Gázláng életem
vibrál a sötétben
nincs is egyebem
csak két kinyújtott
könyörgő tenyerem
teérted
messze vagy
itt tavasz virágok nyílnak
s lázas illatok
száz karú öleléssel
várok rád
s virrasztok érted mint
éjszaka a csillagok
suttogó sóhajaidat
keresem
ne kérdezd hogy
miért akarlak
szívdobogva várom
hogy átölelj, hogy lázas
borzongással húzz magadra
százszor csókolnám
csókjaimat a szádra
szép asszonytested
minden
gyönyörű vonulatára
Jaj ! a sötétlő
hozományra !
Gázláng életem
vibrál a sötétben
nincs is egyebem
csak két kinyújtott
könyörgő tenyerem
teérted
vibrál a sötétben
nincs is egyebem
csak két kinyújtott
könyörgő tenyerem
teérted
messze vagy
itt tavasz virágok nyílnak
s lázas illatok
száz karú öleléssel
várok rád
s virrasztok érted mint
éjszaka a csillagok
suttogó sóhajaidat
keresem
ne kérdezd hogy
miért akarlak
szívdobogva várom
hogy átölelj, hogy lázas
borzongással húzz magadra
százszor csókolnám
csókjaimat a szádra
szép asszonytested
minden
gyönyörű vonulatára
Jaj ! a sötétlő
hozományra !
Gázláng életem
vibrál a sötétben
nincs is egyebem
csak két kinyújtott
könyörgő tenyerem
teérted
Ezen a mámorító
májusi délutánon
amikor hársfák
virágainak
édes illatát
hordja
a szél,
amikor
egész valómmal
vágyom tested
érintését
szét tett gyönyörű
lábadközét
amikor messziről
a képzeletemmel
csókolom
vállaid hajlatát
melled bimbóit
tested buja háromszögét
ott lent a csodát
míg melleidet zihálva
markolja a kezem
ha már valóság volna
ha karjaimban
tarthatnálak
ha engem is
markolna a te kezed
ha megtörténne minden
ami megtörténhet
s meg is halhatnék talán
azt hiszem
májusi délutánon
amikor hársfák
virágainak
édes illatát
hordja
a szél,
amikor
egész valómmal
vágyom tested
érintését
szét tett gyönyörű
lábadközét
amikor messziről
a képzeletemmel
csókolom
vállaid hajlatát
melled bimbóit
tested buja háromszögét
ott lent a csodát
míg melleidet zihálva
markolja a kezem
ha már valóság volna
ha karjaimban
tarthatnálak
ha engem is
markolna a te kezed
ha megtörténne minden
ami megtörténhet
s meg is halhatnék talán
azt hiszem
Te drága nőm !
te mezítelen gyönyörűm !
te minden percben álmom !
akit már a legbensőmbe is
magamba zártam !
akinek forróságát képzeletben
a számban tartom!
akinek a lába közé vágyik a kezem,
a szám , az arcom
gyönyörű rejtekeidbe hatoló
zsarátnok nyelvem
akinek ujjait rákulcsolódni várja
teérted lüktető testem
hogy tenyeredben legyen érted
hogy csókodat kérje
hogy úgy szeress ahogy senki
és én úgy szeresselek ahogy senki
az örök feloldozásra várva
hogy áldás legyen mindkettőnknek
szeretkezésünk hozsannája
és adjon áldást rá az ég is
és ölelj felejthetetlenül
és őrizz meg magadban
örökké , ahogy én is
te mezítelen gyönyörűm !
te minden percben álmom !
akit már a legbensőmbe is
magamba zártam !
akinek forróságát képzeletben
a számban tartom!
akinek a lába közé vágyik a kezem,
a szám , az arcom
gyönyörű rejtekeidbe hatoló
zsarátnok nyelvem
akinek ujjait rákulcsolódni várja
teérted lüktető testem
hogy tenyeredben legyen érted
hogy csókodat kérje
hogy úgy szeress ahogy senki
és én úgy szeresselek ahogy senki
az örök feloldozásra várva
hogy áldás legyen mindkettőnknek
szeretkezésünk hozsannája
és adjon áldást rá az ég is
és ölelj felejthetetlenül
és őrizz meg magadban
örökké , ahogy én is
Tegnap éjjel felébredtem
nem tudom miért,
hisz nem volt zaj,
és átkarolt a mélabús sötét.
