Vasszekrények magaslanak, vaságyak előtt.
Vas szagú szél fúj a vasrácsok felől.
Vasajtó csukódik, tűri a vasakarat.
Vastüdő lélegzik a vasmellkas alatt.
Vasember mozdul, vaspáncél csörren,
Vasból van a vér, ami vasszívéből fröccsen.
Vasból van a kés, mely vastestébe hatol,
Vasból minden szó, mi vasagyának papol.
Vasból van a lélek, már leküzdötte émelyét,
Hasztalan keresi vasolvasztó-tégelyét.
Vas szagú szél fúj a vasrácsok felől.
Vasajtó csukódik, tűri a vasakarat.
Vastüdő lélegzik a vasmellkas alatt.
Vasember mozdul, vaspáncél csörren,
Vasból van a vér, ami vasszívéből fröccsen.
Vasból van a kés, mely vastestébe hatol,
Vasból minden szó, mi vasagyának papol.
Vasból van a lélek, már leküzdötte émelyét,
Hasztalan keresi vasolvasztó-tégelyét.
Ennyire rossz verset írnok,
hogy nem kell senkinek.
Hát én nem sírok
ha nem kell az ördög veszi meg.
Nem volnék senki
de én mégsem hiszem
Nehéz embernek lenni
terhem nehéz, mégis magam viszem.
Te elátkozott kemény világ
mond mért bántasz engemet?
Egy ember most hozzád kiált
mond mért gyötröd szívemet.
Álmom volt rég
de már nem álmodok.
Az ég már nem kék
és most útnak indulok.
Vándorok útján
örökre néma leszek.
De a kötők fáján
ott leszek én is veled.
hogy nem kell senkinek.
Hát én nem sírok
ha nem kell az ördög veszi meg.
Nem volnék senki
de én mégsem hiszem
Nehéz embernek lenni
terhem nehéz, mégis magam viszem.
Te elátkozott kemény világ
mond mért bántasz engemet?
Egy ember most hozzád kiált
mond mért gyötröd szívemet.
Álmom volt rég
de már nem álmodok.
Az ég már nem kék
és most útnak indulok.
Vándorok útján
örökre néma leszek.
De a kötők fáján
ott leszek én is veled.
Bármihez ha hozzányúlsz
Bosszútól lesz szagos
Attól még nem leszel kapatos
Boszorkány konyhádban a menü
Levesbe mit szórsz bosszú
Ettől nem leszel nagy menő
Égnél inkább szerelemtől
Nem bosszútól sínylődő
Gondolj inkább arra
Jó volt mikor a lepedőt
Gyűrtem össze ágyadban?
Ha szereted,tudsz valakire hatni
Ha nem,kell inkább hagyni
Megkeseríted az életet
Karmaidat bosszúra élezed
Szívemet más királynő uralja
Mert voltál velem rossz és undok
Energiádat leveszi a harag
Lehettél volna Te a smaragd
Ki most van, az marad
Keresd magadban a békét
Ehhez már nem kell hét év
Figyelj magadra
Mert zátonyra futsz ismét
Mint hajó, kinek kapitánya
Nem tudta mekkora a víz mélység
Lehet,hogy mély és feneketlen
Gonoszságod ne legyél féktelen
Szolgáljon e vers alapul
Akkor életed jól alakul
Bosszútól lesz szagos
Attól még nem leszel kapatos
Boszorkány konyhádban a menü
Levesbe mit szórsz bosszú
Ettől nem leszel nagy menő
Égnél inkább szerelemtől
Nem bosszútól sínylődő
Gondolj inkább arra
Jó volt mikor a lepedőt
Gyűrtem össze ágyadban?
Ha szereted,tudsz valakire hatni
Ha nem,kell inkább hagyni
Megkeseríted az életet
Karmaidat bosszúra élezed
Szívemet más királynő uralja
Mert voltál velem rossz és undok
Energiádat leveszi a harag
Lehettél volna Te a smaragd
Ki most van, az marad
Keresd magadban a békét
Ehhez már nem kell hét év
Figyelj magadra
Mert zátonyra futsz ismét
Mint hajó, kinek kapitánya
Nem tudta mekkora a víz mélység
Lehet,hogy mély és feneketlen
Gonoszságod ne legyél féktelen
Szolgáljon e vers alapul
Akkor életed jól alakul
Magadban vívódsz,látom rajtad!
Mi kell hát? Bánat,vagy öröm?
Nem szólsz,mcsak nézel rám némán,
s én könnyeimmel küszködöm.
Magadban vívódsz! Mért nem érzed?
Én több vagyok mint gondolod!
Mit ér a forró ölelésed,
ha pillantásodtól megfagyok ?
Magadban vívódsz !Döntsd el végre
akarsz e engem teljesen?
ha akarsz ,neked kell jönnöd,
tedd félre büszkeségedet!
Vagy engedj szabadon! Kérlek!
Messze ,hol vár a végtelen!
Inkább eltűnök mint a szélvész,
de játékod akkor sem leszek!
Ezerszer megbűnhődtem érte
amiért akkor elhagytalak,
elvettél tőlem már mindent,
s nekem már semmim sem maradt.
Ezerszer megfizettem érte,
ne büntess engem már tovább!
Nem kérek semmit sem tőled,
csak hagyj engem végre élni már !
Ezerszer megbűnhődtem érte,
de megbánni sosem fogom,
az egyetlen ,amit örökké bánok,
hogy több esélyt adtam mit gondolod !