Idő 
Értékelés 
Értékelés Mint végtelen űr,
Ego-világegyetem.
Lélek sosem zárt!
Hosszú gyökere,
Elődökhöz nyúl vissza.
Génbefolyásolt!
Lelket érik nagy
Hatások...csiszoló-kő.
Tudat besegít!
Szív pitvarából
Tárul, ott van az ajtó.
Lélek-kulcs nyitja.
Rozsda nem fogja,
Zárba szeretet illik.
Varázserejű!
Szép szó olajoz,
Tett rügyet fakaszt szívben.
Raktároz időt.
Tiszta lélekben
Tavasz virágzik, nyíltság.
Angyalszem-tükör!
Évgyűrű fásul,
Jó kertész gyümölcsöt óv.
Táplálja művét!
Kor utat seper,
Pitvarban a múlt tisztul.
Lélek megbékél!
Agg kor lelket rág,
Istenben bizodalom.
Hív az öröklét!
Dunatőkés, 2024. március 20.
Ego-világegyetem.
Lélek sosem zárt!
Hosszú gyökere,
Elődökhöz nyúl vissza.
Génbefolyásolt!
Lelket érik nagy
Hatások...csiszoló-kő.
Tudat besegít!
Szív pitvarából
Tárul, ott van az ajtó.
Lélek-kulcs nyitja.
Rozsda nem fogja,
Zárba szeretet illik.
Varázserejű!
Szép szó olajoz,
Tett rügyet fakaszt szívben.
Raktároz időt.
Tiszta lélekben
Tavasz virágzik, nyíltság.
Angyalszem-tükör!
Évgyűrű fásul,
Jó kertész gyümölcsöt óv.
Táplálja művét!
Kor utat seper,
Pitvarban a múlt tisztul.
Lélek megbékél!
Agg kor lelket rág,
Istenben bizodalom.
Hív az öröklét!
Dunatőkés, 2024. március 20.
Láttam már a halált,
És nem volt fekete.
Fény hívott szeméből,
Na gyere csak gyere.
Nincs neki kaszája,
Úr ha küldi...segít.
Elkísér Őhozzá,
Lelkeket fölrepít.
Nem fáj ott már semmi,
Az időd végtelen.
Mindenütt ott lehetsz,
Ez még hihetetlen.
Élet a kegyetlen,
Ha végére kínt ad.
Halál csak megváltás,
A lélek az halad!
Isten visszaküldhet,
Feladatod ha van.
De ha menned kell,
A halál jön, rohan!
Relatív a... mikor?,
Végtelenben semmi.
Tán itt van még időd,
Épp annyi...pont ami!
Dunatőkés, 2024. április 5.
És nem volt fekete.
Fény hívott szeméből,
Na gyere csak gyere.
Nincs neki kaszája,
Úr ha küldi...segít.
Elkísér Őhozzá,
Lelkeket fölrepít.
Nem fáj ott már semmi,
Az időd végtelen.
Mindenütt ott lehetsz,
Ez még hihetetlen.
Élet a kegyetlen,
Ha végére kínt ad.
Halál csak megváltás,
A lélek az halad!
Isten visszaküldhet,
Feladatod ha van.
De ha menned kell,
A halál jön, rohan!
Relatív a... mikor?,
Végtelenben semmi.
Tán itt van még időd,
Épp annyi...pont ami!
Dunatőkés, 2024. április 5.
Megláttam,
Megálltam,
Mozdulatlan maradtam.
Őzek ügetve vonultak,
Cserjést átugrottak
Előttem kecsesen.
Álltam döbbenettől dermedten!
*
Páratlan csoda!
Lélegzetem visszafojtva
Legyökereztem ámulva.
Egyedi esemény,
Kéznyújtásnyi tünemény.
Pillanatok töredéke
Vésődött emlékezetembe.
*
Fényképtelen,
Nem jelentéktelen
Jelenben...
Magamhoz térve hirtelen,
Szívem kalimpált sebesen.
Endorfinnal fejemben
Elindultam csendesen.
Dunatőkés, 2024. március 27. - septolet trió.
Megálltam,
Mozdulatlan maradtam.
Őzek ügetve vonultak,
Cserjést átugrottak
Előttem kecsesen.
Álltam döbbenettől dermedten!
*
Páratlan csoda!
Lélegzetem visszafojtva
Legyökereztem ámulva.
Egyedi esemény,
Kéznyújtásnyi tünemény.
Pillanatok töredéke
Vésődött emlékezetembe.
*
Fényképtelen,
Nem jelentéktelen
Jelenben...
Magamhoz térve hirtelen,
Szívem kalimpált sebesen.
Endorfinnal fejemben
Elindultam csendesen.
Dunatőkés, 2024. március 27. - septolet trió.
Ezt is megértük, elmúlt a hatvan éved,
Nem öregszel, Te élted, még mindig éled.
Persze, már nem vagy olyan fitt, fiatalos,
De nyugdíjas? megelégedett, mosolygós.
Az élet messze sodort minket egymástól,
Így túl sokat nem merítettünk egymásból.
Együtt voltunk katonák, mint tervtáblások,
Sok élményünk volt, mit nem éltek meg mások.
Van két fiad, de sajna nincsen unokád,
Így fürdőkádban sincsen néktek kicsi kád.
Varrógépműszerész voltál, büfés lettél,
Tudom, családodért mindent meg is tettél.
Most voltunk nálatok, négy napot buliztunk,
Születésed napján, többen is mulattunk.
Kerti partin ünnepeltünk Téged, veled,
Muflon pörköltöt ettünk, ezt hoztak neked
Nincs mit tenni élted javát már leélted,
De, míg élsz, mi biz? szeretni fogunk téged.
