Szerzők » Roethke Theodore versei
Roethke Theodore
(1908-1963)
Theodore Roethke amerikai költő 1908. május 25-én született a Michigan állambeli Saginaw-ban. Tanulmányokat folytatott a Michigani Egyetemen, illetve a Harvard Egyetemen is. Számtalan verset írt, emelett tanított is a Michigan Egyetemen, illetve a Washingtoni Egyetemen. Mély depresszióban és alkoholizmusban szenvedett. The Waking című műve elismeréseképpen 1954-ben Pulitzer díjban részesült. 1953-ban megnősült, feleségül vette Beatrice O'Connell-t. 1963. augusztus 1-én egy barátja házában lévő uszodában szívinfarktus következtében hunyt el.
Idő    Értékelés
I

Úgy leltem rá: bimbó volt az ág hegyén,
még meg sem ébredt, s föleszméltem én:
álmom mélyebb álomemlékbe hullt;
szem a szemtől, száj a szájtól tanult,
S álmom szétvált egy tűzcsík mentiben;
ahol álltunk, fény dermedt a vizen:
szűrt holdfény - messze halk madár csipog;
rezzent a víz, s fölrezzent ő is ott.

II

Megáradt levegőben jött felém,
maga a változás, öntűzkörén.
Néztem, ott járt köztem s a hold között;
kő és bokor táncolt, föl-fölszökött;
megfogtam árnyát, hogy a fény apadt:
elfordultam, s előttem maradt.
S a lomb szivéből madár énekelt.
Szélre vágyott, mert engem szél ölelt.

III

Sértetlen élhet csak a szerelem.
Alig pihegett, hallgatott velem.
Egy kismadár körözve szállt fölénk,
pettyes erdőből őz jött, lesve ránk.
Ki emlékszik - kétked. Tehet-e mást?
Kőbe rúgtam, s lestem a csobbanást.
Ő neszek nyelvét tudta: - az erény,
mit tőle kaptam, attól élek én.

IV

Teste a szélben szilárdan megállt;
árnyunk elvegyült, s lengve körbe szállt;
s lett fényes tenger Tőle a mező,
s gyermek én, tűz-vízzel játszadozó;
s fönt lebegtem egy hullám taraján,
nedves farönk. Tűzben dalolt a szám.
S a végtelen határán meglepett
szerelmem - s végre önmagam leszek.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 1667