Ragyogóan szép, örök-fényes, csillagos éjszakán hajózgattunk a tengeren,
Nagy kár, hogy viharfelhőktől nem láttunk, viharos volt a víz is, sőt, istentelen.

Az örökös, állandó, fölizgatott tevékenység,
Hozhat nagy eredményeket, de benne a feneség,
Hogy elvész tőle az életünk, mint egy lehetőség.

A maguké a lehető –mesze- legrosszabb gyerek az osztályunkban.
És tanári kar tragédiája, hogy még sohasem volt hiányzásban…

Nehogy a legjobbként Te csináld Magad,
Ha a közvetlen közeledben akad,
Ki megcsinálja, jobban, mint Tenmagad.

Nem tudom, hogy miért jöttem, de csak elmondom,
Kicsit viszont végeláthatatlan a gondom!

Azt ordította szeretetből, hogy engem mindenki gyűlöl…
Vérben forgott a szeme… láttam, hogy végzetes gyűlölettől!

Ne fogd fel sikernek, ha túl sok a véletlen, kóros egybeesés,
Mert lehet, hogy a „gonosz”, a sikerét ajánlja és ez nem kevés…

Az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség, de
Gyakorlatilag viszont van! Mert ész többet gondol, mint egész élettere…

A pesszimista olyan ember, kinek mindig igaza van, de sosincs semmi öröme benne.
Az optimista ember az, kiben meggyőzhetetlenül a lét öröme van mindenben benne!
A kettő között nincs átmenet, mert az érzések, amik állandóan vannak... mindenben benne.

Kétféle ember létezik: így joga van... egyik mindig megmondja, amit gondol,
A másiknak vannak barátai és elintézik neki, amit jól kigondol…

Bonyolult kérdésre mindig akad egy egyszerű, könnyen érthető, de alap-téves válasz.
Aki meg gondolkozik, annak a forgatagban nem jut eszébe a kézenfekvő válasz.

A graffiti azoknak való, akik nem tudnak könyvet írni,
De a rongálásokhoz nagy kedvük van és imádnak bujdosni!

Vecsés, 2020. szeptember 28. – Kustra Ferenc József– íródott; oximoron csokorban. Az oximoron (látszólag) egymásnak ellentmondó szókombináció, ám, nem valódi ellentmondás. Inkább kihangsúlyozza, ami valamilyen humoros, jelentőségteljes konfliktusba kerül.

(3 soros-zárttükrös)
Tettünk egy nagy sétát, jól megnéztük a búzamező színét,
Az aratáshoz készül, mert fölveszi természetes színét…
Tettünk egy nagy sétát, jól megnéztük a búzamező színét.
*

(senrjú)
A szép sárgás szín
Lesz a jövő kenyere.
Látóhatárig…
*
(senrjon)
Reméljük, jég nem veri,
Mert a búza kell étkezéshez.
Látóhatárig…
*
(HIAQ)
Búzából lesz kenyér,
Cipó, zsemle és sóskifli…
Van, látóhatárig.
*

(bokorrímes)
Búza növényzetben sok a piros pipacs,
Szép virág, de káros a nagy búzaföldre.
Van még a kék virág, a szépséges búzavirág,
A tetszetős, de ez még károsabb, mint más virág…
*

(3 soros-zárttükrös)
Ha fúj a szél, dűlős lesz a kalász, a virág színek villódznak,
Ha meg jobban fú’ a növénytenger hullámai hajladoznak…
Ha fúj a szél, dűlős lesz a kalász, a virág színek villódznak.

Vecsés, 2022. augusztus 5. – Kustra Ferenc József

Lágy bársony kehely,
Reményt parázsló szépség.
Piros-pozsgás lét.

Nyári csókot küld,
Ábrándos gyönyörűség.
Pipacs-szerelem.

Kalászban parázs,
Tüzel a naplemente.
Pipacs szirom ég.

Mezei álom
Ringató bíbor tenger.
Hullám-ölelés.

Kigyulladó est
Pipacsrengeteg felett.
Virág-lángolás.

Mint isten lelke,
Selymes pipacsok felett...
Béke-galamb száll!

Dunatőkés, 2024. június 18. - íródott haiku csokorban.

Suttognak az esti fények,
Elbujkálnak, mint a kémek.
Csodaszép a Balatonunk,
Családtag, ő a mi tavunk.

Fény játékát hullám tőri,
Emlékét csak szemem őrzi.
Zöld szivárvány a víz színe,
Tőri; hal háta ezüstje.

Nap sárga és szivárványos,
Sötétlő fénye talányos.
Vízfelület tükör sima,
Rossz idő biz'… nem lesz már ma.

A fények csak sutyorognak,
Lassan-lassan elalszanak.
Tó és halak csendesednek,
Emberek is hazamennek.

Ülők és nézem e szépet,
Közben meglelem békémet.
El is szunnyadok békében,
Igaz álom tengerében.

Tengerünk e szép Balaton,
Szeretjük őt, nagyon-nagyon.
Ő hazánknak az ékköve,
Utódok… jövő őrzője.

Természet kell jövőhöz
Szépséget őrizni maradón…
Társunk… természet!

Majdnem csak
Rajtunk múlik lét…
Őrizzük!

Vecsés, 1999. június 27. - íródott versben, senrjúban és HIQ -ban.

Az erdőtűzről, haikuban…

Forró erdőtűz
Tombolva pusztít mindent.
Életek vége…
*
Forró erdőtűz,
Elérte, erdészházat!
Mentség már nincsen.
*
Forró erdőtűz
Kis tó partjáig hatolt!
Víz, nevetve néz…
*
Forró erdőtűz…
Őspark rész, vadregényes.
Több kis zuhatag.
*
Forró erdőtűz,
Kisállatokat üldöz.
Nagy, lábát tőri…
*
Tüzek tengerén,
Fű kiég, föld hólyagos.
Évszaktombolás!

Vecsés, 2017. május 8. – Kustra Ferenc József- Íródott: fél haiku-láncban.