Milyen gyorsan múlik
Minden,
A szép emlékek
Drága kincsem.
Bár akad köztük
Mattos, szürke, és fekete,
De mind elkísér
A végtelenbe.
Csak ez lesz
Az útravaló,
A lelkemből kiáramló
Pillanat,
Mely világítja utamat
A mennyekbe.
Istenem...
Majd eressz be!
Minden,
A szép emlékek
Drága kincsem.
Bár akad köztük
Mattos, szürke, és fekete,
De mind elkísér
A végtelenbe.
Csak ez lesz
Az útravaló,
A lelkemből kiáramló
Pillanat,
Mely világítja utamat
A mennyekbe.
Istenem...
Majd eressz be!
Csuszka kutat a fa törzsén
Amott harkály kopogtat
Mókus szökken a bozótban
A természet hívogat
A pókhálók fonalán
Lecsúszik a drága fény
Remegve csillognak
Ártatlan tünemény
Beengedem a lelkembe
E pillanat ott hont kap
Hadd legyen szép melengető
Ez a röpke mai nap.
Amott harkály kopogtat
Mókus szökken a bozótban
A természet hívogat
A pókhálók fonalán
Lecsúszik a drága fény
Remegve csillognak
Ártatlan tünemény
Beengedem a lelkembe
E pillanat ott hont kap
Hadd legyen szép melengető
Ez a röpke mai nap.
Bort
És jó-sort!
Békességet,
Egészséget…
Kérjük, új esztendőnk legyen jobb,
A legeslegjobb,
Egy sétagalopp!
*
Legyen jó jövőképünk,
Hozzá lehetőségünk.
Adjon Isten szerencsét,
Mindig fűtött kemencét.
Erényest,
Tüneményest,
Tojáslepényest...
*
Ajtónkon beszökhetne fény,
Kerüljön kelevény…
Jól legyek!
Hátha nyerek...
Ne legyek ötletszegény,
Béreslegény,
Szegénylegény...
Vecsés, 2019. október 12. – Kustra Ferenc József - Septolet csokorban írva
És jó-sort!
Békességet,
Egészséget…
Kérjük, új esztendőnk legyen jobb,
A legeslegjobb,
Egy sétagalopp!
*
Legyen jó jövőképünk,
Hozzá lehetőségünk.
Adjon Isten szerencsét,
Mindig fűtött kemencét.
Erényest,
Tüneményest,
Tojáslepényest...
*
Ajtónkon beszökhetne fény,
Kerüljön kelevény…
Jól legyek!
Hátha nyerek...
Ne legyek ötletszegény,
Béreslegény,
Szegénylegény...
Vecsés, 2019. október 12. – Kustra Ferenc József - Septolet csokorban írva
Szilveszter éjjele után, több mint kissé másnaposan
A még fejben és gyomorban dolgozó szesz, alaposan
Kavarja jó érzést, nem enged, nem enged komótosan.
Most egy nagy mulatás újra, nehogy véletlenül eszembe jusson,
De egy korhelyleves, kellene, akár valakitől adakozón…
Finom vecsési káposztából, -leves, még sok juhbeles virslivel,
Mert biz' ez, ami kigyógyít, ez tudhat segíteni jószerivel.
*
(3 soros-zárttükrös duó)
Korhely levest jól nyakon kell önteni, jó féle tejföllel,
Nem kímélve a mennyiséget, ja, meg sok finom kenyérrel…
Korhely levest jól nyakon kell önteni, jó féle tejföllel.
Ez az bizony, ami segíthet ama kellemes újév kezdésben,
És még ki is vezet a sok pia okozta, oly’ rossz leledzésben.
Ez az bizony, ami segíthet ama kellemes újév kezdésben.
*
(Senrjon duó)
Tudd meg, most aztán lehet
Bezabálni mértéktelenül!
Savanykás, segít…
Utána pihenj is le!
Újév első este már jó lesz!
Máskor, ne vedelj…
Vecsés, 2017. január 1. - Kustra Ferenc József
A még fejben és gyomorban dolgozó szesz, alaposan
Kavarja jó érzést, nem enged, nem enged komótosan.
Most egy nagy mulatás újra, nehogy véletlenül eszembe jusson,
De egy korhelyleves, kellene, akár valakitől adakozón…
Finom vecsési káposztából, -leves, még sok juhbeles virslivel,
Mert biz' ez, ami kigyógyít, ez tudhat segíteni jószerivel.
*
(3 soros-zárttükrös duó)
Korhely levest jól nyakon kell önteni, jó féle tejföllel,
Nem kímélve a mennyiséget, ja, meg sok finom kenyérrel…
Korhely levest jól nyakon kell önteni, jó féle tejföllel.
Ez az bizony, ami segíthet ama kellemes újév kezdésben,
És még ki is vezet a sok pia okozta, oly’ rossz leledzésben.
Ez az bizony, ami segíthet ama kellemes újév kezdésben.
*
(Senrjon duó)
Tudd meg, most aztán lehet
Bezabálni mértéktelenül!
Savanykás, segít…
Utána pihenj is le!
Újév első este már jó lesz!
Máskor, ne vedelj…
Vecsés, 2017. január 1. - Kustra Ferenc József
Bevágott hideg!
Táncoló hóemberek.
Fagyoskodó sör.
*
Itt van immár az óév legutolsó napja,
Minden ember éppen ma, éppen búcsúztatja.
*
Bút vágjuk sutba,
Kezdjük, legyünk vidámak.
Táncolj hajnalig.
*
Ember jó, ha visszanéz a most lassan már múló évre,
És nagyon belegondol az évben megélt életére…
Jó, hogy mi még itt vagyunk, mert az emberi lét mulandó,
Az idő, komótosan halad, nem áll meg a mutató.
*
Enni és inni,
Meg koccintani pezsgő!
Bízni jövőben.
*
Mint kallódó fény,
Csillan, múlt ígérete…
Jövőre, jobb lesz?
*
Éjfél után majd nagy fénybokréták nyílnak,
Süvítő rakéták messze föl suhannak!
Nagyon szépeket rajzolnak az égre,
Elmúlt egy év és mi megértük végre!
*
Ne gondolj gonddal,
Most csak mulass a mának!
Újév, új élet!
Vecsés, 2016. január 2. – Kustra Ferenc József – íródott: versben és senrjúban
Táncoló hóemberek.
Fagyoskodó sör.
*
Itt van immár az óév legutolsó napja,
Minden ember éppen ma, éppen búcsúztatja.
*
Bút vágjuk sutba,
Kezdjük, legyünk vidámak.
Táncolj hajnalig.
*
Ember jó, ha visszanéz a most lassan már múló évre,
És nagyon belegondol az évben megélt életére…
Jó, hogy mi még itt vagyunk, mert az emberi lét mulandó,
Az idő, komótosan halad, nem áll meg a mutató.
*
Enni és inni,
Meg koccintani pezsgő!
Bízni jövőben.
*
Mint kallódó fény,
Csillan, múlt ígérete…
Jövőre, jobb lesz?
*
Éjfél után majd nagy fénybokréták nyílnak,
Süvítő rakéták messze föl suhannak!
Nagyon szépeket rajzolnak az égre,
Elmúlt egy év és mi megértük végre!
*
Ne gondolj gonddal,
Most csak mulass a mának!
Újév, új élet!
Vecsés, 2016. január 2. – Kustra Ferenc József – íródott: versben és senrjúban

Értékelés 