Mégis elhagyott az álmok utáni vágy,
mintha nem lett volna otthonom az ágy.
Te ott aludtál csendesen,nem sejtve,hogy elcsenem
tested melegét.
Kintről beszűrődött a lámpa fénye,
s mintha lenne véleménye
árnyat hozott arcodra.
Miközben néztelek,útra kélt a képzelet
és pezsgő sóvárgásnak
adott lepkeszárnyat.
Megemeltem hát kezem
tétován,sejtelmesen...
és mellkasodra téve ébredést remélve
simítottam bőrödet.
Biztatásod volt egy sóhaj,
s hogy velem tartasz közlöd egy csókkal.
Már éberen egymást felfedezve
összefonódva,mindent elfeledve
átadjuk magunkat a varázsnak.
Szívünk vad dobogása törte át a gátat.
Megszüntetve azt,hogy te és én,
mert eggyé váltunk a bujaság
háborgó tengerén.
(2017.03.04.)
nem tudom miért,
hisz nem volt zaj,
és átkarolt a mélabús sötét.
Mégis elhagyott az álmok utáni vágy,
mintha nem lett volna otthonom az ágy.
Te ott aludtál csendesen,nem sejtve,hogy elcsenem
tested melegét.
Kintről beszűrődött a lámpa fénye,
s mintha lenne véleménye
árnyat hozott arcodra.
Miközben néztelek,útra kélt a képzelet
és pezsgő sóvárgásnak
adott lepkeszárnyat.
Megemeltem hát kezem
tétován,sejtelmesen...
és mellkasodra téve ébredést remélve
simítottam bőrödet.
Biztatásod volt egy sóhaj,
s hogy velem tartasz közlöd egy csókkal.
Már éberen egymást felfedezve
összefonódva,mindent elfeledve
átadjuk magunkat a varázsnak.
Szívünk vad dobogása törte át a gátat.
Megszüntetve azt,hogy te és én,
mert eggyé váltunk a bujaság
háborgó tengerén.
(2017.03.04.)
A hold fénye vagyok
fényemben fürösztöm
arcodat
én vagyok az égbolt fölötted
én vagyok
tenyeredben lüktető
vágyat keltő csillagod
s amikor
leveted szoknyád
feszes csípődet
magamhoz
ölelem
nem hallgathatok
kérlellek vetkőzz tovább
s legyél az asszonyom
mert
a hold fénye vagyok
a szám testeden fényként
kóborol
imádja
öled forró háromszögét
melleid édes vonulatát
cirógat ,markol
eszi a szádat
s addig ölel
amíg a gyönyörűségtől
felkiáltasz
A hold fénye vagyok
hogy öleljelek
bocsáss be magadhoz
egy titkos
ablakon
fényemben fürösztöm
arcodat
én vagyok az égbolt fölötted
én vagyok
tenyeredben lüktető
vágyat keltő csillagod
s amikor
leveted szoknyád
feszes csípődet
magamhoz
ölelem
nem hallgathatok
kérlellek vetkőzz tovább
s legyél az asszonyom
mert
a hold fénye vagyok
a szám testeden fényként
kóborol
imádja
öled forró háromszögét
melleid édes vonulatát
cirógat ,markol
eszi a szádat
s addig ölel
amíg a gyönyörűségtől
felkiáltasz
A hold fénye vagyok
hogy öleljelek
bocsáss be magadhoz
egy titkos
ablakon

Értékelés 

