Szófelhő » ősi » 4. oldal
Idő    Értékelés
Vers Erkel Ferenc Bánk Bánjára
1956 emlékére hivatkozva
HAZÁM,HAZÁM

A HAZA MINDENKIÉ ! A haza a NÉPÉ !
nem párté.,nem uralkodóké,
nem gazdagoké , nem a szegényeké !
a Haza a tiéd, az enyém, a te gyerekeidé ,
az én unokáimé ,a hajléktalanoké
a becsukott gyárak munkásaié ,
a földnélküli parasztoké és a földet művelőké,
a tanyasiaké a városiaké, özvegyeké
és a fiatal asszonyoké
akik még szeretnek a jóké és a rosszaké is
a HAZA MINDENKIÉ ! ,
s a jobb életért külföldivé lett testvéreinké
az itthon maradottaké , az orvosoké ,
a nővéreké és az ápolóké
akik ápolnak minket ,a közmunkásoké,
akik leveleket söprögetnek , mert csak ennyi a dolguk
és éhbér a bérük, a tanároké akik a nemzet
örök napszámosaként nevelik gyermekeinket ,
az ácsoké és kőműveseké akik építik otthonainkat
szóval a Népé a haza,de a HAZA MINDENKIÉ !
a hazát nem lehet elvenni sem származás
sem világnézet miatt nem lehet kitagadni
belőle egyetlen fiat sem
se azért mert baloldali sem azért mert liberális
sem azért hogy szíve jobb oldalt dobog
a haza azé is aki szélhámos, aki csaló
és azé is aki farizeus a HAZA MINDENKIÉ
aki ide született, aki itt él, itt hal , aki
ha szenved bánatát megosztod ,
aki tudja mi a karikás ostor és
mi a futóhomok , a szél száraz homokverése
s tudja hogy este jó s milyen jó az otthon,
a HAZA MINDENKIÉ , a falusiaké akik köszönnek
mindenkinek akik velük szembejönnek ,
a fejkendős asszonyoké akik tavasszal
a házak elé gombocskát ültetnek ,
a HAZA MINDENKIÉ az árulóké is , azoké is
akik hamis híreket adnak , a gonoszaké is
akik még köztünk vannak
A haza a NÉPÉ akik között aljasok is vannak
s vannak megtévesztettek és olyanok is
akik elvakultak , szelídek és gyűlölködők
az övék is mert a HAZA MINDENKIÉ
a fiataloké s barázdás arcú öregeké
akik a megtérés szekereire várnak
s a fiataloké akik még iskolába járnak
az Amerikába kitántorgott hárommillió
elődünké, ötvenhatos menekültjeinké
de nem a pártoké, nem az egyházaké nem a hivataloké
nem azoké akik épp hatalmon vannak
és az ellenzéké sem , akik hangja sokszor hallgat
A haza a NÉPÉ ! a HAZA MINDENKIÉ !


(Facebook: Dr.Bajkai István video feltöltése 2016)
Beküldő: Sz.Vili
A Hajdúbagosi pusztán lehajtott bánatos fejjel ballagok.
A felhők mögül lopva néznek engem a ragyogó csillagok.

Érzem súlyát fejemen a csepergő esőnek.
Csak buta játéka vagyok az elmúló időnek.

Az öröm helyett mindig a keserű bánat sétál elém.
Csak megyek lehajtott fejjel már azt sem tudom merre tartok én.

A lelkem a bánatban teljesem elmerül.
Eljött az este megint itt vagyok egyedül.
Az üres szobámban az asztalon a toll és a papírlapok várnak.
Lassan írogatok nem vagyok egyedül mellettem ül a keserű bánat.
Beküldő: Debreceni Zoltán
A megsárgult Hajdúbagosi rónán járok,
csöndes lett és fakó.
Szeretném-e tájat itt hagyni sokszor.
Istenem hogyan is tehetném,
mikor annyira imádom?
Haldoklásában is csak a szépségét látom.

Nagyon csöndes lett novemberben kis falum felett az ég is,
Afrikában mentek a vándormadarak.
Maguk mögött hagytak végtelen nyugalmat.

Az ősz jötte miatt minden fecske búcsút intett nekünk.
Az égbolton egyet sem látok pedig annyira szeretnék.

Hiába nézem egész nap a Hajdúbagosi sárguló tájat.
A szemem villás farkú fecske helyett csak sötét varjat láthat.
A gólya sem vadászik békára a szendergő tájon.
Elmélázom a fán csókolózó vadgerle páron.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Búsan ballagok a Hajdúbagosi legelő közepén.
Szememet tele fúja homokkal a nyári szél.
Nyári szél ha egy picit is szeretnél.
A kedvesemet fújnád elém.

Az én kedvesem szép sudár leány.
Olyan szép mint a réten a legszebb virág.
Szépen járja,hogyha táncol.
A két szeme mikor rám néz,
a boldogságtól szinte lángol.
Beküldő: Debreceni Zoltán
Hogy győz a jobb , a jobbik ?
Volt igazság és jobb is
Van annak vagy több száz éve
Már eladták az országot élve
Ha kinyitod a szádat félve
Munkád kenyered nem lesz
Kormányunk róla eleget tesz
Nincs ki Magyarért feláll
SEGÍTSÉG! Magyarország kiállt
Vagy lesz majd egy mégis?
Ki mer és áll az élre?
És elsöpri az elnyomót? Félre!

Hazáért kik tettek régen
Emlékét nekik őrzi béke
Élünk belőlük mint emlék
Állj fel! Mire vársz még?
Emlékezni Petőfi és Kossuthra
Attól még maradunk csonka
Emlékezni szép és nemes
De ne feledd most van jelen
Létünk már sajnos régen
Nincs mi zengje Földön égen
Nem csak nagy ország
De volt Magyarország

Mi csak ülünk és tűrünk
Hol van mikor a határt
Tenger, három fogta körül
Magyar már semminek sem örül
Zászlónk és benne a címer
Hazánknak nagyságát jelképezte
Erejét, hazafiság, szeretet képezte
Kivágni ősi címert
Zászlónkból ki merte?
Ki ezt tette nem magyar a lelke
Csonka lett mint a Haza
Nem lengeti szívnek dala

Hogy tekintesz büszkén a múltra?
Ha tűröd semmit nem tanulva
Ne hagyd, hogy e név feledésbe merüljön
Véred add érte bármibe is kerüljön
Büszkén vallni, hogy mered?
Ha ereidben nem Magyar vér pezseg!
Zászlónkon befoltozzuk a lyukat
Nagy Magyarországhoz utat így mutat
Ne sírj a múlton nem kell zokognod
Volt miből legyen okolnod
Add és ne sajnáltasd magad
Emléket majd mit hagysz
Büszke lesz a magyar apraja és nagyja
Kér a MAGYAR NÉV sírva, könyörögve
Húzd ki magad ne görnyedj örökre




Beküldő: Dér István
Népszerű fórum témák
Legfrissebb kommentek
Új témák