Szerzők » Kaffka Margit versei
Kaffka Margit
(1880-1918)
Kaffka Margit 1880-ban született a mai Romániában található Nagykárolyban. Bár apja neves főügyész volt, annak korai halála miatt szegénységben nőtt fel. 1902-ben szerzett tanári oklevelet, majd Miskolcon kezdett el tanítani egy polgári iskolában gazdaságtant és irodalmat. Ekkor jelentek meg első versei, novellái, valamint munatársa lett a Nyugat című folyóiratnak. 1905-ben ment férjhez Fröchlich Brúnó erdőmérnökhöz, ekkor született fia László is. Miután férjét Pestre helyzték át, az egész család odaköltözött. Házassága azonban hamarosan tönkrement, és elvált férjétől. Budapesten szintén mint tanár dolgozott, majd 1914-ben másodszor is férjhez ment, Bauer Ervin biológushoz. Leghíresebb műve a Színek és évek 1912-ben jelent meg. Az első világháború alatt felhagyott a tanítással, és csak szépirodalommal foglalkozott. Az I. világháború végén európa szerte pusztító spanyolnátha áldozata lett 38 évesen ő, és a mindössze 12 éves szeretett fia is.

Készítette: www.versek.eu
Idő    Értékelés
- Shei Min -

Oly áldott a te két kezed,
Hogyha belőle szőhetne a len,
Nem volna egy virág se szebb
A réteken.

Oly gyöngéd kis lábad nyoma,
Mint lepkeszárnyon lehellet.
Nesztelen úgy suhansz tova,
Mint égen a karcsú felleg.

Hangod oly édes, tiszta, mint
A fülemile-dal a csalítban.
- Mint nyírfa, ha tavaszi szélben ing,
Úgy suttogsz halkan.

Szépek az ifjú barackfák,
Virágos virágaik dísze,
De sugárzóbb a te pompád:
Bár hajad éjfekete.

Te vagy a virágok virága,
Madárdal, tavasz és felleg.
Csak messziről áhítlak vágyva,
Tudom, sohse ölellek.

Mégis, - ha nézlek,
Nem bánok madárt, lepkéket.
Hogyha meglátlak,
Felejtem a tavaszt, a fákat,
A virágot, földet, eget:
És nem irígylem
A boldog isteneket.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 1433