A jó Isten, jó hosszú utat adjon még,
Isten éltessen, jó sokáig éljél még!
Vecsés, 2005. augusztus 4. ? Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
Nem öregszel, Te élted, még mindig éled.
Persze, már nem vagy olyan fitt, fiatalos,
De nyugdíjas? megelégedett, mosolygós.
Az élet messze sodort minket egymástól,
Így túl sokat nem merítettünk egymásból.
Együtt voltunk katonák, mint tervtáblások,
Sok élményünk volt, mit nem éltek meg mások.
Van két fiad, de sajna nincsen unokád,
Így fürdőkádban sincsen néktek kicsi kád.
Varrógépműszerész voltál, büfés lettél,
Tudom, családodért mindent meg is tettél.
Most voltunk nálatok, négy napot buliztunk,
Születésed napján, többen is mulattunk.
Kerti partin ünnepeltünk Téged, veled,
Muflon pörköltöt ettünk, ezt hoztak neked
Nincs mit tenni élted javát már leélted,
De, míg élsz, mi biz? szeretni fogunk téged.
A jó Isten, jó hosszú utat adjon még,
Isten éltessen, jó sokáig éljél még!
Vecsés, 2005. augusztus 4. ? Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
Az állatvilágról, eredeti Baso féle stílusban írta a tanka csokrot a szerzőpáros…
Rabló fekete
Csend, elvesz éberséget.
Őrkutya alszik.
Lustán szunnyad a nyár is,
Múlik az éber fázis.
*
Este, tehén bőg,
Várja, hogy jól megfejjék.
Abrakoltatás.
A holdsarló dagadt mell,
Nem fáj, már csorog a tej.
*
Álmosító a
Tücskök esti ciripje.
Besötétedés.
Feketeség elterül,
Szív- fátyol előkerül.
*
Esthajnalcsillag
Tücsök zenét hallgatja.
Késői fekvés.
Szegre akasztott álom,
A csillagos határon.
*
Erdei ösvény,
Eltűnik a sötétben.
Állat lábnyomok?
Kis őz anyjához bújik,
Barna foltként elnyúlik.
*
Estefelé már
Sáska is imádkozik.
Fecske jár arra.
Szeme a világon csügg,
Tollain égi nyom függ.
*
Vecsernye idő!
Vaddisznók a makkosban.
Boldog röfögés.
Ártatlan malackodás,
Őstermészet, semmi más.
*
Éjszaka, réten,
Sün család kóricálgat.
Vacsoraidő.
Szelíd, tüskés hát szeret,
Kemény, szőrös szív helyett.
*
Fülledt éjszakán,
Denevérek repülnek.
Lesz-e estebéd?
Furcsa finomkodások,
Lakmározó barátok.
*
Éjjel, melegben
Halk neszezés. Állatok.
Vaddisznó kölyke.
Óvatos zizzenések,
Fülledt, meleg ól-fészkek.
*
Éj csendje lágyan
Bújik erdei fák között.
Pók alszik, nem fon.
Hálója erős szőttes,
Zsákmánya már felnőttes.
*
Este már leszállt,
Mindenfele, félhomály.
Csendes madárfütty!
Békült, szunnyadó világ
Mint éjjelnyílt létvirág.
Vecsés, 2017. május 23. – Mórahalom, 2017. június 10. - Kustra Ferenc József - A haikukat én írtam, alá a verset, szerző- és poétatársam Farkas Tekla. A versrész címe: „Ősi álom” (2. variáció)
Rabló fekete
Csend, elvesz éberséget.
Őrkutya alszik.
Lustán szunnyad a nyár is,
Múlik az éber fázis.
*
Este, tehén bőg,
Várja, hogy jól megfejjék.
Abrakoltatás.
A holdsarló dagadt mell,
Nem fáj, már csorog a tej.
*
Álmosító a
Tücskök esti ciripje.
Besötétedés.
Feketeség elterül,
Szív- fátyol előkerül.
*
Esthajnalcsillag
Tücsök zenét hallgatja.
Késői fekvés.
Szegre akasztott álom,
A csillagos határon.
*
Erdei ösvény,
Eltűnik a sötétben.
Állat lábnyomok?
Kis őz anyjához bújik,
Barna foltként elnyúlik.
*
Estefelé már
Sáska is imádkozik.
Fecske jár arra.
Szeme a világon csügg,
Tollain égi nyom függ.
*
Vecsernye idő!
Vaddisznók a makkosban.
Boldog röfögés.
Ártatlan malackodás,
Őstermészet, semmi más.
*
Éjszaka, réten,
Sün család kóricálgat.
Vacsoraidő.
Szelíd, tüskés hát szeret,
Kemény, szőrös szív helyett.
*
Fülledt éjszakán,
Denevérek repülnek.
Lesz-e estebéd?
Furcsa finomkodások,
Lakmározó barátok.
*
Éjjel, melegben
Halk neszezés. Állatok.
Vaddisznó kölyke.
Óvatos zizzenések,
Fülledt, meleg ól-fészkek.
*
Éj csendje lágyan
Bújik erdei fák között.
Pók alszik, nem fon.
Hálója erős szőttes,
Zsákmánya már felnőttes.
*
Este már leszállt,
Mindenfele, félhomály.
Csendes madárfütty!
Békült, szunnyadó világ
Mint éjjelnyílt létvirág.
Vecsés, 2017. május 23. – Mórahalom, 2017. június 10. - Kustra Ferenc József - A haikukat én írtam, alá a verset, szerző- és poétatársam Farkas Tekla. A versrész címe: „Ősi álom” (2. variáció)
