orra bírja.
Minden oly’ kemény.
*
Finom hó roppan,
Vaddisznók lába alatt.
Hóba is turkál.
*
Róka lopkodja
Tyúkokat, kölyke éhes.
Nagy kutyafalka…
*
Hideg! Farkasok
Falkája hodállyal küzd.
Tűzifa elfogy.
*
A kivert kutya
Fagyban, árokban alszik.
Éhezés-mester.
*
Kutya csak vonít,
Bundáját hó borítja
Csontja elveszett.
*
Füstős kaszárnya.
Már az udvar is fehér.
Ló-paták csúsznak.
*
Patkótlan lónak,
Jégen csúszik a lába.
Elbukó, nagy test.
*
Didergő kutya
Gazdit vár állomáson.
Bundán jégcsapok.
*
Sors erdejében,
Térdig hóban bolyongás.
Kivert állat sincs!
Vecsés, 2016. december 4. – Kustra Ferenc József – íródott: senrjú csokorban…
[A haikuba kizárólag természetről lehet írni, a senrjúban minden másról, de ugyan azok a szabályok érvényesek!]
