Inkább várva-hiszem, hogy az ördög hozza el a végit,
r>Mert szőrbunda alatt, ő viseli a patkós-lábbelit.
r>
r>Halál visz el, vagy a sors?
r>Életed
r>Egy jó sors?
r>Szánakozó
r>Lesz a légyottos?
r>Hiszel, hogy halál vagy lét?
r>Maradj még!
r>Ez vaksors...
r>
r>Jelenünkből várjuk, hogy a jövő megszületik,
r>Ördög viszi el, ha sorséknál másképp készítik…
r>
r>Halál, táncába rángat.
r>Nem kér föl,
r>Feladat:
r>Végítélet?
r>Röptess madarat!
r>Intsél nekem, ha mennél,
r>Madárral…
r>Bocsánat...
r>
r>Ha nem lesz jövőnk, akkor bizony időtlen senkiként állunk,
r>Egy helyben állva, mattul és szertefoszlik az összes álmunk…
r>Nem marad, csak a saját bárunk, még a koktélra is várunk!
r>
r>Vecsés, 2016. október 31. – Kustra Ferenc – versben és „Ku- xiangsi” kínai versformában. Szótagszám=7,3,3,4,5,7,3,3 Rímképlet = axaxaxxa (x = végtelen)
r>
Jó idő elszállt,
r>Bősz hideg, karjába zárt.
r>Jeges reggelek.
r>*
r>Már elmosódó
r>A fény… csend uralkodó!
r>Reggel fagyni fog.
r>*
r>Esővíz folyik
r>Az ablakon, párkányra.
r>Reggelre megfagy.
r>*
r>Este sár-latyak,
r>Reggelre minden fagyott.
r>Koszos jégréteg.
r>*
r>Csipkés, jégkristály
r>Borítja reggelt… ereszt.
r>Közte, sok jégcsap.
r>*
r>Száguldó hóvihar
r>Jeges szelet terít ránk.
r>Reggel; kapucni.
r>
r>***
r>
r>Tán’ halál kopog,
r>Keményre fagyott ágon…
r>Jégcsapok sora…
r>*
r>Borostyán zöldjét
r>Keblére ölelte fagy.
r>Mini jégcsapok.
r>*
r>Kopasz faágak,
r>Rájuk rakodott hóval.
r>Jégcsapok lógnak.
r>*
r>Fagy, jeltelenül
r>Beborított már mindent.
r>Jégcsap gyártósor.
r>*
r>Égbolt égszínkék,
r>Fehér szín borítja tájat,
r>Jégcsap csöpögés.
r>*
r>Lengő, csipkedő
r>Szél olvassza jégcsapot.
r>Áradó folyók.
r>
r>Vecsés, 2020. január 26. – Kustra Ferenc – Senrjú csokor a télről
r>
(anaforás, 3 soros-zárttükrös, önrímes)
r>A hideg már mezők fölött… jó magasan trappol a varjú sereg,
r>A föld felett inkognitóban, nem láthatón suhan az ős sereg…
r>A hideg már mezők fölött… jó magasan trappol a varjú sereg
r>
r>(anaforás, 3 soros-zárttükrös)
r>Látni sajnos rendesen nem megy, mert ablakom üvegén, jég-tüllfátyol feszeng,
r>Látást nem akarja engedni, sőt a felhőtlen nap is így kordában… kereng…
r>Látni sajnos rendesen nem megy, mert ablakom üvegén, jég-tüllfátyol feszeng.
r>
r>(anaforás, 3 soros-zárttükrös, belső rímes)
r>Ó! A lombok se bokrokon, sem mint fakoronák immár nincsenek,
r>Ó! Kopasz erdőben, nylon sátorban vajh’ hogy élnek a nincstelenek?
r>Ó! A lombok se bokrokon, sem mint fakoronák immár nincsenek.
r>
r>(anaforás, 3 soros-zárttükrös)
r>A varjúsereg éhezik, a levegőben bogarak rég' kifagytak,
r>A földön meg a hótakaró ellenségeskedik… csak nem megfagynak…
r>A varjúsereg éhezik, a levegőben bogarak rég' kifagytak.
r>
r>(anaforás, 3 soros-zárttükrös)
r>A fák kopaszon fázva drukkolnak, hogy bár' élnék túl ezt a kemény telet,
r>Hótakaró állítólag melegít, drukkolnak, hogy látnak-e felleget…
r>A fák kopaszon fázva drukkolnak, hogy bár' élnék túl ezt a kemény telet.
r>
r>(anaforás, 3 soros-zárttükrös)
r>A varjúsereg immár a hideg-magasban elfáradt és leszállt,
r>A kopasz gallyakon károgva szidják hideget, hogy már rájuk szállt…
r>A varjúsereg immár a hideg-magasban elfáradt és leszállt.
r>
r>(anaforás, 3 soros-zárttükrös, belső rímes, önrímes)
r>Most már behálózón a hideg trappol, látni, hogy a varjakat bosszantja,
r>Most már eljött az ő ideje csúcsa, élvezettel, varjakat bosszantja…
r>Most már behálózón a hideg trappol, látni, hogy a varjakat bosszantja.
r>
r>Vecsés, 2019. november 9. – Kustra Ferenc - Készült: 3 soros-zárttükrös -ben.
