Szófelhő » Ad » 73. oldal
Idő    Értékelés
Az ősz durván lép,
Sáros bocskorban tapos...
Nyög a narancs-nyár.
Trónt követel hidegen,
Nyaralót űz ridegen.

Hőmérő vacog,
Felhő könnye megered.
A szarvas is bőg.
Rozsdásodik az idő,
Nyirkos már a levegő.

Vándormadarak
Már messzire költöztek.
Károg a határ.
Seregélyek bandáznak,
Érett termést dézsmálnak.

Sietős az est,
Kihűlt a langy hangulat.
Ciriptelenség.
Közeleg az altató,
Lehullt lomb a takaró.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 102
Duhaj szélben a fák nyögnek,
Ömlik könnye a nyárnak.
Sötét felhők utat törnek
A féktelen zord árnak.

Lefogyott a folyó medre
Hízik vize szüntelen.
Duzzad, dagad nagyra keble,
Fosztogat már bűntelen.

Nincsen este tücsök zene,
Nem csábít a telihold,
Rút felhőnek vihar szele
Égi haragot kiold.

Hőbölög a korán jött ősz,
Sáros bakancsban tappog,
Színes kedve szürke és bősz,
Rideg arccal vigyorog.

Ázik, fázik a vidéknek
Minden egyes egyede,
A mezőnek, az erdőnek
Bő esőből elege.

Reméljük, hogy ellendíti
Nyers mérgét az erőnek,
Hangulatát megenyhíti
Édes must az időnek.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 110
Mint egy szalmakalapot lengetem
Fejem felett mattos lelkem...
Emlékekkel keveredtem.

Aj de régen volt, lobogott szívemen,
Felettem, s körülöttem
Mint zászló a szélben...
Filmszalagom jócskán lepergettem.
És a sok-sok fenkölt érzelem...?
Csak a nyél maradt kezemben.
Már nem markolom görcsösen,
Nincs bennem félelem,
De néhány sebnek hege
Sajog tenyeremen.

Nagyon mélyen még dobban
Sok-sok fénylő pillanat
Mint a naplemente, lánggal lobban;
És bár hallgatag szerényen,
Csicsás álmok nélkül beérem.
Csak az a fontos- vagy nekem.
Lelkemben könnyedén jársz-kelsz,
Mint selymesen érintő fuvallat...
Szívemben mindig otthonra lelsz.

Halkan lengetem lelkemet
Fejem felett,
Mint akit észre vett
Távolról valaki, és...emlékezett.
Az idő mindent tova pergetett...
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 100
Darvak serege
Búcsút int látványosan.
Dísz-előadás.

Impozáns balett,
Darvaknak vonulása.
Ősz-attrakció!

Misztikus darvak,
Hűségnek mintaképe.
Példaértékű!
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 97
Hétköznapi pszichológia…

Az érzésekben kóborolni, átélni, maga egy dzsungeltúra.
Éhség, szerelem, remény, vágy, meg a sóvár, merengő szem.
Az érzésvilág leküzdhetetlen, keserves mint, gyilkos tortúra
S
Szenvedő érzi, nincs szabadulás, elvesztem az eszem.

Pszichésen, mindennel lehet mit kezdeni, de érzés, a test ura.

Vecsés, 2017. június 17. – Kustra Ferenc József
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 163