Ha zászló lennék lobognék serényen
ha szélvész lennék száguldanék
ha fa lennék ,felnőnék az égig,
s felhőkig érnének ágaim.

Vihar ha lennék,mindent lerombolnék,
s ha idő lennék megállítanám
tűz ha lennék én mindent felégetnék,
s aztán ha víz lennék eloltanám.

De így,vajon mit tudnék én tenni?
Hisz az életem olyan sivár,
mint az ég alján esténként lebukó
utolsó sápadt fénysugár.

Hallom a fülemben azt kis dallamot,
mit ajándékba Tőled a szívem kapott.
Üteme adja a szívem dobbanását,
e dallam nem találja sehol a párját.

Melódiája máshol fel nem lelhető,
szíved az adója, s én vagyok a vevő.
Andalító muzsika, párját ritkító,
csakis a szerető szívedből hallható.

Fejemet csendesen a kebledre hajtom,
szíved muzsikáját a szívemmel hallom.

Őszinteségért őszinteség,
nem nagy dolog ez, kis semmiség.
Igaz lélekért igaz lélek,
ennyit érsz Te, s én ennyit érek.

Egy ölelésért egy ölelés,
ha
őszintén adod, nem is kevés.
Vigasztalásért vigasztalás,
lelkünknek egy kis simogatás.

Örömkönnyekért örömkönnyek,
találkoznak a tekintetek.
A szeretetért szeretetet,
boldoggá teszi életedet.

Gondolatokért gondolatok,
szívekben nem maradnak titkok.
Nyílszívűségért nyíltszívűség,
a legigazabb nagylelkűség.

Adjunk és kapunk, kezdjük még ma,
kezünkben ez a varázspálca.

Ősz Anyóka felvette
dérrel festett ruháját,
fehér lepellel takarja
fák meztelen ágát.

Ruhátlan ágaikat
az Ég felé fordítják,
ujjaikat áhítattal
imára kulcsolják.

Tiszta szívvel hálaimát
mondanak az Égnek,
hogy Ők ékes díszeik
a csodás természetnek.

Dérnek takarója alatt
soha meg nem fáznak,
szívük, lelkük melegére
angyalok vigyáznak.

Deres hajú Ősz Anyóka
büszke családjára,
szívhez szóló örömet nyújt
mindenki számára.

Ne add el a szereteted,
úgy sem kapsz pénzt érte,
ne úgy add, hogy bármit is vársz
helyette cserébe.

Mit ér minden fizikai,
minden testi öröm,
ha a lelked szomorú,
ez öröm helyett üröm.

Ne úgy gondolkozz soha,
hogy adok, majd, ha kapok,
ez egy értéktelen semmi,
ezek álnok álmok.

Ne hagyd cserben a lelkednek
gyermeki világát,
ne hagyd, hogy elveszítse
igaz játszótársát.

Kisdedi lelkedben
csak szeretet lakozik,
a gyermek, az ártatlan
csak szeretetre vágyik.

Gyermeki ÉN lelkedet
soha ne hagyd felnőni,
örök fiatal maradjon,
ne hagyd megöregedni.

A szeretetnek helyet
az igaz lelke adta,
ez legyen az otthona,
hisz Istenétől kapta.