r>Olvasni, először az 1-es és a 2-s sorokat kell egyben, utána, a 2. és 3. sort egyben. Eztán lehet a konklúziót levonni. Rímképlet = AAA
r>
Kandallómban nálam nem látszik égő fa máma,r>Mert nyugdíjból nem telik ? a drága- tűzifára.r>Helyette meggyújtok egy kis mécsest, dil-dől a pici lángja,r>És árnyakat játszik a falra, finomabban, mint hasábfa?r>r>Nyugdíjasként fölvettem egy csomó régi rongyot,r>Majd mécsesnek verset írtam, kezem majd lefagyott!r>Nálam az asztalon régiség-réz tolltartó van,r>Toll már kevésbé, így a mécses ? égni - benne van. r>r>(3 soros-zárttükrös)r>Ki tudja, életből mennyim van hátra, tíz perc vagy húsz év,r>Bármin konkrétban gondolkozni, nincsen megfelelő érv! r>Ki tudja, életből mennyim van hátra, tíz perc vagy húsz év.r>*r>r>(Septolet)r>Micsoda fények,r>Földöntúli lények!r>Falon henyélnek?r>r>Körforgásos,r>Táncmozgásos,r>Szenvedély kiélés!r>Néző lelkében szépre festés? r>*r>r>(Senrjú, fél haiku láncban vagy másképp anaforásban)r>Mit látok? nézem!r>Én most beleképzelek?r>Árnyék-szenvedély.r>*r>Mit látok? nézem!r>Szép, de jaj! Fázik kezem?r>Szép, hideg árnyak.r>*r>Mit látok? nézem!r>Rongyok, melegtelenek!r>Kandalló üres.r>*r>r>(3 soros-zárttükrös)r>Mécsesem lassan leég, elfogy a kanóc,r>Kandallótűz meg nem is volt? lét, martalóc?r>Mécsesem lassan leég, elfogy a kanóc.r>*r>r>(Tükör bapeva)r>Milyenr>Szegényen,r>Magányosanr>Élni, létezni??r>Tudjátok emberek?r>Egyedül, bezárkózvar>Pislákoló mécses mellett,r>Könnyes szemmel írja verseit.r>Versbe önti örömét, bánatát?r>A költő élete sosem volt könnyű.r>r>A költő élete sosem volt könnyű.r>Versbe önti örömét bánatát?r>Könnyes szemmel írja verseit,r>Pislákoló mécses mellett,r>Egyedül, bezárkózva.r>Tudjátok emberek,r>Élni, létezni,r>Magányosan,r>Szegényen,r>Milyen?r>r>Vecsés, 2019. december 3. ? Szabadka, 2021. január 6. - Kustra Ferenc, az első részt én írtam, a tükör bapevát, szerző-, és poéta társam: Jurisin Szőke Margit! Címe: A költő élete.r>
Gondolatsor… romantikában?
r>
r>(LIMERIK csokor)
r>Kémeim jelentették Gittus!
r>Új pasid van? Ezt mondta manus…
r>Én meg csak emlékszek.
r>Hogyan öleltelek.
r>Pedig pár évig jó volt Gittus.
r>
r>Szálkás padra emlékszel Gitti?
r>Tudtad? Harisnyán szemet szedi?
r>Emlék: öleltelek.
r>Múlik! Szerettelek.
r>Elhagytál indok nélkül Gitti!
r>
r>Te csak ámítottál, ó Gitka!
r>Ölelés volt élet záloga…
r>Nincs ölelés immár,
r>Rövidül lét így már!
r>Egyszer csak elhagytál, ó Gitka!
r>*
r>
r>(Anaforás, középrímes, bokorrímes.)
r>Mint magyar hittem… és nagyon hiszek a hazánkban,
r>Mint férfi hittem… veled, a lélek mámorában.
r>Mint elhagyott, hittem… hiszek lélek szánalmában.
r>*
r>
r>(Anaforás, senrjon csokor)
r>Szeretet, ha volt is… múlt!
r>Sárba tapostál, csak… elhagytál.
r>Indok… csak mese.
r>*
r>Szeretet jön-megy, mint busz?
r>Sárba tapostál és leléptél.
r>Még rám se néztél.
r>*
r>Szeretet az, mit kidobsz?
r>Sárba tapostál, messze mentél.
r>Nem is köszöntél.
r>*
r>
r>(Septolet)
r>Kedvesem,
r>Egyetlenem,
r>Volt szerelmem!
r>
r>Hiába minden,
r>Más kincsem nincsen!
r>Javíthatatlan létem,
r>Nem érti értelmem.
r>*
r>
r>Voltam szálkás padunkon merengeni,
r>Kérdezte is: mé’ nem kell szemet szedni?
r>Elzokogtam neki, nincs már miből, mit: szem- felszedni.
r>Visszakérdezett: megtette, hogy… szó-nélkül elmenni?
r>Megsimogattam ezt a kedves padot,
r>De a kezembe szúrt egy szálkát, nagyot…
r>
r>(Senrjon)
r>Életemben űr tátong,
r>Szálka is beletört húsomba.
r>Miért nincs Gitkám?
r>*
r>Régen hallottam róla,
r>Tán’ mentetek, messzi nászútra?
r>Műtötték kezem.
r>*
r>Pad sírt… földarabolják!
r>Helyette, betonpad… ligetbe…
r>Mindenhol győz rossz!
r>*
r>Gitka sajnálom, hogy így
r>Ért véget szerelmünk, miattad.
r>Legyetek boldog…
r>*
r>Tegnap voltam kispadnál,
r>Jobb lesz… elmegyek jó messzire.
r>Vissza se nézek…
r>
r>Vecsés, 2021. január 1. – Kustra Ferenc
r>

Értékelés 

