Erdős Sándor
(1972-04-13-)
Készletellenőr
Mosonmagyaróváron született.Jelenleg Hegyeshalomban él.
Idő    Értékelés
Lobognak a tüzek odaát,
vajon mit jelentenek?
Barát emeli rám poharát,
vagy tán veszekszenek?

Olyan távol van tőlem e fény
nem látom az árnyakat,
sötétségben nem látszik ösvény
a kétség rám szakad.

Féljek hát a távoli tűztől,
vagy jó barátom talán?
Nem tudok olvasni a füstből,
lehet, hogy jobb is talán.
Beküldő: Sándor Erdős
Olvasták: 64
Sötét erdő szűri a fényt
mit a büszke hold köpött,
csend sikolya kiabál
kiszáradt ágak között.

Megretten itt még a fény is
elbújik a föld alá,
itt már a félelem az úr
nem megy innen sehová.
Beküldő: Sándor Erdős
Olvasták: 47
Macskaköveken sétálva
kismadárka rám kacsint.
Kérdem én:- Te flörtölsz velem?
Ugrik egyet, s rám legyint.

-Dehogy komám, hogy gondolod?
Van nekem egy hű párom.
Kacsintásom azt jelenti
tele lett a nadrágom.

Megijedtem lépteidtől.
Félek eljön az idő,
amikor a koppanásból
macskakövön macska nő.
Beküldő: Sándor Erdős
Olvasták: 96
Fagy repeszti szét a csendet
szürke égből hull a hó,
tűz táncát őrzi kebelén
sárgán fénylő kandalló.

Rönkből ácsolt faházikó
rekeszti ki a telet,
oltalmazó halk szavával
csitítja le a szelet.

Öregember tipeg-topog
fából ácsolt konyhában,
frissen szedett fenyőtüske
melegszik egy kannában.

Beköszön a büszke erdő
örül, hogy újra látja,
hosszú-hosszú évek óta
az egyetlen barátja.

Elvonultan, csendesen él
nem számolva éveket,
borús magány az ő társa,
amit annyira szeret.

Látogató toppan most be
csodálkozva néz reá,
megfordult az ősi csoda
valóság vált álommá.

Lázas ködbe burkolódzva
kísértet áll előtte,
rég elveszett felesége
valaha őt szerette.

Odakapja gyors hirtelen
olvadt szívére kezét,
mosollyal a ráncos arcán
végleg lehunyta szemét.

Egyedül maradt a kis ház
tűz kúszik fel a falán,
magány otthona emlékét
olvadt hó őrzi csupán.
Beküldő: Sándor Erdős
Olvasták: 50
Még mindíg érzem álmomban
szőke hajad illatát,
álmaimban minden éjjel
te vagy nekem a világ.

Zilált ágyban felébredve
rám rohan a valóság,
már nem vagy te itt mellettem
otthonod a menyország.

Bárcsak ébren is álmodnék
foghatnám a kis kezed,
könnyes szemmel égre nézve
suttogom a te neved.
Beküldő: Sándor Erdős
Olvasták: 138